Egy kis palesztin történelem

Mottó: „Isten legyen velünk, emberek!”

Az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán össegyűjtöttük, mi az a Palesztina, kik a palesztinok, és miért gyűlölik egymást annyira a zsidók és a palesztinok?

Palesztináról

   

A történelem során Palesztinának nevezték a mai Izrael és a Palesztin Állam (Gázai övezet és Ciszjordánia) területén elterülő államformát, amely nagyon változatos történelmet élt meg. Az elnevezés az ún. római kor (Jézus kora) előtt is létezett, de ritkábban használták, gyakorivá, sőt mondhatni egyedülivé a római kori időkben és utána vált. 

A jobb orientáció és az egyszerűség kedvéért megemlítjük, hogy Palesztina lényegében azonos volt az olyan, sokat használt történelmi elnevezésekkel, mint a Kánaán, az Ígéret földje, Izrael vagy a Szentföld.

Kik a palesztinok?

Történelmi és bibliai források szerint a palesztin nép az ókori Kánaán területén élő népek keveredéséből alakult ki. Mint ahogy a nevük is utal rá, ebben a folyamatban jelentős szerepet játszottak a filiszteusok, majd a történelem során az arab népek, akik döntő mértékben keveredtek velük. Ma a palesztinok a Palesztin Állam (Gázai övezet és Ciszjordánia) lakói.

Miért gyűlölik egymást olyan engesztelhetetlenül a palesztinok és a zsidók?

Ejtsünk szót tehát a zsidó népről. Időszámításunk előtt 1700 körül egy héber vándorolt be keletről Kánaán földjére háza népével és állataival. Ábrahám a folyóközből jött, Ur városából. 

Ábrahám magával hozta az ún. etikai monoteizmust, az egyistenhitet, amely minden népek között egyedivé tette őt és utódait. Ők lettek Isten választott népe. Ide tartozik, hogy Ábrahám szövetséget kötött Istennel, amely lényegében így hangzott:

„Ábrahám, te és a néped ismerjetek el engem egyedüli isteneteknek, és én téged és utódaidat nagy néppé teszlek. Ezen kívül neked és utódaidnak adom ezt a tejjel és mézzel folyó Kánaánt”.

Ábrahám ezt elfogadta, ami a szövetség megkötése lett. Így megkapták Istentől Kánaánt, amely számukra az Ígéret földjét jelentette és jelenti ma is

Később úgy alakult, hogy Ábrahám utódai, az izraeliták, Egyiptomba kerültek, ahol sok száz évig éltek rabszolgaságban. Egyiptomból Mózes hozta ki őket nagy megpróbáltatások árán, majd Józsué vezetésével a kánaánitáktól visszafoglalták az Ígéret földjét.

Egy néppel viszont nagy konfliktusba kerültek, ezek a Földközi-tenger partvidékén élő ún. tengeri népek, a filiszteusok voltak. A konfliktus elhúzódott és változó eredményeket hozott. Amikor aztán fölénybe kerültek a filiszteusok, az izraeliták döntő elhatározásra kényszerültek, királyságot alapítottak. Céljuk az volt, hogy egységesítsék erőiket a filiszteusok elleni engesztelhetetlen küzdelemben. Amikor Izrael első királya Saul egy év múlva meghalt, utódja a fiatal Dávid lett, aki harciasságával, de nagyfokú bölcsességével is, hatalmas elismertséget váltott ki a nép között. Ismert a róla szóló történet, amikor is egy szál parittyával legyőzte a filiszteusok erős emberét, Góliátot. 

Az izraeliták Dávid vezetésével döntő győzelmet arattak a filiszteusok fölött, de a gyűlölet a két nép között megmaradt.

Az engesztelhetetlen gyűlölet okát a továbbiakban a zsidó-arab ellentétekben keressük. 

Kik is az arabok?

Ábrahámnak a feleségétől, Sárától nem született fia, ezért Sára összefektette őt az egyiptomi szolgálólánnyal, Hágárral. Hágár fiút szült Ábrahámnak, a fiú az Izmail nevet kapta. Ám ahogy az lenni szokott, Sára nemsokára megszülte Ábrahám fiát és örökösét, Izsákot. Történt aztán, hogy Hágárt a fiával együtt Sára elüldözte, le, Egyiptom felé, a sivatagba.

Izsák lett tehát a zsidó nép ősatyja, de mivel Isten megígérte Ábrahámnak, hogy nagy nép lesz minden utódja, nagy nép lettek Izmail fiai is, ők lettek az arabok. 

A zsidó és az arab (rokon) nép közötti gyülölet ősokát tehát itt találjuk meg. Ez a gyűlölet a génekben öröklődve kíséri végig történelmüket és ma is okát képezi a zsidó-palesztin konfliktusnak.

Felvetődik az a kérdés is, hogy miért zsidók a zsidók?

Ábrahám közvetlen utódai héberek voltak. Unokája, Jákob a bibliai hagyomány szerint egy éjszakán át küzdött Istennel, másnap Isten elnevezte őt Izraelnek, Jákob 12 fiától származó utódai ezután izraeliták lettek. Zsidóknak a hagyomány szerint az első templom lerombolása és a nagyhangú Jeremiás próféta fellépése után kezdték őket nevezni. Jákob utódainak ma ez a legismertebb neve.

A modern idők történelme

A XX. században nagy változások történtek Palesztinában. Az I. világháború idején Palesztina az Oszmán Birodalom része volt. A térséget a győztesek úgy osztották  fel egymás között, hogy palesztina angol mandátum lett. Az angolok meglehetősen pozitívan álltak hozzá a zsidók egy részének igyekezetéhez (cionisták), akik a világban szétszórtan élő zsidók számára új hazát akartak teremteni Palesztinában. Igyekezetüket a II. világháború és egy szomorú esemény (holokauszt) után siker koronázta, 1948-ban megalapították Izrael államát. 

Előtte, 1947-ben az ENSZ közgyűlése határozatban két államot hagyott jóvá Palesztina területén, Izraelt, a zsidó államot, és Palesztinát, a palesztin államot. Ezzel viszont a két állam, a két nép közötti gyűlölet újból fellángolt, vészterhes, feszültségekkel tele „békés” időszakokat a háború időszaka váltotta. Most épen ott tartunk, hogy Gázában néznek farkasszemet egymással, és senki sem tudja megjósolni a konfliktus kimenetelét. 

Ami a legszomorúbb, hogy Nyugat-Európa is szenvedő alanya lett az eseményeknek, a két nép konfliktusa lassan, de biztosan ideterjeszkedik.

Isten legyen velünk, emberek!

Mede Géza

felhasznált irodalom: Biblia

                                   Paul Johnson: A zsidók története