Természeti katasztrófák mindig is voltak, a 20. századtól kezdve azonban látványosan megnőttek az általuk okozott anyagi- és emberélet-veszteségek – írja a Portfolio.hu. A magyar gazdasági hírportál megjegyzi, gyakran a pusztítások mértéke a növekvő népességszámmal magyarázható.

 

De vannak olyan természeti katasztrófák is, amelyek az emberiség természetre gyakorolt hatásával vannak összefüggésben – vagyis részben az mi felelősségünk, hogy az okozott károk nagysága folyamatosan növekszik.

 

Ráadásul, az elveszett emberéletek, otthonok és megélhetés aligha fejezhető ki pénzben. Mindenesetre alább a modern történelem 10 legnagyobb anyagi kárral járó természeti katasztrófáját soroljuk fel:

 

 hirdetes_300x300  

2011-es thaiföldi áradások – 50 milliárd dollár

 

Délkelet-Ázsiában egy különösen csapadékos monszun és egy trópusi vihar találkozása okozott hatalmas áradásokat, amelynek leginkább Thaiföld itta meg a levét. A Mekong és a Csaohraka folyók kilépve medrükből még a főváros, Bangkok külső területeit is elárasztotta. Volt olyan hely, ahonnan egy évig nem vonult el az ár. Az áradással megjelentek a krokodilok, több embert megtámadtak. A katasztrófa mérlege 800 halálos áldozat és 50 milliárd dolláros számszerűsíthető anyagi kár.

 

Fotó: watchers.news

 

Northridge-i (USA) földrengés, 1994, 69 milliárd dollár

 

A Richter-skála szerinti 6,7-es erősségű földrengés Los Angelesre csapott le 1994. január 17-én.  Összesen 57 halálos áldozattal járt az elemek tombolása. Rengetegen kényszerültek elhagyni otthonukat. Az anyagi kár nagyságát 69 milliárd dollárra becsülték. A földrengésben kisiklott egy veszélyes anyagot szállító szerelvény is, csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt jóval nagyobb katasztrófa.

 

Fotó: history.com

 

Sandy hurrikán Amerikában, 2012, 78 milliárd dollár

 

2012 októberében a trópusi vihar 3-as fokozatú hurrikánná alakulva telibe kapta az USA keleti partvidékét, majd New Jersey-t elérve szép lassan lecsillapodott. A vihar több mint 2 hétig tombolt, 200 emberéletet követelt és a Karibi-térségben összesen okozott több mint 78 milliárd dolláros kárt.

 

Fotó: Businessinsider.hu

 

Fotó: Businessinsider.com

 

Az 1988-89-es amerikai szárazság, 120 milliárd dollár

 

Az USA a legnagyobb CO2 kibocsátó, és a világ számos részéhez hasonlóan nagy részét szintén fenyegeti a szélsőséges hőmérséklet-növekedés és elsivatagosodás. A ’80-as évek végén évtizedek óta nem látott mértékű szárazság pusztított az USA számos államában. A válság országos méretűvé eszkalálódott, a mezőgazdaságot térdre kényszerítette, a hőhullámok és az erdőtüzek állandósulása pedig tovább súlyosbították a helyzetet. Idővel a szárazság enyhült, de évekig tartott az extrém időjárás, ami 120 milliárd dolláros veszteséget okozott, amivel Amerika történetének legköltségesebb természeti (?) katasztrófájaként tartják számon.

 

Fotó: Portfolio.hu

 

Katrina hurrikán az USA-ban, 2005, 133 milliárd dollár

 

Ez volt az USA történetének leghalálosabb hurrikánja: 1245 ember életét oltotta ki, miután a Katrina a Mexikói-öbölben felerősödve lecsapott a déli partvidékre. A legsúlyosabb károkat New Orleans szenvedte el, amelynek jelentős része a tengerszint alatt fekszik. A hurrikán a legdurvább, 5-ös erősségű kategóriába tartozott. A város történetében először evakuálták a lakosságot, mintegy 1,3 millió embert (a lakosok 80 százalékát). A hurrikán nem csak New Orleansnál tombolt. A károk nagysága mai árfolyamon 133 milliárd dollárra rúgnak.

 

Fotó: propertygarually360.com

 

Szecsuani földrengés, Kína, 2008, 156 milliárd dollár

 

A Richter-skála szerinti 8-as erősségű földmozgás Kína Szecsuan tartományában 69 ezer ember halálát okozta és több mint 5 millió embert tett földönfutóvá. A kínai kormány 156 milliárd dollárt fordított a helyreállításra.

 

Fotó: drgeorgepc.com

 

A Nagy Hansin földrengés, Japán, 1995, 300 milliárd dollár

 

1995 januárjában egy Richter-skála szerinti 7,3-as földrengés 6400 áldozatot követelt. A katasztrófa „helyreállítására” mai árfolyamon 300 millió dollárt fordítottak.

 

Fotó: ibtimes.com

 

A tóhokui földrengés és cunami 2011-ben, Japán, 300+ milliárd dollár

 

Az emberek többsége a fukusimai atomkatasztrófa okozójaként tartja számon a csapást. 2011. március 11-én a valaha mért egyik legerősebb földrengés rázta meg a japán Honsú szigetét (9-es erősségű). A rengés olyan erős volt, hogy 2,4 méterrel elmozdította a szigetet. A 40 méteres óriáshullámok legázolták a sziget északkeleti partszakaszát.

 

Az esemény nukleáris katasztrófához vezetett a fukusimai atomerőműben. Eddig 16000 emberéletet követelt a csapás, és egyelőre nem tudni közvetett hatást gyakorol a fukusimai reaktorok leolvadása az élőkörnyezetben. Az eddigi legnagyobb anyagi veszteséget okozó katasztrófaként tartják számon. A legutóbbi hírek szerint az atomerőművet egykor működtető Tepco vállalat a reaktorok hűtésére használatos tríciumot (radioaktív nehézvíz) szeretné a tengerbe önteni. Állítólag megalapozatlanok az ezzel kapcsolatos félelmek – összesen 777 ezer tonna tríciumról van szó.

 

Morinolodge.com

 

Körkép.sk, Portfolio.hu

Nyitókép: Morinolodge.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!