Szemle

Varga Miklós: A Sargentini-jelentés csak azt a célt szolgálja, hogy megleckéztessék Magyarországot

Európát nem szabad összetéveszteni az Európai Unióval, a Sargentini-jelentés pedig csak azt a célt szolgálja, hogy megleckéztesse Magyarországot, mert az fel merte emelni a fejét, és harcolni mert a saját érdekeiért – mondta el a 888.hu-nak nyilatkozó legendás magyar rockzenész, Varga Miklós.

 

Az István, a király főszerepe mellett a Vén Európa című dal szerzőjeként és előadójaként is hírnevet szerző zenész szerint szomorú azt látni, hogy mostanra Nyugat-Európa negatív példává lett, miközben a lenézett kelet-európai államok lettek Európa valódi értékeinek az őrzői. (…)

 

Vincze Viktor Attila: A rendszerváltás idején született meg a Vén Európa című dal, ami a rockzenész, szólóénekes Varga Miklós egyik legismertebb és nemzetközileg is elismert dala. A megvédendő öreg Európáról szóló dal szomorúan aktuálisnak tűnik, hiszen sokan úgy érzik most, hogy a Soros diktálta Sargentini-jelentés európai parlamenti elfogadásával mintha az EU meg akarná tagadni Magyarországot, mintha el akarná venni tőlünk Európát. Milyen érzés ezt látni, és mi a véleménye az Európában a bevándorlással kapcsolatban zajló vitáról és harcról?

Hirdetés(x)

 

Varga Miklós: Én a mai napig minden koncertemet az Európa-dallal zárom, és a dal előtt azzal kezdem, hogy bár már több éve az EU tagjai vagyunk, de azért ne tévesszük össze Európát az Európai Unióval. Ez két teljesen külön dolog. (…)

 

Amikor beléptünk az Európai Unióba, akkor én is lelkes támogatója voltam. Hittem abban, hogy azokat az eszméket, amiket megfogalmaztak annak idején az alapító atyák, komolyan is gondolják. Abban hittem, hogy az Európai Unióban a nem pusztán földrajzi értelemben vett nagyobb országok nem fogják majd maguk alá gyűrni a kisebb és történelmileg szerencsétlenebb országokat. Én hittem az egyenlőség elvére épülő Európában, mert nekem azt mondták, hogy ez így lesz. Most viszont ez már csak látszólag van így, a valóságban viszont egyáltalán nem. Erre nagyon jó példa a Sargentini-jelentés, ami véleményem szerint arról szól, hogy egyes politikai erők képesek még a jogot is sárba tiporni csak azért, hogy megleckéztessenek egy náluk kisebb országot, amely felemelte a fejét és hallatja a véleményét. (…)

 

Nekünk ugyanúgy lehet véleményünk, mint bármely más nemzetnek, országnak, és ki is kell állnunk a saját érdekeinkért. Én pedig úgy érzem, hogy a mostani kormánnyal végre egy olyan kormánya van Magyarországnak, amelyik képes kiállni az ország érdekeiért és meg is harcol érte.

 

Vincze Viktor Attila: A Vén Európa a rendszerváltás hajnalán keletkezett. Mi teljesült az akkori vágyainkból, elvárásainkból, mennyire voltunk naivak, és mi az, ami teljesen másként alakult, mint amiben akkoriban bíztunk?

 

Varga Miklós: Nagyon naivak voltunk. Én most pesszimistán tekintek a jövőre látva azt, hogy az általunk évtizedeken át irigyelt és vágyott Nyugat-Európa hova jutott. Nem lehet a migrációs kérdéstől elvonatkoztatni, ha erről beszélünk, mert ez egy olyan dolog, ami miatt teljesen átalakul Európa. Szomorú azt látni, hogy az általunk egykor imádott Nyugat-Európa hogyan változott negatív példává a számunkra, és hogyan lesznek az egykor lenézett és lesajnált kelet-európai államokból az igazi európai államok, akik valóban a történelmi Európa értékeit képviselik, és azokat a keresztény kulturális értékeket próbálják megtartani, ami évszázadokon keresztül jellemezte Európát és ma már Nyugat-Európában egyre kevésbé maradt meg.

