Simon, Szimonetta
  • HUF: 365.14
  • USD: 1.18
  • 9 °C
  • 17 °C

Kell-e Felvidéknek saját zászló?

Nemrégiben a Magyar Megmaradásért polgári társulás facebook profilján tette közzé, hogy felvidéki civilek és hagyományőrzők ajánlásai alapján Thököly és Rákóczi szimbólumait összeolvasztva megalkották Felvidék zászlaját. Ennek kapcsán a Körképen megvizsgáltuk hányadán is áll Felvidék az önazonosságot kifejező szimbólumrendszerrel.

Maga a felvetés egyáltalán nem új keletű. Különböző internetes és egyéb fórumokon már több ilyen is született, ám általánosan használatossá egyelőre egyik sem vált.

zaszlo
A MMM zászlótervezetei Kép: a polgári társulás facebook oldala

A téma élénken él az egyes nemzeti közösségekben, így egyáltalán nem meglepő, hogy a felvidékiek is mozgolódnak e téren. Sőt, Székelyföld példája ösztönzőleg hat a kezdeményezésekre, hiszen  közjogi szinten ugyan egyelőre eredménytelenül, folyamatgerjesztő hatásait tekintve azonban  intenzíven tapossa az önrendelkezés kivívásának ösvényét. Ennek pedig minden kétséget kizáróan az önálló szimbólumokkal való rendelkezés is egy fontos szegmense.

A támogatók és elutasítók tábora

Tájainkon alapvetően két táborra oszlik a közvélemény a témában. Az egyik tábort az önálló szimbólumrendszer hívei alkotják (neológusok), míg a másik felet, az elutasítók (ortológusok).

Az önálló szimbólumok elutasítói nézeteiket azzal támasztják alá, hogy egyrészt nincs történelmi alapja a saját szimbólumok használatának, hiszen Felvidék a történelmi Magyarországon belül sohasem alkotott külön önálló régiót (mint pl. Erdély). Ráadásul, a mai értelemben vett Felvidéknek (értsd: Szlovákia magyarok lakta része) az eredeti Felföld jelentéstartalmához szinte semmi köze sincs (értsd: Mátra, Tátra, Fátra + a többi északi hegyvidékes terület).

Csallóköz és a Garamig húzódó terület lényegében a Duna menti Kisalföld része, míg Bodrogköz, Ung-vidék földrajzilag a Nagy-Magyar-Alföld szerves része. Ebből kifolyólag az „újítást” elutasítók nézete szerint az itteni magyarokhoz az egységes magyar szimbólumrendszer áll a legközelebb.

trikolor_angyalos
Kép: hirhatar.com

A másik tábor érvrendszerének lényege, hogy Trianon óta telik az idő, ezzel egyenesen arányosan távolodik a felvidéki közösség is az egységes nemzet koncepciójától. Szerintük ezt a viszonylag magas asszimilációs szint is jól mutatja.

A felvidéki identitás léte

Bár sokan nem fogadják el, a felvidéki identitás már létezik (sőt, az 1920 után született generációnál gyakorlatilag mindig is létezett, csak éppen ebben a formában sosem volt meghatározva).  Az eltérő önmeghatározás pedig nem minden esetben távolítja a kisebbségi létbe szorult közösségeket az egy és oszthatatlan gyűjtőidentitástól. Épp ellenkezőleg, akár visszacsatornázóan is hathat. Hiszen tulajdonképpen mindenkinek van szűkebb, tágabb régiós identitása, amit ugyancsak szimbólumokkal, jelképekkel tud megtestesíteni – szülőfalu/város, mikrorégió, de gondolhatnánk akár nyelvjárás-területekre is.

A felvidéki identitás azoknak szolgálhatna mentőövként, akik identitásukban már meginogtak, és a különböző hatások miatt  nem tudnak teljes mértékben  azonosulni az összmagyar szimbólumrendszerrel, ahogy a többségi társadaloméval (esetünkben a szlovákkal) sem. Ellentétben egy tágabban értelmezett régióssal, amit megfelelő brand kiépítéssel magáénak érezhet mindenki (akár a szlovákok is). Ideális esetben ez meggátolhatja, hogy a meggyengült magyar identitásúak a többségi szimbólumokhoz közeledjenek. Amennyiben pedig ez bölcsen, valós alapokra és igényekre alapozva kerül kialakításra,  visszacsatornázási úttá is válhat az anyanemzet felé (lásd: székely mentalitás).

Az egyes zászlótervezetek

Különböző vitafórumokon már lehetett találkozni érdekes elképzelésekkel. Az Érsekújvári Magyarok csoportban pl. megjelent egy, a Szent György Lovagrend zászlaja felvidékivé adaptált (a színek felcserélése) verziója.

ÉM
Kép: Hancko Róbert

Egy másik vitaklubban találtunk olyat is, ami a szlovákok által használt szimbólumok magyar színekkel való kifejezésében látja a megfelelő felvidéki önkifejeződést.

