Bugár Béla: Sajnálom

A politikai életben ritkán történik olyan esemény, melynek kapcsán ezeket a szavakat ki kell mondani. Főként olyan esemény, amikor nincs esélyünk megoldást találni, vagy legalább tenni valamit az ügy érdekében. Olykor ez is előfordul. Angela Merkel politikai karrierje befejezésének bejelentését ilyen pillanatnak tartom.

Ennek persze személyes vonzata is van, hiszen többször volt szerencsém találkozni vele a politikán kívül is. Dél-Tirolban, ahol ő a szabadságát szokta tölteni, én pedig a nagybátyámnál vendégeskedem. Merkel asszony az Európai Parlament EPP politikai családjának tagja, akárcsak a Híd. Ezeken a fórumokon is rendszeresen találkoztunk.

Karrierjének befejezését akkor is fájlalnám, ha csak a sajtóból ismerném őt. Több okból is. Egyrészt azért, mert a századforduló egyik legkomolyabb, legfelkészültebb és legbátrabb politikusának tartom őt. Nőként nagyon nehéz teljesíteni a politika világában. A legbefolyásosabb politikusok egyikének lenni mégnehezebb, még szokatlanabb.

   

Mint minden politikus, ő is biztosan hozott olyan döntéseket, melyeket ma kevésbé tűnnnek szerencséseknek. (…)

Én nem ehhez az oldalhoz tartozom. Először is azért nem, mert úgy gondolom, csak a jövő fogja megmutatni, hogy a döntései tényleg hibásak voltak-e. Nem a gyengeségére fizetett rá, hanem arra, hogy Európa nem készült fel a menekültválságra. Az, hogy ez mennyire nem könnyű feladat, abból is látható, hogy Európa a mai napig nem képes megbirkózni vele. Ez a felkészületlenség okozta azt is, hogy Angela Merkel 2015 végén, a menekültválság kellős közepén emberséges, keresztényhez méltó döntést hozott.

Akkor sem tér, sem idő nem volt arra, hogy behatóan elemezzük azt, ki menekült és ki migráns. Az érdemleges vitához a partnerek is hiányoztak. Nem politikusként, hanem emberként döntött. Nem azon gondolkodott, hogy a populisták ezt milyen mértékben tudják meglovagolni, és azon sem, hogy ez Németországban és Európában mennyi kiélezett helyzethez vezethet. Szolidáris volt, s szerintem ez az egyik legmélyebb keresztény erény.

Később úgy alakult, hogy az általa képviselt Wilkommenpolitik hibásnak minősült. Ebben a pillanatban senkit sem érdekel, hogy kormányzása alatt mennyit nőtt a német GDP, hogy a munkanélküliség az eltelt tíz év alatt a nem egész 9 százalékról 3,74 százalékra csökkent, és a bűnözés jelentős csökkenése sem érdekel senkit. Hibázott, most pedig távozik.

Nem marad más, mint hinni abban, hogy helyére olyan politikus kerül, aki méltó utódja lesz majd. A politikai hibák számát tekintve is.

Amennyiben távozásának oka a fáradtság, akkor egész Európának köszönetet kellene mondania neki munkájáért. Én személy szerint sajnálom, hogy távozik. Európa és az európai polgárok miatt is.

bugarbela.sk – Bugár Béla: Sajnálom

Nyitókép: aktuality.sk