Hogyan kezdődött a második világháború szlovák szemmel? Az Aktuality.sk által közölt történelmi összefoglaló azt mutatja, hogyan támadt rá a szlovák hadsereg Lengyelországra a németek oldalán.
Mi sem természetesebb, hogy az egész azért történt így, mert a németek „ráerőszakolták” az akkor már önálló Szlovákiára azt a védelmi szerződést, ami a Führer bábállamává tette az első független szlovák államot. A „kényszerítve voltunk” kényelmes történelmi magyarázatán túl azonban a cikk mégiscsak elég érdekes tényeket közöl: Jozef Tiso katonái 15 perccel a németek után támadták meg Lengyelországot.
1939 nyarán rengeteg német érkezett Szlovákiába, de nem nyaralni, hanem hogy előkészítsenek egy offenzívát. A levegő egész Európában puskaporos volt, így mindenki úgy kezelte, csak idő kérdése, mikor robban ki egy újabb világégés.
A németek elsősorban a Vágvölgyében építettek hidakat, utakat, katonai raktárakat, légvédelmi rendszereket és ütegeket telepítettek. Agugusztus 24-én aztán Jozef Tiso megkapta az első utasításokat, amelyek végül a második világháború kitöréséhez vezetett.
Indok volt elég…
A szlovák-lengyel kapcsolatok ezekben az időkben enyhén szólva is feszültek voltak, mert – ahogy a cikk azt említi –
„a szlovákok még nem feledték, hogyan kellett a lengyeleknek átengedniük 27 falvat és 25 ezer lelket Árva és Szepesség területéből. Ahogy azt sem, hogy 1938-ban Lengyelország újabb 200 négyzetkilométeres darabot kanyarintott ki [Szlovákiából] 4 ezer lakossal”
Bár ezek a számok Trianonhoz képes nevetségesen kicsik, az akkori Szlovákia számára elegendő indokot szolgáltak arra, hogy Lengyelország ellen forduljanak. A cikk írója a fenti sérelmeket egyébként még megfejeli azzal, hogy az
„annektált (elfoglalt) területeken a szlovák lakosság „ki volt szolgáltatva az erőszakos kolonizációnak”…
Ezen kívül források azt is megemlítik, hogy több lengyel politikus is támogatta, hogy Szlovákia déli részei kerüljenek vissza Magyarországhoz.
Először jött a propaganda
Szlovákia hagyta magát elcsábulni, Hitlernek pedig szüksége volt a kis országra földrajzi helyzete miatt, az utánpótlási vonalak biztosítása érdekében. Szlovákia feladata az volt, hogy megvédje és tartsa a szlovák-lengyel határt egy esetleges lengyel ellentámadással szemben. Az iglói repteret a német légierő rendelkezésére bocsátották.
„A szlovákoknak [a Führer] mindezért cserébe az elvesztett és annyiszor megsiratott területeket ígérte. Tiso mindennel egyetértett”
olvasható a cikkben.
Tiso elhatározása után elindult a szlovák lengyelellenes kampány, amit elsősorban a Hlinka-gárdisták terjesztettek. A németeket védelmezőknek, a lengyeleket agresszoroknak állították be.
„El kellett hitetni a szlovákokkal, hogy ha háború lesz, az az igazságért vívott harc lesz azért, ami jog szerint az övék”
A propaganda addig fajult, hogy augusztus 22-én egy Pozsonyban megrendezett lengyelellenes tüntetésen a tömeg ledöntötte az egyik lengyel diplomata házát.
Védekezés helyett mégis csak támadniuk kellett
Közelgett a háború kitörésének napja, de az utolsó pillanatban a szlovákok új parancsot kaptak.
A védekező stratégia helyett a németek úgy gondolták, hogy a szlovák hadseregnek is meg kell támadnia Lengyelországot. A Bernolák tábori hadsereggel (mintegy 51 ezer fős sereggel) fel is vonultak a határhoz. Három hadosztályból állt, a Jánošík, a Škultéty és a Rázus hadosztályból.
A második világháború 1939. szeptember 1-jén hajnali 4:45-kor kezdődött, mikor a németek lerohanták Gdansk lengyel kikötővárost, 15 perccel később pedig délről offenzívát indítottak a szlovákok is Ferdinand Čatloš (az első önálló szlovák köztársaság hadügyminisztere) vezetésével.
A szlovák hadsereg rövid idő alatt és szinte akadály nélkül 30 kilométernyi mélyen behatolt Lengyelországba. Két nappal később az akkori lapok diadalittasan közölték, hogy újra szlovák zászló lobog a Javorina felett.
A vérszemet kapó szlovák hadsereget végül a németek állították le, amit az előbbiek úgy értékeltek, hogy alábecsülik őket. Nem sokkal ezután Varsó kapitulált, kelet felől megjelent a Vörös Hadsereg, és ezzel Lengyelország egy időre megszűnt létezni. A szlovák hadsereg szeptember végén visszavonult a lengyel területekről.
És a következmények…
Az egész offenzívában szlovák részről a történészek szerint mintegy húszan estek el és néhány tucat katona megsérült, a németek pedig nagyon elégedettnek tűntek Tiso Szlovákiájával.
Az Aktuality.sk írása szerint a katonák visszatérése a szlovák közvélemény számára megnyugtató volt, mivel sokan nem értették, miért épp egy szláv testvérnemzet ellen kellett háborúba vonulniuk.
A lépéssel azonban Szlovákia elvesztette minden manőverezési képességét, minden másik országnál nyíltabban és közvetlenebbül vonult hadba a németekkel. Franciaország és Nagy-Britannia azonnal megszakította Pozsonnyal a diplomáciai kapcsolatokat.
Amiről a cikk azonban már nem ír, hogy a történelem különös cinizmusának köszönhetően a világ legtöbb áldozatát szedő, legvéresebb és legkegyetlenebb háborújának kirobbantóját azzal „büntették”, hogy visszakapta Magyarországhoz visszacsatolt déli területeit, kivéve Kárpátalját.
Körkép.sk
Nyitókép: Aktuality.sk
Megosztás:
Címkék: első szlovák köztársaság ferdinand catlos Főoldal Jozef Tiso második világháború németek szlovák hadsereg történelem
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
