Olvasói igényre frissítve a grafikonok magyar nyelvű leírásával. Erősödik Európában a jobboldali nacionalizmus. Látjuk, halljuk érezzük is. Az utóbbi években a korábbi eldugott, extrémista filozofálások résztvevői egyre gyakrabban vonulnak az utcára. Elég, ha csak felidézzük Kotleba krasznahorkaváraljai kirándulását, vagy a pozsonyi Love Parade-en történteket. A lakosság is egyre inkább magáévá teszi a szélsőséges gondolatokat, képes nagyon könnyen azonosulni velük – derült ki mindez a IUVENTA – Fiatalok szlovákiai intézete felméréséből.
A 761 ember bevonásával készült felmérés megkérdezettjei elmondták, mennyire értenek egyet a különféle állításokkal. Szerepeltek köztük antiszemita gondolatok (a zsidókon van valami különös és furcsa, nem passzolnak nagyon közénk), rasszista (néhány nemzet és etnikai csoport élete az elmaradottság és civilizálatlanság miatt kevésbé értékes, mint a miénk, európaiaké.) Homofób, (a homoszexuálisok a nemzet jövője számára veszélyt képeznek, ezért nincs helyük a társadalomban), romaellenes (a rendőrségnek és bíróságoknak a romákkal szemben keményebben kéne fellépniük), nacionalista és magyarellenes ( a szlovákiai magyaroknak nem szabadna magyarul beszélniük nyilvános helyeken, mint a hivatalok és más állami intézetek. A magyar-szlovák kettős állampolgárokat pedig meg kéne fosztani szlovák állampolgárságuktól) kijelentések.
Szlovákia sem jobb a Deákné vásznánál
A felmérést kitöltők 77 százaléka állítja, hogy magas állami funkciókat csak szlovákoknak volna szabad betölteniük, és az ország érdekeinek egyértelműen az EU érdekei előtt kellene állniuk.
66 százalékuk gondolja úgy, hogy a romákkal szemben a rendőrségnek és a bíróságoknak keményebben kéne fellépni, valamint, hogy azok a romák, akik tartósan nem dolgoznak, vagy nem látogatnak szakmai átképzéseket, ne kapjanak szociális támogatást és segélyt. A nem roma származásúakra a felmérés eredményei szerint mindez nem vonatkozna.
A kutatásban résztvevő személyek 41 százalékban antiszemita, 34 százalékban pedig homofób eszmékkel is egyetértenek.
piros – aktív részvétel, narancs – csak szavazatommal, szürke – sehogy
felső sor: a szélsőjobb eszmék elutasítása, középső sor: részbeni egyetértés a szélsőjobb eszmékkel, alsó sor: teljes egyetértés a szélsőjobb eszmékkel
Érdekes, hogy magyarokat a közvetlen környezetükben, akár a szomszédjukban is a többség szívesen látna, a németekkel együtt. A homoszexuálisokkal, zsidókkal, az ukránokkal és külföldi bevándorlókkal is el tudják képzelni, hogy egy államban éljenek. A többi nemzettel már jóval kevésbé ilyen szívélyes a szlovák nemzet. A feketékkel, vietnámiakkal, a hajléktalanokkal, prostituáltakkal, muzulmánokkal, bőrfejűekkel, és az anarchistákkal elképzelhetetlen a hosszantartó együttélés a többségi nemzet számára Szlovákiában. A romákat és narkósokat pedig legszívesebben az államhatáron kívül látnák a szlovákok.
Világos gondolatok az intolerancia terén gyakran élenjáró, nemzetszocialista beütésekkel teli Szlovákiában. Mindez azért is különösen érdekes, mert ezekre az adatokra valahogy senki sem kapta fel a fejét. A véleményformáló szlovák sajtóban nem kapott jelentősebb visszhangot, nem is beszélve a külföldi kommentárokról. Elmarasztaló kritikát sem kapott az ország, hogy a többség a felmérésben ilyen nacionalista, helyenként fasiszta értékeket hangoztat. Mintha ez nem lenne érdekes.
71 % – egyetért a szélsőjobb elemeivel, 13 % – teljesen egyetért a szélsőjobb eszmékkel, 16 % – ellenzi a szélsőjobb eszméket
Magyarország, szamárpad
Magyarország e tekintetben kevésbé szerencsés. Ha déli szomszédunknál hasonló tendenciák, jelenségek ütik fel a fejüket, azokra azonnal felfigyel a (világ)sajtó. Rögvest beültetve Budapestet a szamárpadba. Ha a bírálat megalapozott, az természetesen rendjén van. Az illetők adjanak rá magyarázatot. Az azonban már elég bizarr, ha az erénycsőszök között legtöbbször a szlovák érdekek is ott tolakodnak, álszenteskedve a látottakon. Miközben a saját házuk táján is volna mit rendbe tenni.
A IUVENTA felmérése azt mutatja, hogy Magyarországgal szemben jóval szigorúbb a nemzetközi megítélés, paradox módon még a szlovák is. Pedig a kutatás eredményei alapján Pozsony egyáltalán nem áll morális fölényben Budapesttel szemben.
Lengyel Diana és Király Zsolt
(grafikonok: IUVENTAE felmérése)
Indítókép: aktuality.sk
Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!
