Észtország tájain – Képekkel

Nyitókép: Körkép.sk, Suomenlinna erődítmény

Észtország, az egykori Szovjetunió tagállama 1991-ben nyerte el függetlenségét, nem csoda hát, hogy viszonylag keveset tudunk erről a kicsi balti államról. Az iskolai tankönyvek többnyire csak ennyit ismertettek róla: fővárosa Tallinn. A térképet szemlélve parányinak gondolhatjuk, ám mint minden, ez is csupán viszonyítás kérdése, hiszem területe alig kisebb Szlovákiánál. Népessége azonban valóban elenyésző, hiszen a szűk másfél milliónyi ember lélekszámban alulmarad a kétmilliós magyar főváros lakóinál.

Ennél azonban sokkal fontosabb tényező, hogy a finnekkel együtt a magyarok északi nyelvrokonai, tehát történelmi vándorlásaink valamiképpen összekötnek. 

Ha erre visz az utunk, megtapasztalhatjuk, hogy élményeink nem maradnak alul a közkedvelt dél-európai üdülőhelyek kínálatától, igaz, kissé hűvösebb van, de ez nem mindig, és nem mindenki számára hátrány.

   

Az észt fővárost leggyorsabban a Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtérről közelíthetjük meg, ahonnan egyenes járat indul Tallinnba, viszonylag elfogadható áron. Azonban ha szeretnénk esetleg kicsit Finnországba is betekinteni, érdemes Budapestről a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről Helsinkibe repülni, innen pedig hatalmas komphajóval juthatunk át Tallinnba. Nézzük hát ezt a második variációt.

Helsinki

Finnországot az ezer tó országának nevezik, ám a hasonlat messze alulértékeli a valóságot, hiszen területét sok ezer tó borítja, de a fővárosban „csak” 11 tó található. Viszont a tenger lépten-nyomon benyúlik a szárazföldbe, félszigeteket alkotva, s emellett milliónyi apró sziget húzódik a part mentén. Rengeteg az erdő és a park, így a természetkedvelők, a csöndes nyugalomra vágyók is kellemesen érezhetik magukat.

Helsinki az európai kontinens legészakibb fővárosa, melyet építészeti szempontból a klasszicizmus fellegvárának tartanak.

Lenyűgözően szép a Helsinki katedrális, mely a neoklasszikus stílus remeke, fehér falaival, hatalmas oszlopcsarnokával az ókori görög építészet remekműveit juttatja eszünkbe. A templomot gyönyörű zöld kupolák díszítik, melyet a város távolabbi pontjairól is jól láthatunk. Bejáratához regiment lépcső vezet fel, ami növeli a templom méltóságát.

Szintén elbűvölően szép az orosz-bizánci stílusú Uszpenszkij-székesegyház, a katedrálist vörös téglából építették, tetejét pedig aranyozott hagymakupolák díszítik. Az istenházát egy Moszkva-közeli 16. századi templom mintájára emelték, melynek belső tere meseszép ikonokat rejt, kupolája belülről is csodálnivaló, így mindenképp érdemes időt szánni rá. 

Ha a Helsinki főpályaudvar felé visz az utunk, szintén érdemes rápillantani, mert a világ legszebb tíz vasútállomásai közé sorolják. Az épület a szecesszió stílusjegyeit hordja magán.

A város központjában szinte lehetetlen kikerülni annak régi legendás piacterét, melyet Kauppatorinak neveznek, s itt mindent lehet kapni, ami szemnek-szájnak ingere.

Helsinkiben kihagyhatatlan a Suomenlinna erődítmény, mely az UNESCO Világörökség részét képezi. Az erődítmény néhány apró sziklaszigetre épült, és védelmi célokat szolgált. A városból rendszeres kompjárat indul a történelmi nevezetességhez, melynek környéke nagyon népszerű kirándulóhely, és maga a hajóút is élmény, mert számos apró sziklasziget mellett visz az útja.

Az erőd hatalmas falai sok hasonlóságot mutatnak a komáromi erődrendszerrel, persze nagy különbség, hogy a hazait nem mossák körbe a tenger hullámai. 

Mindent összevetve Helsinki és környéke megér egy kirándulást. Viszont el kell mondani, hogy az áraikat nem igazán a mi pénztárcánkhoz mérték, de az eredeti finn, krémes állagú lazacleves vajazott fekete kenyérrel, melyért belvárosi vendéglőkben általában 12–14 eurót kérnek, rendkívül finom, főételként fogyasztandó, így megéri pénzét. 

Helsinkiből tengerjáró komphajóval juthatunk át Tallinnba, mely egy külön élménynek számít.

Buday Mária

A képek a szerző felvételei