Boros Imre: Nemzeti kincsünk védelme

(…)

Mi viszont kiválóan értjük bármely tájról származó nemzettestvéreinket, azokat is, akik a trianoni országdarabolás után a környező államokba szakadtak, noha egy évszázad telt el a tragédia óta. A Trianon előtti országról leváló mai országok pedig évtizedekig bajlódtak azzal, hogy valahogy egységesítsék a nyelvhasználatukat. Talán ennek is betudható, hogy a jelenlegi államhatáraikon belül olyan hevesen ragaszkodnak az államnyelv használatához, mert ez nekik újdonság.

Nagyon nagy kincs tehát nyelvünk, amit az előttünk járó generációk évszázadokkal ezelőtt tökélyre fejlesztettek, hogy azon gondolkodhassunk, társaloghassunk és alkossunk maradandó írásokat. Ha a nyelv romlik, az alkotásra való alkalmassága is veszendőbe megy. Teller Ede, aki tudományos tevékenységét jórészt az Egyesült Államokban fejtette ki, de Budapesten érettségizett, egy nyolcvanéves kora felett adott interjúban azt mondta, hogy még mindig magyarul gondolkodik és ha álmodik, akkor bizony magyarul álmodik.

(…)

Sajnos a dolog ma már a családokban kezdődik, azzal, hogy a gyereket inkább a tévé elé ültetik, vagy a szülők napestig a mobiltelefonjukat babrálják, ahelyett, hogy társalognának utódaikkal. A folytatás az iskola, ahol ma az a „menő”, ha a gyerek már karácsonyra tud olvasni. De ez az olvasni tudás olyan, mint a hamburger és a frissen főtt házi étel között a különbség. Mert ebben az olvasáshamburgerben benne van bizony a szótagolás elmulasztása (és megtanításának hiánya), ami később be nem pótolható hibákhoz vezet: nem tudnak a gyerekek helyesen írni, és a szövegértésük is gyenge.

   

(…)

A tudatosan elferdített nyelvi formák tehát kívánatos, magasztos dolgokból nemkívánatos dolgokat fabrikálnak, amelyektől jobb szabadulni. Máskor éppen az ellenkezőjét teszik. Érdekes, de Erdélyben a falun dolgozók még mindig földművesek, csak nálunk parasztok. És mindezek csak önkényesen kiragadott példák a sok közül.

(…)

Nem véletlenül mondja a költő, hogy nyelvében él a nemzet. És igaza van, nem mindegy, hogy szakadozott, rongyos, vagy ragyogó, a jövőnk záloga.

magyarhirlap.hu – Boros Imre: Nemzeti kincsünk védelme
kép: dunaharaszti.hu