Eredményes a külhoni magyar szakképzés éve program, jövőre a fiatal vállalkozókat segítenék

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerint eredményes volt az idei évre meghirdetett külhoni magyar szakképzés éve program, a megkezdett fejlesztéseket folytatni kívánják, és jövőre a fiatal vállalkozókat szeretnék segíteni.

Potápi a tematikus programot értékelő konferencián Budapesten felidézte, tavaly a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) döntött arról, hogy a szakképzéssel folytatódjon a tematikus évek sora. Az elmúlt években az oktatáspolitika egyik kiemelt területe a szakképzés volt, és a döntéssel a magyarországi trendekhez is igazodtak – jelezte.

A programra 500 millió forint állt rendelkezésre, ami jelentős bővülés az előző évi tematikus évhez képest. Kitért arra is, hogy mintegy 10 ezer diákot és pedagógust, tanárt értek el különböző kutatásokkal, a szakképzésben mintegy 30 ezer külhoni magyar diák érintett. A program során elsősorban a pedagógus szövetségekre igyekeztek támaszkodni. Tanműhelyeket, tangazdaságokat hoztak létre, Erdélyben e célra 126 millió forintot fordítottak, fordítanak. A Felvidéken 70 milliót, a Vajdaságban 60 milliót, Kárpátalján 50 milliót, Horvátországban 20 milliót, a Muravidéken 17, 5 milliót költöttek különböző fejlesztésekre – sorolta.

Szakmai verseny és ösztöndíj a külhoni magyar fiataloknak

   

Közölte, hogy a Szakma sztárja elnevezésű versenybe 150 külhoni diák és tanár kapcsolódott be. Szeretnék, ha jövőre már magán a versenyen is részt vennének a külhoni magyar fiatalok. Megkezdődött az átjárhatósági ösztöndíj megvalósítása, ami egy hónapos magyarországi szakmai gyakorlatot jelentett, 140 diák és tanár részvételével. Ezt is szeretnék folytatni a régiók átjárhatóságának megteremtésével. Szeretnék ha a szakképzés továbbra is fókuszban maradna, a Máértnak és a kormánynak azt javasolják, hogy a jövő év tematikus programja a fiatal vállalkozók köré szerveződjön.

Potápi Árpád János kiemelte: a gazdasági helyzet Kárpátalján a legnehezebb, a magyar kormány ugyanakkor igyekezett jelentős segítséget nyújtani, hogy a régió leszakadása megálljon.

Cél a magyar közösség gyarapodása

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára arról beszélt, a nemzetpolitika minden lépésének célja, hogy a magyar közösség gyarapodó közösség legyen, és ennek fontos eszköze az oktatás. A szakképzés fejlesztésével azt szeretnék elérni, hogy a Kárpát-medence magyarsága képes legyen megbirkózni az új kihívásokkal – ezt szolgálja az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér kialakítása és megerősítése is. Kitért arra is, hogy elengedhetetlenül szükség van a 21. századi gazdasági és munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelni tudó, jól képzett magyar munkaerőre. Szerinte a tematikus év eseményei rávilágítottak a szakképzés és a felnőttképzés kiemelt jelentőségére.

A Nemzetgazdasági Minisztériumban szakmai adatbázist hoztak létre a Kárpát-medencei magyar tannyelvű intézményekről, ebben 122 iskola szerepel. Hozzájárultak tankönyvek és szakmai dokumentumok terjesztéséhez, az együttműködéseket a jövőben is folytatni kívánják.

Román István, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára rámutatott: az agrárágazat és az élelmiszergazdaság hangsúlyosan jelent meg a programban. „Gazda lennék!” mottóval továbbképzést szerveztek, amelynek célja az volt, hogy a gazdálkodás induló feladataival, nehézségeivel könnyebben meg lehessen birkózni. Az a cél, hogy gyakorlatias képzést kapjanak a fiatalok – mondta.

Sikeres program zárul, számos olyan problémát oldottak meg, amelyet korábban más úton nem sikerült – összegzett a helyettes államtitkár. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a nemzetpolitikai államtitkárság által szervezett tanácskozáson együttműködési megállapodást írtak alá a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével a felvidéki szakképzés fejlesztése érdekében.

(MTI)