 

Vincze Viktor Attila: Ön a magyar zenei és előadó-művészeti világ egyik legállandóbb és legsikeresebb szereplője, akinek a neve hallatán sokaknak a P. Box, a Safari, vagy a Sirokkó meg persze a Varga Miklós Band jut az eszébe. Az ön személyéhez olyan ikonikus művek kötődnek, mint a Vén Európa című dal, az István, a király, illetve számtalan rockopera és színházi darab. Akkor ez azt jelenti, hogy mindent elért és mindennel elégedett a pályáját tekintve?

 

Varga Miklós: Az ember soha nem lehet maradéktalanul elégedett a pályafutásával. Én például büszke vagyok arra, hogy sokat járok ki a határon túlra, ami mellett többnyire a vidék Magyarországát járom. Ugyanakkor azt egy kezemen meg tudom számolni, hogy a kétmilliós Budapesten nekem hány megnyilvánulási lehetőségem van évente. Ez mindent elmond az én helyemről is egy bizonyos hierarchiában.

 

Én ugyanakkor nagyon szívesen járok vidékre, mert ott sokkal őszintébb, egyenesebb emberekkel találkozom. A határon túliakról nem is beszélve. Hogyha igazi magyar identitású és gondolkodású emberekkel akarok találkozni, akkor el kell mennem például Erdélyországba vagy a Felvidékre. Ez mondható akár szomorú tapasztalatnak, de ugyanakkor örvendetes azt látni, hogy ezek az emberek lassan száz év után sem veszítették el az identitásukat, fontos nekik a magyarságuk.

 

A 2010-ben felálló új kormány egyik legjobb döntése volt, amikor a magyarság újraegyesítéséről döntött. Függetlenül attól, hogy a határok most hol húzódnak, vagy hol fognak a jövőben húzódni, de azzal, hogy megadták a kettős állampolgárság lehetőségét a határon túliaknak, visszafogadtuk azokat a nemzetrészeket, amelyeket önkényesen eltávolítottak tőlünk. Ez egy nagyon fontos dolog és mindeközben egyszerű matematika: 15 millió magyar mégiscsak több, mint 10 millió!

 

(…)

 

Vincze Viktor Attila: A fanyalgó hangok szerint a nemzeti, keresztény témájú vagy hangvételű alkotásokra nincs szükség. Sőt, egyesek szerint ma már eleve nincs is szükség a rockzenére, mert az egy elavult, régi hangzásvilágú zenei irányzat. Van létjogosultsága a magyar rockzenének meg a nemzeti vagy keresztény tematikájú daraboknak?

 

Varga Miklós: Ezekre a kritikákra a közönség cáfol rá. Ha nem volna erre közönségigény, és nem találkozna a közönség szeretetével, akkor már meghalt volna a rockzene és a nemzeti vonalú színjátszás is. Akármikor mutatunk be egy új darabot, azt mindig óriási érdeklődés fogadja, és nekem még nem volt szerencsém bukott darabban részt vennem. A műfajnak a sikere pedig a közösségformáló erejében rejlik.

 

Az, amit mi annak idején a Királydombon átélhettünk, az egy csoda volt. Amikor elhangzott a Himnusz, amikor kifeszült a 30 méter hosszú magyar trikolór, akkor volt olyan újságíró, aki nem átallotta leírni, azt az ökörséget, hogy István idejében még nem is volt trikolór, meg a Himnusz sem akkor született. Akik ennyire nem érzik a nemzeti szimbólumoknak a jelentését, azokkal nem lehet semmilyen vitába bocsátkozni.

 

Nekünk felemelő érzés volt látni estéről estére a Királydombon a sok-sok embernek a megnyíló nemzeti identitását, ami addig beléjük volt szorítva. Ott és akkor viszont elemi erővel tört fel az emberekből az a fajta egészséges nemzettudat, ami, nem azt mondom, hogy az elmúlt rendszerben üldözve volt, de hogy el volt fojtva, az biztos. Látszódott, hogy az embereknek igenis van igényük arra, hogy tudják, honnan indultak el és hová tartanak. Pontosan ezért én nem féltem ezt a műfajt. Mert egészen addig, amíg van magyar történelem, addig lesznek ilyen darabok is.

 

(…)

 

888.huVarga Miklós: A Sargentini-jelentés csak azt a célt szolgálja, hogy megleckéztessék Magyarországot

Nyitókép: Kurucz Árpád

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket