Nyitókép: Körkép.sk

 

Mielőtt bemutatnánk az 1930-as népszámlás tanulságait és eredményeit, tekintsünk bele a népszámlálási ívekbe, azaz milyen adatokat is jegyeztek fel akkor a számlálóbiztosok. Annál is inkább érdekes ez, mert vannak közöttük olyanok, melyeket pl. az utóbbi népszámlálási ívek adatai között nem találunk.

 

A népszámlálási ívek fejlécei (cseh)szlovák nyelven vagy kétnyelvűen (pl. (cseh)szlovák és magyar) nyelven készültek. Elvileg a magyar többségű településéken az utóbbit kellett volna használni, de – egy általam ismert nógrádi település adatlapjaiból kiindulva – ez ennyire nem volt automatikus. Inkább a népszámlálási biztostól függött. Tehát vannak olyan ívek, melyek számláltja magyar nemzetiségű volt, de a felhasznált ív kétnyelvű vagy (cseh)szlovák nyelvű volt.

 

A mezőket az általam átnézett településen – néhány keresztnevet leszámítva – kizárólag (cseh)szlovák nyelven töltötték ki. Arról, hogy ez máshol, más nemzetiségek által lakott települések esetében is így volt-e vagy sem, nincsenek információim.

 hirdetes_300x300  

 

A népszámlálási ív 28 kitöltendő adatmezőt tartalmazott. Az egyes házakban/háztartásban élő személyeket egy-egy kézzel írt sorba, egymás alá jegyezték fel.

 

 

A településen – az aláírások alapján – három számlálóbiztos nevét azonosítottam, akik között két férfi és egy nő volt. A vezetéknevek alapján ketten szlovákok voltak és egy nem egyértelműen meghatározható, de mindhárman szlovákul írták alá magukat.

 

A népszámlálási íveket (valamennyi népszámlálásról) Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Levéltár épületében őrzik, ahol bizonyos feltételek mellett megtekinthetőek.

 

A mezők:

  1. Lakás sorszáma

1a. A lakásban tartózkodó személy sorszáma.

  1. Vezeték (családi) név
  2. Utó- (kereszt vagy születési) név. Ezek lejegyzése változatos. Többségben a név szlovák/cseh nyelvű változata került ide, akkor is, ha az illető nemzetisége magyar volt.
  3. A családfőhöz való rokoni vagy egyéb viszony (itt utalás van arra, hogy ezt az Utasítás 2. §-a alapján kellett kitölteni). Ebben többek között ilyen adatokat olvashatóak: Fia, lánya, kiskorú lánya, feleség, háztulajdonos, albérlő/éjszakánként ott háló (noclažník) stb.
  4. Nem (férfi vagy nő)
  5. A születés éve, hónapja és napja
  6. Családi állapot (nőtlen, hajadon, nős, férjes, özv., elvált, házassága felbontatott és 15 éven aluli gyermekeknél az is, vajon teljesen árva vagy atyátlan vagy anyátlan árva). Itt apró eltérés van a szlovák és magyar nyelvű szöveg között. A szlovák szövegben a „…deti do dokon. 14. roku“ meghatározás azaz „.. gyermekek a 14. kor betöltéséig“ kifejezés szerepel. A mezőt nemzetiségtől függetlenül ez esetben is (cseh)szlovák nyelven töltötték ki.

 

  1. Nők, akik férjnél vannak vagy voltak
  2. a) az összes nők utolsó házasságának időpontja
  3. b) azonkívül özvegyek özveggyé válásának időpontja, elváltaknál és kiknek házassága felbontatott a szétválás vagy felbontás időpontja.
  4. Nők, akik férjnél vannak vagy voltak

az utolsó házasságból született gyermekek száma

az összes élve születettek sz.(áma).

  1. Nők, akik férjnél vannak vagy voltak

az utolsó házasságból született gyermekek száma

ezekből meghalt

A 8.-10. számú mezőket az Utasítás  3. §-a alapján kellett kitölteni. Ezekbe vagy konkrét   időpont, szám került vagy nem töltötték ki (áthúzták).

