1979. február 9-én, Londonban hunyt el Nobel-díjas fizikusunk, Gábor Dénes. Ő vetette fel és dolgozta ki 1947-ben a holográfia ötletét . A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.
Gábor Dénes 1900. június 5-én született Budapesten. Tisztes középosztálybeli család sarjaként lett, édesapja igazgatóként dolgozott egy részvénytársaságnál és három gyermeket nevelt a feleségével együtt. Alig 10 éves korában már szabadalmi kérelmet nyújtott be „aeroplán körhinta” nevű találmányára.
Az érettségi után egyetemi tanulmányait a budapesti Műegyetemen, majd Berlinbe folytatta, előbb gépészmérnöki majd elektromérnöki karra járt. De a fizika annyira érdekelte, hogy átjárt órákra, az ún. Einstein-szemináriumokra is. Erről a csoportról elég beszédes adat az, hogy 8 későbbi Nobel díjas ült a padokban.
1924-ben elektromérnöki diplomát szerzet, de nem tért haza tanulmányai befejeztével, hanem maradt Németországban, ahol egy kutatóintézetben kezdett el dolgozni, de pár év után már a Siemens kutatólaborjában folytatta munkáját. Ezen időszak alatt nagyon jó barátságban volt Szilárd Leóval, amit egy közös szabadalom is bizonyít. Berlini éveinek termékenységét tucatnyi szabadalom jelezte, és a teljeség igénye nélkül említhetünk például olyan találmányt, amit utcai lámpák millióiban alkalmaztak.
1933-ban a német belpolitikai változások miatt jobbnak látta eljönni az országból, amiben közrejátszott zsidó származása is. Hazatért Magyarországra, de nem maradt itthon olyan sokáig, 1934-ben már Angliába Rugbybe települt. Gábor Dénes vetette fel és dolgozta ki 1947-ben a holográfia ötletét . A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.
A holográfiával a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás. Mivel ennek révén – látszólag – minden információt tárolni lehet, Gábor Dénes ezt az eljárást holográfiának nevezte el, két görög szóval, amelyek annyit jelentenek, hogy „egész”, „teljes” és „írás”, „irat”.
Gábor Dénes 1971-ben fizikai Nobel díjat kapott a holográfia felfedezéséért. Bár az elmélet jó volt, az első hologram elkészítésére csak 1961-ben kerülhetett sor, mert addig – a lézer megjelenéséig – nem állt rendelkezésre olyan fényforrás, amely az interferencia előállításához szükséges koherenciát biztosítani tudta volna.
Munkásságára, életére azonban az is jellemző, hogy kiemelkedő szakmai sikerei csúcspontján továbblépett az emberiség világproblémáihoz. A hatvanas évektől kezdve figyelmét mindinkább az emberiség élete, és jövője iránti aggodalom kötötte le. Ezt jelzik olyan művei, mint „A jövő feltalálása”, „Az érett társadalom”, valamint az a munka, amelyet a Római Klub keretében vállalt.
Élete végéig foglalkoztatta a hatalmas történelmi kérdés, az emberiség jövőjének feltalálása. Örökségének talán még kevésbé értékelt, de különösen értékes része az a gondolat, hogy a jövő feltalálásának magában kell foglalnia az informatika jövőjének feltalálását, az információ és a kommunikáció globális problémakörét. „A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni.”- vallotta.
1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett, ami rányomta bélyegét egészségére és munkájára is. A hosszan tartó betegség után 1979. február 9-én hunyt el Londonban.
Gábor Dénes, a mérnök, a tudós, a szociális gondolkodó életműve teljesen példázza a kiemelkedő szakember és a felelősséget vállaló közéleti ember teljességre törő életét. A valóság, az élet gyakorlati akadályai vezették az egyre több felfedezés felé, és az új ismereteket a gyakorlatban akarta és tudta is hasznosítani.
forrás: irodalmilap.net , wikipédia.hu, jakd.hu,
borítókép: jarmuipar.hu
Megosztás:
Címkék: évforduló feltaláló fizika fizikus Főoldal Gábor Dénes holográfia képek rögzítése London magyar tudós Nobel-díj Szilárd Leó tudomány
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.