Nyitókép forrása: National Geographic
Alaszka egykor számtalan dinó otthona volt, a kréta időszaki állatok egy helyszínen rengeteg lábnyomot hagytak ránk.
A kréta időszakban, mintegy 70 millió évvel ezelőtt a mai Denali Nemzeti Parkban az egészen kis termetű, tollas Deinonychosauria csoport tagjaitól a hatalmas T. rexekig számtalan dinó trappolt végig Alaszka földjén. Az Alaszkai Egyetem (Fairbanks) kutatói nemrégiben feltárták azt, a Colosseum nevet kapott lelőhelyet, amely e dinók lábnyomait legnagyobb tömegben őrizte meg. A mintegy 7500 négyzetméternyi felület megtalálását több korábbi felfedezés is megelőzte már, számol be róla a National Geographic.
Először 2005-ben bukkantak a Denali területén dinónyomokra, bár a helyszín talán meglepő lehet. Alaszka a kréta időszakban is sarkvidéki régióban volt, de a hőmérséklet magasabb volt, a fél éves sötét tél akkoriban is ugyanúgy megvolt. Ez pedig az élővilág számára kihívást jelentett. A térséget lombhullató erdők uralták, így a nyári félévben bőven volt táplálék is.
A Colosseum (angolosan Coliseum) területén nemcsak egy sziklarétegen mutatkoznak meg a lábnyomok, hanem számos egymás fölé települt rétegben megvannak. A korabeli finomszemcsés homokkő rétegei az évmilliók tektonikai mozgásai hatására elfordultak, így ma meredek sziklaormok oldalán látni a nyomokat, amelyek egykor vízszintesen helyezkedtek el. Valószínűleg egy itatóhely közelében lehetett egy egykori folyó árterében az a homokos terület, ahol a dinók sokasága vonult végig. Mára egy sokrétegű torta leejtett szeleteihez hasonló látványt nyújt a sziklatömb, amely kb. 20 emelet magasra nyúlik.
„Amikor a kollégáink először a helyszínen jártak, dinoszaurusz lábnyomokat láttak e hatalmas sziklatömb aljában” – mondta Patrick Druckenmiller, a kutatás vezetője. „Amikor mi jártunk ott először, sok mást mi se láttunk.” A kutatókat egy hosszú, hétórás túra végén megérkezve egyáltalán nem nyűgözte le a helyszín, ám, amikor napnyugtakor visszanéztek a sziklákhoz, elállt a szavuk.
„Amikor a lenyugvó nap megfelelő szögből éri a sziklafelszíneket, szinte kirobbannak a lábnyomok mintázatai onnan!”
Hirtelen izgatottá váltak a kutatók, és a fényképezőgépük után kapkodtak.
A vizsgálatok feltárták, hogy milyen részleteket is látni a nyomokon: nemcsak az egyes lábujjak formáját, de néha még a bőr mintázatát is megőrizte a kőzet. A nyomsorokat tartalmazó homokkőben növényi maradványokat és virágport, valamint édesvízi csigák és kagylók maradványait is megtalálták. Fenyők és lombos fák is nőttek is, az aljnövényzet pedig zsurlókból és páfrányokból állt.
A legtöbb erre járó dinó növényevő kacsacsőrű dinó és ceratopsida volt, de néhány nagy ragadozó – raptorok, tirannoszauruszok – és kisebb madár is otthagyta „kézjelét” a kőzeteken. A Nemzeti Parknak nincs könnyű dolga egy ilyen nagy jelentőségű lelőhely kapcsán. Egyrészt meg kell mutatni az embereknek, micsoda kincsek találhatók itt, másrészt viszont meg kell óvni a lelőhelyet a kártételtől, zavarástól és a lopástól. Druckenmiller hozzátette, a Denali Nemzeti Park dinónyomainak tanulmányozása egy kutató számára élethosszig tartó elfoglaltságot jelent.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
