Nyitókép: National Geographic
Az Európai Űrügynökség több mint 68 ezer szakcikk átfogó elemzését bemutató friss tanulmánya szerint az összes ESA-tagország közül a magyar űrcsillagászok a legsikeresebbek.
A rendkívül részletes elemzésben a kutatók az ESA vezetésével vagy közreműködésével megvalósult tudományos küldetések adatai alapján az elmúlt közel 50 évben született csillagászati, bolygótudományi és napfizikai kutatási eredményeket vizsgáltak. Az évenkénti lebontásban elkészült adatokat összevetették azzal is, hogy az egyes tagországok milyen mértékben járultak hozzá e küldetések költségeihez, és ebben végeztek a mi csillagászaink az első helyen, számolt be a National Geographic.
Ez azt jelenti, hogy igen hatékonyan fordították át a magyar szakemberek a küldetések során kapott adatokat tudományos felfedezésekké. Különösen a Gaia égboltfelmérő űrteleszkóp, illetve a Herschel infravörös űrtávcső adatain alapuló felfedezéseket tettek a hazai csillagászok. Érdemes erre az adatra olyan szemmel is tekinteni, hogy melyek azok a területek a csillagászatban és űrkutatásban, amelyek további fejlesztést és anyagi ráfordítást érdemelnek.
Szabados László, a HUN-REN CSFK KTM CSI professor emeritusa a fentebb is említett Gaia-programban alapozta meg a magyar részvételt.
„Szívós munkával sikerült elérnünk azt, hogy mára közel tucatnyi magyar csillagász folytat világszínvonalú kutatásokat a Tejútrendszer háromdimenziós térképét elkészítő forradalmi űrobszervatórium, a Gaia mérései alapján”
‒ mondta a kutató, aki a Gaia programban elsődlegesen a pulzáló változócsillagok kutatásaival foglalkozik.
„Az, hogy a magyar űrcsillagász szakma az ESA összes exobolygós űrteleszkópos küldetésében részt vesz, annak elismerése, hogy tudásunk és tapasztalataink a nemzetközi élvonalba tartoznak”
– nyilatkozta Szabó Róbert, a HUN-REN CSFK KTM CSI igazgatója. Kóspál Ágnes, aki a jövő űrprogramjainak kiválasztásában végez évek óta fontos szakértői munkát hozzátette: „Néha nagyon nehéz megállapítani, hogy melyik tervezett űrprogram a legígéretesebb a versenypályázati rendszerben beadott koncepciók közül. Szakmai értékelőként azt kell a lehető legobjektívebben megállapítani, hogy ezek közül 10-15-20 év múlva melyiktől várhatjuk a legizgalmasabb tudományos felfedezéseket” – fogalmazott a kutató.
Az Európai Űrügynökség 22 tagországot összefogó kormányközi szervezet, amelynek célja az európai űrkutatás, űripar és űrtudományok fejlesztése. Tudományos programjában űrtávcsövek, naprendszeri űrszondák, napfizikai űrobszervatóriumok megépítésében játszik vezető és közreműködő szerepet. Magyarország sok év társult tagsági viszonyt követően 2015-ben lépett be a teljes jogú tagországok közé.
A kutatási hatékonyságról készült tanulmányt hamarosan közzé teszi az ISSI Scientific Report folyóirat a dokumentum addig itt olvasható.
National Geographic
Megosztás:
Címkék: csillagászat Európai Űrügynökség
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