FELVIDEK.PNG
Kép: Felvidéki szlovák – magyar értelmező szótár facebook csoport

Nemrégen robbant be a köztudatba a Felvidéki labdarúgó-válogatott életre hívása, ami szintén feltételez bizonyos önálló színeket, szimbólumokat. Nagy Dávid ügyvivő a formák kialakítását a következőképpen magyarázta a Körképnek:

felvi
Kép: Felvidéki labdarúgó-válogatott facebook csoport

 „A felvidéki magyarság gazdasági, politikai, kulturális és földrajzi önazonossága heterogén. Az egy közösséghez való tartozásának olyan jelképet kell választani, amelyet egyformán magáévá fogad a pozsonyi, csallóközi, mátyusföldi, gömöri, kassai és a Bodrog-környékén élő magyar ajkú lakosság.

A címer és a zászló egy közösséghez való tartozást, az összetartozást és a közös nemzeti és kulturális gyökereket jelképezi, egyúttal részben a szlovákiai földrajzi elhelyezkedésére is utal, hiszen a szlovák címer is a kettős keresztet tartja egyik fő motívumának. Közös, közösségünket összetartó szimbólumának tekintjük tehát a kettős keresztet, a korona pedig az ezeréves múltra, Szent Istvánra és nemzeti királyaink örökségére, hozadékára mutat rá.

A zöld-fehér színvilág a magyar zászló legkifejezőbb színei, a szó nemesebb értelmében a remény és a hit jelképe, labdarúgás összefüggésében pedig a zöld a gyepet, a pályát, valamint a fehér a fair playt jelenti. Az arany egyrészt a gazdag, dicső nemzeti múltra utal, másrészt pedig mint az elit, a nemes dolgok színe, a felvidéki magyarok önbizalmát kívánja erősíteni.

Örömmel lehetünk szemtanúi, hogy a zászló az eredeti, futballhoz köthető jelképiségét kezdi túlnőni, és egyre több visszajelzés szerint akár a felvidéki magyarok, futballtól független közös szimbólumává is válhat.”

PécsiL.Dániel,óbudai jelképművész rámutatott, hogy 2012-ben egy felkérésre már ő is elkészítette Felvidék és régióinak a címereit. Ezeket a Trianoni Szemle 2012. decemberi számában és a Címerekkel írt történelem c. könyvében be is mutatta a vonatkozó tanulmányokkal együtt.

Az elkészült egyes címerek
Kép: Pécsi L. Dániel

Mindez valóban becsülendő, és e sorok írója szerint a fentiek alapján bizonyos értelemben szükségszerű is, ám ezek a koncepció nélküli arculatépítő elemek egyelőre csak káoszt eredményeznek, és céljukkal – az identitáserősítéssel – pont ellenkező hatást váltanak ki: zavart keltenek.

Érdekes, hogy a különböző variánsokban egy dolog megegyezik, Mindegyikben benne van III. Béla kettőskeresztje, illetve mind erősen hajaz V. István címerére. Pedig szigorúan véve egyiküknek sem volt (közvetlenül szoros) köze a mai értelemben vett Felvidékhez.

Coa_Hungary_Country_History_Bela_III_(1172-1196).svg
Balról III. Béla, középen V. István címere, jobbról pedig Szakolca címere

Józanul látni kell, hogy a téma akkora horderejű, hogy nem lehet egy szűk réteg vagy egyén véleményére bízni, hanem teljes konszenzusra törekvően kellene felmérni az igényeket, nézeteket, és társadalmi vita keretén belül megvitatni azokat. Amennyiben szaktanulmányok  kellő mértékben alátámasszák, akkor minden szempontot figyelembe véve, mindent kielégítően egységes szimbólumot kellene megalkotni.

Amivel elindulhat az önálló arculat (brand) kialakításának a folyamata. Ez esetben a székely zászlóhoz hasonlóan általánosan használatossá és széleskörűen elfogadottá válhatna a felvidéki is, amivel azonosulni tudnának az itteni emberek.

napilap.ro
Székelyföld mostani és korábbi hagyományos zászlaja, illetve Erdély zászlaja Kép: napilap.ro és foter.ro

A témát árnyalja, hogy hasonló zűrzavar uralkodik a himnusz, induló tekintetében is. Több emberrel is találkoztam, akik büszkén vallották, hogy ismerik a Felvidék himnuszát/indulóját. A youtubon is számtalan verzió lelhető fel (lásd: ITT, ITT, ITTITT, ITT és ITT), de van, aki váltig állítja, hogy a Krasznahorka büszke vára c. tárogató látja el legmegfelelőbben ezt a feladatot.

Rövid összegzésemből is jól kitűnik, hogy óriási zűrzavar jellemzi a témát. Bizonyos igények kétségkívül jelen vannak, ám az ezeket kielégíteni próbáló kezdeményezések önmagukban kevesek ahhoz, hogy általános érvényre emelkedjenek és elfogadottá váljanak. Jogalanyiságukat leginkább egy szociológiai igényfelmérés-kutatással lehetne alátámasztani, majd történészek és heraldikusok feladata lehetne a megfelelő szimbólumok elkészítése, ami széleskörűen beágyazódhat a közélet minden területébe.

Ettől egyelőre még távol állunk, de a társadalmi vita kétségkívül már elkezdődött.

Folytassa, Felvidék!

Csonka Ákos

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

nyomkereso
2015. ápr. 14. 08:42

Nem kell, mert már van!

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket