Uralkodók és uralkodóházak Európában II.

Nyitókép: SITA

Előző írásomban öt európai uralkodóházat mutattam be: a Belga-, Holland- és a Dán Királyságot, a Luxemburgi Nagyhercegséget, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát.

Jelen írásomban további öt európai monarchiát veszek górcső alá, így kicsit közelebbről megismerkedhetünk két skandináv ország, valamint az Ibériai-félsziget királyságával, de három törpeállambéli hercegség is felkerült a listára. Íme!

A Spanyol Királyság

   

Uralkodó: VI. Fülöp (Felipe VI.) spanyol király

Elődje:  I. János Károly spanyol király

Uralkodik:  2014. június 19-től

Házastársa:  Letizia Ortiz (Letizia, Spanyolország királynéja)

Dinasztia: Bourbon-ház

Trónörökös:  lánya, Leonóra trónörökös

A Spanyol Királyság megalakulása a 15. századhoz köthető, méghozzá Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella 1479-es házasságához, amivel a pár egyesítette az Ibériai-félsziget két legnagyobb államát.

A Habsburg dinasztiából származó I. Károly 1516-os trónra kerülésével megalakuló monarchia mintegy félévezrede királyságként működik, és csupán két alkalommal változott az államformája. Az első spanyol köztársaság az 1870-es években állt fenn, miután I. Amadé király lemondott trónjáról. Ekkor a cortes önmagát nemzetgyűléssé nyilvánította, és kikiáltotta a köztársaságot, amelyet 17 állam szövetsége alkotott.

A második spanyol köztársaság 1933-tól 1939-ig állt fenn, amikor a nacionalisták megnyerték a polgárháborút, és Francisco Franco diktatúrát vezetett be.

A diktátor nem szüntette meg a királyság intézményét, így 35 éves uralkodása során jogilag Spanyol Királyságról beszélhettünk. Franco 1975-ben bekövetkezett halála után végrendeletének megfelelően I. János Károly király, az 1931-ben az országból elmenekülő XIII. Alfonz Bourbon-házi uralkodó unokája követte az államügyek kezelésében.

I.János Károly az 1978. évi alkotmány bevezetése után az ország államformáját alkotmányos monarchiává változtatta. A király reprezentatív feladatai mellett fontos hatalommal is bír: vétójoggal rendelkezik a parlamentben, jogilag ő hagyja jóvá a parlament által hozott törvényeket, s a választások idejének kitűzése mellett a parlament berekesztése is hatáskörébe tartozik.

2014. június 2-án a spanyol miniszterelnök bejelentette, hogy I. János Károly megromlott egészségi állapotára hivatkozva lemond a trónról a fia, Fülöp javára. VI. Fülöpöt 2014. június 19-én iktatta be a parlament.

A jelenleg regnáló VI. Fülöp a Franco-rezsim alatt látta meg a napvilágot. Asturia hercegeként Fülöp ifjúkora három egyetemen telt: a Spanyol Katonai Akadémián, a Georgetown Egyetemen, ahol nemzetközi kapcsolatokat tanult, majd végül Madridban, a jogi karon fejezte be a tanulmányait.

2003-ban bejelentette, hogy feleségül veszi az elvált, spanyol tévés csillagot és újságírót, Letizia Ortizt, akitől két lánya született: Leonóra (2005) és Zsófia (2007).

 A Norvég Királyság

Uralkodó: V. Harald norvég király

Elődje:  V. Olaf norvég király

Uralkodik:  1991. január 17-től

Házastársa: Sonja Haraldsen (Szonja, Norvégia királynéja)

Dinasztia: Glücksburg-ház

Trónörökös:  fia, Haakon koronaherceg

Norvégia 872-es létrejötte óta a királyság intézménye töretlen, s az ország egységes és többé-kevésbé független, habár több unióban is részt vett: volt a Kalmár Unió tagja, majd Dániával egyesültek közös unióban, 1814-től 1905-ig pedig Svédországgal tömörültek unióba.

1905. június 7-én Norvégia teljesen függetlenné vált. Habár az ország hivatalosan mindig is örökletes királyság volt, történelme során többször választás útján döntöttek a következő norvég uralkodó személyéről.

Az utóbbi években a szocialista párt tagjai a monarchia megszüntetését javasolták minden egyes parlamenti ciklus elején, sikertelenül, ugyanis a norvégok kevesebb mint 20 %-a áll a köztársaság mellett.

A király elsősorban ceremoniális funkciókat tölt be, bár a norvég alkotmány szerint kezében van a végrehajtó hatalom: gyakorlatilag az Államtanács viseli ennek súlyát a király nevében. Formálisan a király nevezi ki a kormányt, azonban mindezt a parlament már 1884 óta önállóan végzi a mindenkori uralkodó helyett.

Jelenleg a Schleswig – Holstein – Sonderburg – Glücksburg-dinasztia egyik ágának sarja, V. Harald székel Norvégia trónján. Tanulmányait a Norvég Gyakorló Lovastiszit Iskolában kezdte meg, majd a Katonai Akadémián fejezte be, de tanult az Ofxordon is történelmet és közgazdaságtant. 1968-ban vette feleségül az oslói Sonja Haraldsent, de a házasságuk jóváhagyására kilenc évet kellett várniuk.

A norvég királyi párosnak két gyermeke született: Márta Lujza hercegnő (1971), valamint Haakon koronaherceg (1973), aki édesapja után a trón várományosa.

A Svéd Királyság

 Uralkodó:  XVI. Károly Gusztáv (Carl Gustaf) svéd király

Elődje:  VI. Gusztáv Adolf svéd király

Uralkodik:  1973. szeptember 15-től

Házastársa: Sommerlath Szilvia (Szilvia, svéd királyné)

Dinasztia: Bernadotte-ház

Trónörökös:  lánya, Viktória koronahercegnő

A svéd monarchia államiságának története a 10-11. századig nyúlik vissza. A 16. századig választás útján kerültek Svédország élére az uralkodók, majd a Vasa-dinasztiabeli Gusztáv uralma idején örökletessé vált a svéd trón.

A jelenlegi királyi család, a francia eredetű Bernadotte-dinasztia 1818 óta áll Svédország élén. Jean Baptiste Bernadotte Napóleon tábornoka volt, akit 1810-ben jelölt a császár a svéd és norvég trónra, végül 1818-ban XIV. Károly János néven kezdte meg uralkodását.

Az államfő szerepét betöltő svéd király pusztán ceremoniális és reprezentációs szereppel rendelkezik, tényleges politikai hatalma nincsen. Jelenleg 1973 szeptembere óta XVI. Károly Gusztáv ül Svédország trónján, a trónöröklési rend szerint pedig elsőszülött lánya, Viktória fogja őt követni az uralkodásban.

A jelenleg regnáló XVI. Károly Gusztáv az Uppsalai Egyetemen tanult közgazdaságot, politológiát és történelmet, de a tanulás helyett sokkal inkább jeleskedett a sportolásban: lovagolt, búvárkodott és evezett. 1976-ban vette feleségül Szilvia Sommerlath-ot, egy német származású tolmácsnőt, aki három gyermekkel ajándékozta meg a svéd uralkodót: Viktóriával (1977), Károly Fülöppel (1979) és Magdolnával (1982).

A trónörökös Viktória koronaherecegnő 2010-ben ment férjhez Daniel Westling személyi edzőhöz és fitneszterem-tulajdonoshoz, akitől 2012-ben született meg kislánya, Esztella.

A 2015-ös év pedig új házasságot hozzott a svéd királyi családnak, ugyanis idén júniusban nagy felhajtása közepette mondta ki a boldogító igent Károly Fülöp herceg és választottja, Sofia Hellqvist exmodell, tévés celebritás.

A pucérkodó celeb és a svéd herceg kapcsolatát eleinte senki sem nézte jó szemmel, de miután Sofia abbahagyta a modellkedést, a kifutó helyett jótékonysági eseményekre kezdett járni, az elmúlt hat évben bebizonyította: több annál a cicababánál, aminek kezdetben beállították. Miután belopta magát a svédek szívébe az esküvő napján a svéd király menyének hercegnéi rangot, és ezzel együtt „új nevet” is adott:  Ő királyi fensége Sofia värmlandi hercegné.

A Monacói Hercegség

 Uralkodó:  II. Albert monacói herceg

Elődje:  III. Rainier monacói herceg

Uralkodik:  2005. április 6-tól

Házastársa: Charlene Wittstock (Charléne, monacói hercegné)

Dinasztia:  Grimaldi-ház

Trónörökös:  fia, Jakab herceg

A világ második legkisebb országát, a mintegy 1,93 négyzetkilométeren elterülő Monaco városát 1215-ben alapították, és a 13. század vége óta a Grimaldi család uralma alatt áll. Hivatalosan 1861-ben a francia-monacói szerződésben ismerték el függetlenségét, ám az egykor Szardínia protektorátusába tartozó állam a megállapodás keretében kénytelen volt átadni Nizzát és vidékét Franciaországnak.

Az 1911-es alkotmány révén alkotmányos monarchiává lett Monaco (addig abszolút hatalma volt a hercegnek) élén 2005 óta II. Albert áll, aki az államfői tisztséget tölti be, míg a végrehajtó hatalmat gyakorló államminisztert (azaz a kormányfőt) a francia kormány által kijelölt franciákból a herceg választja meg.

Albert monacói herceg III. Rainier és a híres színésznő, Grace Kelly másodszülött gyermeke (testvérei: Karolina, Hannover hercegnéje és Stefánia monacói hercegnő). A Massachusetts-i Egyetemen tanult politológiát, közgadaságtant, zenét, angolt és irodalmat.

2011-ben vette feleségül a nála húsz évvel fiatalabb dél-afrikai úsznónőt, Charlene Wittstockot, akitől 2014-ben ikrei születtek: Gabriella hercegnő és Jakab herceg. Bár Gabriella korábban született, a trónöröklési törvény szerint Albertet Jakab fogja követni a trónon.

Albertnek házasságon kívüli kapcsolataiból is született két gyermeke: Jazmin Grace Grimaldi (1992) és Alexandre Coste. Jazmin Grace egy kaliforniai nőtől, Tamara Rotolótól született, és 2006-ban egy DNS teszttel erősítették meg, hogy valóban II. Albert monacói herceg az apa, aki lányát meghívta Monacóba, hogy ott éljen és ott is tanuljon.

Második házasságon kívüli gyermeke, Alexandre Coste egy légiutas-kísérőtől született, akit II. Albert hivatalosan 2005-ben ismert el.

A Liechtenstein Hercegség

 Uralkodó:  II. János Ádám (Johannes Adam) Liechtenstein hercege

Elődje:  II. Ferenc József

Uralkodik:  1989. november 13-tól

Házastársa: Marie Aglaë Kinksy von Wchinitz und Tettau

Dinasztia:   Liechtenstein-ház

Trónörökös:  fia, Alajos régensherceg

A Liechtenstein-család már a középkor óta birtokolt több földet német, majd osztrák területeken.  A 18. század elején jutottak hercegi címhez, amit VI. Károly német-római császár adományozott a famíliának. Az 1719-ben formálisan létrejövő Liechtenstein államformája csupán 1921 óta alkotmányos monarchia.

Az 1910-es évekig Liechtenstein és Ausztria vámunióban volt, a Monarchia felbomlását követően pedig Svájc lett a legszorosabb politikai és gazdasági partner, pénzneme tehát a svájci frank. Összesen 11 falu található a miniállamban, még a főváros, Vaduz és a legnagyobb település, Schaan sem város hivatalosan. A hercegség egyébként alig nagyobb, mint Nyitra, lakossága pedig körülbelül 36 ezer fő.

 Jelenleg János Ádám herceg hivatalosan az államfő, de az uralkodói feladatkör tényleges ellátásával fiát, Alajos herceget, a trónörököst bízta meg. II. János Ádám egyébként a Szent Galleni Egyetemen folytatott üzleti és gazdasági tanulmányokat.

Anyanyelve német, de folyékonyan beszél angolul, franciául és olaszul. 1967-ben vette feleségül Marie Aglaë Kinksy von Wchinitz und Tettau grófnőt, akitől három fia és egy lánya született: Alajos herceg (1968), Maximilian (1969), Constantin (1972) és Tatjana (1973).

A hercegi család kis provinciális bankját Liechtenstein Global Trust (LGT) néven globális piaci szereplővé tette, ma ez a világ legnagyobb családi tulajdonú vagyonkezelője. II. János Ádám a világ egyik leggazdagabb uralkodója (becsült vagyona 6,5 milliárd svájci frank), és emellett szenvedélyes műkincsgyűjtő (Rembrandt és Rubens mellett más barokk és rokokó festmények, szobrok, porcelánok és a világ egyik legnagyobb fegyvergyűjteményével is büszkélkedhet). Gyűjteményeinek egy részét rendszeresen kiállítja Vaduzban és Bécsben.

Az Andorrai Hercegség

 Uralkodók:  Francois Hollande (Franciaország köztársasági elnöke és Andorra társhercege) és Joan Enric Vives Sicília (katalán főpap, a római katolikus egyház érseke, Urgell püspöke és Andorra társhercege)

Elődjeik:  Nicolas Sárkozy és Joan Martí Alanis

Uralkodnak:  2012. május 15-től és 2003. május 12-től

A Franciaország és Spanyolország között elterülő Andorra Európa legnagyobb törpeállama. Államalapításának évét 819-re tehetjük. A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgell grófjáé lett, később Urgell egyházmegye püspökére szállt.

A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása, ezért 1278-ban a konfliktust társhercegséggel küszöbölték ki. Ezáltal az Andorra feletti uralom megoszlott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán La Seu d’Urgell püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.

Takács Henrietta

Felhasznált források:

mult-kor.hu, wikipedia, vlaston.webnode.hu

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!