Bednaříková történésznő: Ne kövessük el ugyanazokat a hibákat a bevándorlókkal, mint a rómaiak

A cseh történésznő, Jarmila Bednaříková szerint a migráció mindig erőszakkal történt, ám az új bevándorlók mindig hajlandóak voltak átvenni a hazaiak kultúráját. A történésznő szerint a történelmi példák megmutatják, hogy az új szomszédokat nem ignorálni kell, hanem a lehető legtöbbet megtanulni róluk. (…)

(…)

A migráció pozitív vagy negatív folyamat?

Ezt a kérdést nem lehet ilyen egyszerűen megválaszolni. Nekem a kedvenc példám erre Nagy-Britannia. Először a kelták költöztek a mai Nagy-Britannia területére, utána a Római Birodalom része lett, majd Britannia lakossága az 5. században kétségbeesetten kért segítséget, mert behatoltak a területeikre az angolszászok és a barbárok. Néhány évszázaddal később már az angolszászok voltak azok, akik otthon voltak Nagy-Britannia területén, és keserű szájízzel néznek az új migránsokra, a normannokra. Nagy-Britannia egész végig úgy tekintett a migrációra, mint egy rossz dologra, mégis egy olyan egységes brit nemzetet hozott létre, amelyik nemcsak a középkorban, de napjainkban is sikeres.

   

Annak ellenére, hogy a bevándorlás erőszakkal történt, a végén az ország hasznára vált?

Igen. Az erőszak időszaka általában csak egy ideig tartott, majd a bevándorlók integrálódtak a társadalomba.

(…)

A Római Birodalom önként fogadta be a gótokat, akik végül ellenük fordultak. Mi lehet a tanulsága ennek a helyzetnek?

Ebben az esetben azoknak a nyugati gótoknak a helyzetét használták ki, akik a hunok elől menekültek. Erre két magyarázat is létezik. Az egyes történészek a kapzsi római hivatalnokokról beszélnek, akik rákényszerítették a gótokat az éhezésre, és megölték a vezetőiket. A második magyarázat szerint a rómaiak megijedtek, amikor meglátták, hogy több százezer fegyveres ember kel át a Dunánk, holott ők fegyvertelenekkel számoltak. Lehetséges, hogy ezután likvidálni akarták őket. Mindebben a tanulságos az, hogy a rómaiak nem akarták integrálni területeiken a barbárokat, csupán a harcokban és a földművelésben akarták hasznukat venni.

Mi következik ebből a jelenlegi civilizációra nézve?

Nem tudom, hogy létezik-e közvetlen történelmi összehasonlítás arra, ami napjainkban történik. Azt azonban meg kell tanulnunk, hogyha ilyen történelmi helyzettel találjunk magunkat szembe, akkor azzal kell számolnunk, hogy ez az állapot hosszan tartó lesz, és az egészre sokkal jobban fel kell készülnünk annál, mint ahogyan a rómaiak tették. Őket nem érdekelték a határaikon élő barbárok, akikre továbbra is úgy tekintettek, mint ahogyan több száz évvel azelőtt Hérodotosz leírta őket.

(…)

Igaz, hogy az egyes civilizációk azért halnak ki, mert kevés gyermek születik?

Nehezen beszélhetünk kihalásról, ha a társadalomban nem történik nagy változás. Annak ellenére, hogy a Római Birodalom területén más törzsek is letelepedtek, ezek a területek rómaiak maradtak. Egyszerűen a helyi, többségi lakosság nyelve és kultúrája volt az uralkodó. Amennyiben a hazai lakosság kulturálisan domináns, az azt jelenti, hogy a kultúrájuk a bevándorlók számára vonzó. Így nem létezik rá példa, hogy a bevándorlók nem alkalmazkodtak volna. (…) A barbárok értékelték az antik kultúrát és utánozni akarták.

(…)

Miben különbözik az egykori és a jelenlegi migráció?

Egyrészt, a napjainkban zajló migrációt nem is lehet migrációnak nevezni, hanem a bevándorlók behatolásának egy más környezetbe. Nem zsákmányszerző harcosokként érkeznek, hanem éppen fordítva, saját maguk menekülnek a háború elől. Ugyanez vonatkozik a gazdasági migránsokra is, akik nem fosztogatni akarnak, hanem osztozni a gazdasági élet adta lehetőségekben.

Napjainkban gettókat hoznak létre, ha nem tudnak megbirkózni az integrációval. A múltban is volt erre példa?

Ha a bevándorló nemzet nem győzött a háborúban, akkor az eredeti lakosság igyekezett őket a saját területeiktől messzebb eső vidékeken letelepíteni. Ezzel ellentétben a rómaiak igyekeztek az idegeneket az egész birodalom területén szétszórni (…). Még egyszer ismétlem, hogy a barbárok szívesen alkalmazkodtak a rómaiakhoz. Ez pedig érvényes a mai helyzetre is. Várható, hogy a migránsok szívesen fognak alkalmazkodni napjaink ételformájához.

Ez a vallás területén is végbe fog menni?

Talán ez az, ami az embereket a leginkább aggasztja. Annak ellenére, hogy a vallásaink közt különbségek vannak, mégis sok közös elemet is találunk bennük. Elsősorban azonban az embereknek tudniuk is kellene valamit az iszlámról, nem csak a közösségi oldalakról informálódni. A mohamedánok is Ábrahám leszármazottainak tartják magukat, hasonló etikai elveik vannak, mint például a szegényekről való gondoskodás. A kultúráink megérthetik egymást, ha megtalálják azt, ami összeköti őket.

Sme.sk, Historička Bednaříková: Nerobme pri utečencoch rovnaké chyby ako Rimania