Amint az várható volt, Katalónia magára maradt. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jogállamiságra máskor oly érzékeny elnöke azt nyilatkozta a szétvert népszavazásról, hogy annak megrendezése jogszerűtlen volt, és ez az egész probléma Spanyolország belügye.
Ami a mi szempontunkból érdekesebb, hogy az éppen Nagyváradon tartózkodó Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szűkszavúan belügynek nyilvánította a történteket, és hasonló szellemben foglalt állást a Kolozsváron Teodor Meleșcanuval találkozó Szijjártó Péter külügyminiszter is; tekinthetjük tehát ezt a megnyilatkozást a magyar kormány hivatalos álláspontjának. Román kollégája árnyalatnyival általánosabban fogalmazott, amikor felhívta a figyelmet a párbeszéd fontosságára, bár az alkotmány tiszteletben tartását is hangsúlyozta, ami – ebben az esetben – tudjuk, mit jelent.
Katalónia ennél többre a nemzetközi közösség részéről jelenleg nemigen számíthat.
Csakhogy ebben az ügyben az árnyalatok is nagyon fontosak.
Tökéletesen érthető, ha egy kormányzat nem akar felesleges frontot nyitni egy olyan kérdésben, amelyben nincs konkrét érdekeltsége; főként ha az illető kormányzatnak van már néhány megnyitott frontvonala, ennél jelentősebbnek tűnő ügyekben. Azt is tudjuk, hogy a diplomácia nem feltétlenül az igazság kimondásáról szól, és számtalan olyan szempont van, amely a közvélemény előtt rejtve marad.
Erdélyi magyarként azonban becsapnánk magunkat, ha úgy tennénk, mintha ez bennünket áttételesen sem érintene.
A számbeli kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek jogai nem minősíthetőek kizárólag belügynek. Nem „román belügy” az, ha bezárnak egy magyar nyelvű iskolát, hogy hajtóvadászatot indítanak kisebbségi szimbólumok ellen, és ha valaha népszavazást tartanak a székelyföldi autonómiáról, az sem lesz pusztán Románia belügye. És az sem, hogy milyen törvényt hoznak Kijevben az ország oktatási rendszeréről.
A Minority SafePack pedig, amit Magyarország aktívan támogat, pontosan arról szól, hogy a kisebbségi jogok ne számítsanak kizárólag nemzetállami hatáskörnek az Európai Unióban.
(…)
Főtér.ro – Papp Attila Zsolt: Katalónia, a spanyol belügy
Megosztás:
Címkék: erdélyi magyarok katalán népszavazás kisebbségi jogok Minority Safepack nemzetállami hatáskör Orbán Viktor őshonos nemzeti közösségek Papp Attila Zsolt spanyol belügy székelyföldi autonómia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Csemez László
2017. okt. 04. 16:17Ne okoskodjál már Orbán és Szijjártó ellen.Nézd meg a történelemkönyvben,hogyan került Erdély Romániához,meg hogy került Katalónia Spanyolországhoz és Spanyolország mit áldozott hosszú időn keresztül az északi országrész ipari fellendüléséhez.Meg kell érteni,hogy ez egy Soros liberális akció,melynek esetleges elszakadása után jön a vicsorgatás,meg a sirás.Az állami vezetők,akik telelopták magukat,igy akarják elkerülni a büntetésüket. Te meg Orbánt és Szijjártót szidod. Csiszolódjunk már egy kicsit!!!
A kommenteket lezártuk.