Megosztás:
Címkék: extrémizmus felmérés Iuventa nacionalizmus
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Zoltán
2012. dec. 10. 09:32Itt alapvető fogalmi zavarokat vélek felfedezni. A nacionalizmust keverik a gyűlölködő fölérendeltséget hirdető eszmékkel, pedig a nacionalizmus egy pozitív dolog a politikai és a kulturális nemzetről való gondolkodást jelenti. A gyűlölködő fölérendeltséget hirdető eszmék a teljesség igénye nélkül, pedig a következők: „Nemzetiszocializmus a zsidóság elleni fajgyűlölet és a nemzet fogalmának előtérbe helyezése. Rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel. Sovinizmus alatt általában a hazafiság fanatikus megnyilvánulását értik, a haza vagy nemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket.” (Wikipádia) Ezek az eszmék megtalálhatóak úgy a jobboldali, mint a baloldali gondolkodásúak között. Szélsőséges eszme pedig egy viszonyítási alap egy másik eszméhez, tehát a demokratának szélsőséges a diktatúra, a jobboldalnak a baloldal, a konzervatívnak a radikális, stb. és fordítva.
nyomkereso
2012. dec. 10. 10:54A cikk célja nem a IUVENTA kutatási területének értelmezése, hanem az eredmények bemutatása volt, némi kontextusba helyezés mellett.
Zoltán
2012. dec. 10. 20:45Bocsi, ezt a labdát le kellet ütnöm. Nyilvánvaló az eredmények bemutatása a feltett kérdésekből kiindulva felháborítóak, amelyekért részben a felvidéki magyar elit is okolható. Az elmúlt 22 évben a gondok elhallgatása nem tett jót a felvidéki magyarságnak. Szerintem ezeket a gondolat csakis a nyilvános viták segítségével lehet megnyugtatóan megoldani. Az MKP-nak és a Hídnak sem erről szólt a politizálása, hanem a hatalom megszerzéséről és azért nagyokat hallgattak. (A magyar szöveg hiányolását jogosnak tartom.)
nyomkereso
2012. dec. 10. 22:17@ Zoltán: A magyar szöveg hiányolását jogosnak tartom. - (részben) pótoltuk.
tyukodi pajtás
2012. dec. 10. 13:31Köszönjük az eredmények közzétételét, a szlovák szöveget ugyan nem értjük, de a fordítást majd valahogyan a guglin megoldjuk . A különféle fogalmakkal kapcsolatban, a nacionalizmus megítélése az, amin lehet vitatkozni. Alapelvként a nacionalizmus önmagában se nem negatív, se nem pozitív. Abban az esetben mondhatjuk inkább pozitívnak, ha a nacionalizmust a lokálpatriotizmus kiterjesztett, nemzetre és hazára vonatkozó tartalmára értjük, és akkor negatívnak, ha ez a nacionalizmus egyre nagyobb mértékben soviniszta vonásokat is kezd fölvenni. Ezért a nacionalizmus akkor engedhető meg, és akkor mondható legálisnak egy adott nemzet életében, ha azzal kapcsolatban megfelelő biztosítékok, intézmények állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ebből más, az adott nemzettel együttélő kisebbségi nemzeteket károk ne érjék. Ez a biztosíték és intézmény meg akkor megfelelő, ha a hiányában hátrányba kerülő nemzeti kisebbségeket pozitív diszkriminációban részesíti. Ez utóbbinak kellene olyan mértékűnek lennie, hogy a nemzeti kisebbségnek akár a természetes asszimilációját is ellensúlyozza, szemben a jelenlegi elszlovákosításokkal, köztük a felvidéki magyarság szellemi-kultúrális népírtásával. Ez utóbbit az asszimilációt szolgáló intézkedéseken (módosított statisztikai határok, nyelvhasználati korlátok, a nyelvi-kulturális jogok gyakorlási feltételeinek hiánya, stb.) az is elősegíti, hogy a szlovákok nem ismerik el a nemzeti kisebbségeiknek járó kitüntetett megkülönböztetés (pl. állandó parlamenti nemzetiségi képviselet, stb.) jogosságát sem. A fentiekből ered az is, amit Zoltán hozzászóló fölvetett, hogy a soviniszta szlovák az ideológiai beállítottságától függetlenül is hamis tartalommal, jobboldali sovinizmusként (cimkézetten: irredentizmus, újnácizmus, fasizmus, horthyzmus, hungarizmus, stb.) állítja be a nemzeti kisebbségek egészséges, az önfenntartásuk, identitásmegőrzésük érdekében alkalmazott (a területi korlátok miatt is inkább patriotizmusnak minősíthető) nacionalizmusát is. Ilyen megközelítéssel nem lehetne kérdés, a magyarok között, a felvidéki magyarsággal együtt élő szlovákságnak sem, a magyar nyelvhasználat gyakorlati haszna, kötelessége. Ennek megértetése a szlovákokkal (közülük is elsősorban a demokratikusabbjával) jelentősen csökkentené a ma és változatlansága esetén még sokáig meglévő feszültségeken a két nemzet együttélésében.
laci
2012. dec. 11. 15:33fasizmus,nemzeti szocializmus,hungarizmus...it is csak dobálózás megy ezekkel a fogalmakkal miközben halvány fogalma sincs a cikk írójának ezek valódi jelentésétől...kereszténység+szocializmus+ hazafiasság,csak megterhelő kicsit a dolgok mögé nézni,könnyebb használni hazug kifejezéseket,pláne ha sokáig ismételgetjük,mert egy idő után a sokszor elhangzott hazugságot már igazságnak vesszük...ez a propaganda és a sok hülye birka meg csak annyit tud hogy nácik haza de többet nem.
A kommenteket lezártuk.