Egyes baktériumok túlélhetik a marsi körülményeket

Nyitókép: National Geographic

Ha valaha állandó emberi települések lesznek a Marson, akkor a mikrobáink velünk együtt a vörös bolygó lakóivá válnak, és pusztán idő kérdése, hogy mikor. Az elmúlt évtizedekben számos kísérlet zajlott e témában, amelyek ugyan részint arról szóltak, hogy vajon lehetnek-e a mienkhez hasonló biológiai elveken működő mikrobák a Marson, más részük pedig arról, hogy a földi mikrobák túlélhetik-e a zord marsi viszonyokat.

A NASA például végzett vizsgálatokat magaslégköri ballonokon, amelyek nemcsak a hőmérsékleti, de a sugárterhelési viszonyok terén is „űrbéli” tesztet jelenthettek. Már ekkor sejthető volt, hogy lesznek elég ellenálló mikrobák. Igazából azon meg se lepődünk, hogy a Nemzetközi Űrállomáson rengeteg mikroba utazik, írja a National Geographic.

   

Miért lényeges kérdés ez,? Ha az ember szeretné kideríteni, volt-e esetleg korábban élet a Marson, akkor fontos, hogy elkerülje a Földről odavitt szennyeződéseket – egy-egy elemzés során ezek fals információként jelenhetnek meg az adatokban. Emellett aggasztó az a gondolat is, hogy egy űrhajós, aki egészségesen indul útnak, a Marson olyan, a Földön közönséges és könnyen gyógyítható fertőzést kapjon, amit ottani körülmények között nem lehet meggyógyítani, mert nem készültünk fel a lehetőségére. Célszerű tehát tisztában lenni azzal, mire számíthatunk.

A kutatók Mars-analóg környezetben végeztek kísérleteket, vagyis hideg, vízmentes, minimális légköri nyomású, erős ultraibolya sugárzást kapó, és az élet számára mérgező vegyületekkel teli talajú zárt laboratóriumi helyszínen. A kísérletekben olyan hétköznapi mikrobákat vizsgáltak, amelyek gyakoriak és az emberre jórészt ártalmatlanok, de a szervezetet érő stressz esetében betegséget is okozhatnak (Burkholderia cepacia, Klebsiella pneumoniae, Pseudomonas aeruginosa, és Serratia marcescens). Korábbi kutatások leginkább csak az extrém földi környezetekben élőkkel foglalkoztak, amelyek valójában rendkívül kis eséllyel juthatnának csak el a Marsra. A most vizsgáltak azonban akár a felszerelésen, akár az emberek testén, testében könnyedén megtehetnék az utat.

Annak ellenére, hogy a talaj elvileg mérgező összetevőket tartalmazott, a baktériumok nemcsak megéltek benne, de volt, amelyik szaporodni is tudott: a Pseudomonas aeruginosa 3 héten keresztül folyamatosan gyarapodott. Az nem világos, hogy miként volt erre képes. Talán a talaj csontszáraz szemcséi közt talált magának amolyan „mini-oázisokat”, ahol elegendő víz és tápanyag volt, valamint védelmet is kaphatott az UV-sugárzás elől. Emellett azt is ki kell majd deríteni, hogy miként reagál az űrhajósok szervezete ezekre a mikrobákra – az űrhajózás valószínűleg elegendő stresszt jelent ahhoz, hogy a baktérium kórokozóvá válhasson.

Úgy tűnik azonban, hogy a Marsra egészen nagy csomag antibiotikummal kell majd utazni, hogy a különféle mikrobákkal el tudjanak majd bánni. Még az se kizárható, hogy a marsi körülmények közepette e baktériumok mutációkon esnek át. A kutatók úgy vélik, fontos volna mielőbb kijelölni olyan területeket a Marson, ahova élő ember a lábát nem tehetné be, csupán robotjárművekkel jutnánk oda, így elkerülhetnénk, hogy az emberi mikrobákkal beszennyezzük a területet.

Az emberi tudás és találékonyság feltehetően képes lesz ezeken a problémalehetőségeken is túllépni, enélkül esélyünk sincs arra, hogy meghódítsuk a Naprendszert.

National Geographic