Igen! Amilyen egyértelmű számunkra a Szenteste-Kiskarácsony-Nagykarácsony folyamat, pont annyira lepődhetünk meg azon, hogy nem kell Európát sem elhagyni ahhoz, hogy teljesen más szokásokkal találjuk magunkat szembe. Sőt, a teljes sokk akkor következik be, amikor megtudjuk, hogy Európában van olyan ország, ahol december 25-e munkanap.
A januári ünnepelésre gondolva valószínűleg legtöbben most az ortodox keleti szlávok karácsonyára gondolnak, pedig nyugatnak haladva is találunk a miénktől eltérő ünnepi szokásokat.
Spanyolország
Spanyolországban például, bár a karácsony szintén december 25-e, ilyenkor ajándékokat nem kap senki, még a legjobb gyerekek sem. Az ajándékozás náluk – amúgy teljesen logikusan – háromkirályok napján, január 6-án történik. Világos – a napkeleti bölcsek ajándékot visznek a Kisjézusnak, és az emberek is megajándékozzák egymást. Ilyenkor aztán a rossz gyerekek ajándékai közül nem hiányozhat a szén. A szülők annál azért persze kedvesebbek, mint hogy szenet adjanak a gyerekeiknek – eköré a ‘büntetés’ köré egész kultúra alakult ki, cukorból és fekete ételfestékből készítenek egyféle ‘játékszenet’, amely minden boltban kapható, így végül a rossz gyerekek is kapnak valami édességet.
Ezen a naphoz kapcsolódik a roscón de reyes hagyománya is. Ez egyfajta díszes torta, tetején egy papír-koronával. A torta belsejében egy bab és egy játékfigura van elrejtve. A család együtt fogyasztja el a tortát, és akinek a bab jut, annak kell kifizetnie a tortát, akinek pedig a figura jut, ő lesz a király(nő), és megkapja a koronát.
Ausztria
Az ősi, kereszténység előtti hagyományok nagyon erősen élnek a szomszédos Ausztriában. A karácsonyi ünnepkör, a ‘Rauhnächte’ (a szó eredete bizonytalan, valószínűleg füstestéket jelent) a karácsonytól vízkeresztig tartó 12 nap. Ez egyben a téli napfordulónak köszönhetően az év legsötétebb időszaka. Ilyenkor, ahogy azt a néphagyomány tartja, a másvilágot csak egy minimális határ zárja el a mi világunktól, így a gonosz szellemek átjuthatnak hozzánk. Ekkor fiatalok csoportjai beöltöznek és maszkokat öltenek magukra, az úgynevezett ‘Perchtenläufe’ alatt – a Percht egy, a krampuszhoz hasonló, ám vele nem megegyező varázslény. A läufe pedig futást jelent – zajcsapással, tűzrakással, tánccal igyekszenek elkergetni az ártó szellemeket.
Bosznia-Hercegovina
És hogy milyen dolog az, karácsonykor dolgozni? A majdnem 50%-ban muszlim bosnyákok által lakott Boszniában ezen senki nem akad fenn. Bosznia-Hercegovina két fő régiója, a Szerb köztársaság (Republika Srbija) és a Bosznia-Hercegovinai Föderáció (Federacija Bosna i Hercegovina). A Szerb Köztársaság ortodox vallású, és az ő naptáruk szerint karácsony január 7-re esik.
Az ortodox szerbek ilyenkor karácsonyi kenyeret sütnek, és fát díszítenek. Eddig nem tűnik furcsának, igaz? Csakhogy régi pogány szokás szerint egy tölgyfát díszítenek fel, majd elégetik azt.
Az ő területükön ez hivatalos szün- és ünnepnap, azonban a boszniai Szerb Köztársaság határain kívül a karácsonyt nem is ünneplik. Így december 24-25-e Boszniában olyan, mint bármelyi másik nap. De tekintettel a nagyon elenyésző katolikus kisebbségre, a törvény számukra megengedi, hogy szabadnapot vegyenek ki, ha ünnepelni szeretnének. Így működik ez a jókívánságokkal is – az ember általában annak kíván boldog karácsonyt, akit ismer, és akiről tudja, hogy tartja az ünnepet. És csak 3 országgal kell délebbre mennünk ahhoz, hogy ennyit változzon a világ.
Oroszország
Oroszországra a kommunista rezsim erősen rányomta a bélyegét – mint ahogy nálunk is, a karácsony náluk is átformálódott “fenyőünneppé” és a szilveszter-újév páros lett a legfontosabb ünnep. Ezalkalomból állítanak az emberek ‘karácsonyfát’, megünneplik otthon a szilvesztert, majd, mint nálunk is, általában barátok és pezsgő társaságában köszöntik az új évet. A karácsonyról az ortodox keresztény vallású családokban esik szó – januárban.
Mindebből a tanulság az lehet, hogyha az ünnepek alatt külföldre utazunk, érdemes tudakolózni az ottani szokásokat illetően – nehogy egy-egy elégetett tölgyfa vagy egy boszorkánymaszk elrontsa a kirándulást.
Katona Vica
Nyitókép: sc-neunkirchen.com
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.