 

 

11. Szülőhely.

a) születési község,

b) közig.(atási) járás,

c) ország

 

 

12. Ha az összeírt egyén nem lakik születésétől kezdve lakóhelyének községében

Mikor költözött ide

13. Ha az összeírt egyén nem lakik születésétől kezdve lakóhelyének községében

Honnan költözött ide

a) község

b) közig.(atási) járás

c) ország

A 12.-13. számú mezőket az Utasítás  4. §-a alapján kellett kitölteni. Ezekbe vagy konkrét időpont, adatok kerültek vagy nem töltötték ki (áthúzták).

 

 

  1. Állampolgárság. Čsl. (=csehszlovák) állampolgároknál a községi illetőség is (község, közig.(atási) járás, ország). A mezők első sorába általában a čsl. (csehszlovák) rövidítés került. Alatta írták be a községi illetőséget. Ez lényegében arról szólt, hogy a községi önkormányzat jóváhagyta azt, hogy a személy letelepedhet a település területén.
  2. Nemzetiség (anyanyelv). Ezt az Utasítás 5. §-a alapján kellett kitölteni. Nemzetiségi szempontból ez a mező váltotta ki a legtöbb problémát. Mint azt az előző részekben olvashatták a mezőt a számlált személy által megadott információ alapján a számlálóbiztos töltötte ki. A nemzetiség és anyanyelv egy mezőbe olvasztása kényszerhelyzetbe elé állította a zsidó lakosokat, akiknek el kellett dönteniük, hogy a zsidó, magyar vagy szlovák nemzetiséget jelölnek be. S mint az a végeredményből kiolvasható nem volt kevés azok száma, akik a magyar anyanyelvük ellenére a zsidó nemzetiséget jelölték be. A sajtóban közzétett visszaélések sora utal arra, hogy sok olyan este volt, ahol a számlálóbiztos döntötte el, hogy ezen  mezőbe milyen került. A mező adatait átnézve találkoztam a „maďarská“, „maďar“ (=magyar) megnevezéssel is. A település lakosinak nagy többsége magyar volt, de  éltek itt cseh, szlovák, német, zsidó, ukrán és olasz nemzetiségűek is.

 

Érdekeségként az is elmondható, hogy a magyar nemzetiség a kódolásnál a 6-os  sorszámot kapta. Az 1-es számot a cseh, a 2-est a szlovák, a 3-ast az ukrán, a 4-est a lengyel, az 5-öst a német a 7-est a zsidó nemzetiség kapta.

 

  1. Vallás (egyházi hovatartozás) vagy felekezet nélküli
  2. Írni és olvasni tudás, csak a 6 éven felüli személyek; tud-e olvasni, vagy írni, vagy csak olvasni, vagy nem tud sem olvasni, se írni.

18. A hivatás minősége

a) főhivatás

b) mellék hivatás

c) esetleges további mellékhivatás

A mezőt az Utasítás 7. §-a alapján kellett kitölteni.

 

  1. Hivatásbeli állás

a) főhivatásban

b) a mellékhivatásban

c) az esetleges további mellékhivatásban

A mezőt az Utasítás 8. §-a alapján kellett kitölteni.

 

  1. Az üzem, (vállalat, hivatal) közelebbi megjelölése és helye, amelyben a főhivatás űzve van. A mezőt az Utasítás 9. §-a alapján kellett kitölteni.

 

  1. Vajjon az összeírt egyén a községben állandóan tartózkodik, vagy csak ideiglenesen

22. Ha ideiglenesen, hol van a rendes lakóhelye

a) község

b) közig.(atási) járás

c) ország

A két utóbbi mezőt az Utasítás 10. §-a alapján kellett kitölteni.

 

  1. Testi fogyatkozás. Vajon az összeírt egyén vak mindkét szemére, süket, néma, süketnéma, hiányzik-e a keze vagy lába. A mezőt az Utasítás 11. §-a alapján kellett kitölteni.
  1. Jegyzet.

 

Puntigán József

Megosztás:
Címkék: 1930 csehszlovákia lakás lakhely lakos nemzetiség népszámlálás számlálóbiztos Utasítás vallás
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!