Felfedezték az eddigi legrégebbi fekete lyukat

Nyitókép: Lidiia – Shutterstock

A James Webb űrteleszkóp felfedezte az eddigi legrégebbi fekete lyukat: a Nagy Medve csillagképben található GN-z11 galaxisban született, mindössze mintegy 430 millió évvel az ősrobbanás után. A most felfedezett fekete lyuk 200 millió évvel idősebb, mint az eddig felfedezett masszív fekete lyukak – mondta Jan Scholtz, a Cambridge-i Egyetem csillagásza, a Nature című folyóiratban szerdán megjelent tanulmány társszerzője.

Az újonnan felfedezett fekete lyuk tömege 1,6 milliószor nagyobb, mint a Napé. A kérdés, hogy hogyan nőhetett ilyen gyorsan, új információkkal szolgál majd a fekete lyukak kialakulásáról szóló elméleti modellek következő generációja számára – mondta Scholtz.

Normális esetben a galaxisokban lévő fekete lyukak kialakulása több százmillió – ha nem milliárd – évbe telik. A tanulmány másik társszerzője, Stephane Charlot francia asztrofizikus úgy véli, hogy a fekete lyukak a világegyetem létezésének korai szakaszában másképp alakulhattak ki, mint a későbbi szakaszokban.

   

A fekete lyuk olyan szupermasszív csillagok robbanása után alakulhatott ki, amelyek csak a korai univerzumban léteztek. Másik lehetőség, hogy egy sűrű gázfelhő közvetlen összeomlásával jött létre. A fekete lyuk ekkor elnyelhette a környező gáz nagy részét, ami gyors növekedést eredményezett. Az is lehetséges, hogy a GN-z11 galaxisban lévő fekete lyuk szokatlanul nagy sebességgel nyelte el az anyagot. „A nagyon fiatal galaxisok gazdagok voltak gázban, így egyfajta büféként szolgálhattak a fekete lyukak számára” – mondta Roberto Maiolino asztrofizikus a Cambridge-i Egyetemtől.

Scholtz hangsúlyozta, hogy mindaz, amit eddig a GN-z11 galaxisban lévő fekete lyukról tudunk, „nem zárja ki egyik ilyen forgatókönyvet sem”. A tudós reméli, hogy a Webb-teleszkóp és más távcsövek, például az Európai Űrügynökség Euclid-teleszkópja még több fekete lyukat fog felfedezni az univerzum korai időszakából.

Teraz.sk nyomán