Együttműködési megállapodást írt alá az állam, a Magyar Olimpiai Bizottság és Budapest főváros önkormányzata a 2024-es budapesti olimpia megrendezésével kapcsolatban.
A dokumentum rendelkezik a benyújtandó pályázat intézményrendszeréről: a felállítandó sportolói bizottságról, az olimpiai védnökök testületéről, valamint az olimpiai egyeztető fórumról. Tarlós István főpolgármester a politikai összefogásra hívta fel a figyelmet, s kijelentette, „óvatos optimizmussal” tekint a magyar pályázatra.
„Mozgalmas két év következik, 2017 nyarán Budapest lesz a házigazdája a vizes világbajnokságnak, ez pedig nagy próba lesz számunkra, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem sokkal ezután, ősszel, Limában dönt a 2024-es játékok rendezőjéről” – mondta a főpolgármester. Tarlós emlékeztetett rá, hogy a NOB egy éve fogadta el az Agenda 2020 elnevezésű reformcsomagot, támogatva az olcsóbb és megtérülő játékokat, az ideiglenes és elbontható helyszíneket, a több városban történő, akár országhatárokon túlnyúló rendezést.
„Ez előnyös a közép-európai városok, elsősorban talán Budapest számára is” – jelentette ki a főpolgármester, aki „pozitív ténynek” nevezte, hogy a budapesti pályázatot a magyar lakosság egyre nagyobb többsége támogatja. Utalt a PriceWaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó cég által készített megvalósíthatósági tanulmányra, amely szerint az olimpiához kapcsolódva a nemzetgazdasági többletjövedelem 2015 és 2030 között 1100 milliárd forintra becsülhető, „ami több az olimpiához szükséges nettó államháztartási befektetés összegénél”.
Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat vezetője azt mondta, Budapest erős és esélyes pályázó, amelynek az javaslata a NOB számára, hogy vele közösen tegye működővé, váltsa valóra a gazdaságos olimpia reformját, együtt ültessék át a gyakorlatba az Agenda 2020 reformot. Az első magyar és egyben az első közép-európai olimpia lehetőségéről Fürjes azt mondta, hogy Magyarország húszéves fejlődési pályája, illetve az, hogy egy „igazi olimpiai nemzet vagyunk”, adja a pályázat erős alapját. „Ma nem tudunk olimpiát rendezni, de közel 10 év múlva akarunk házigazdák lenni, s akkor pontosan 20 éve leszünk az Európai Unió tagjai, addigra 20 ezer milliárd forint uniós támogatást költünk infrastrukturális fejlesztésekre, tehát akkor a játékoktól függetlenül is eljutunk odáig, hogy meg tudjuk rendezni az olimpiát” – mondta.
Létrehozzák a Budapest 2024 sportolói bizottságot, amely aktívan részt vesz a pályázat kidolgozásában, érvényesíti a sportolók szempontjait, s amelynek egyetértése nélkül, összhangban az „athletes first” olimpiai elvével, nem nyújtanak be pályázatot. A testület elnöke Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, tiszteletbeli elnöke pedig Kárpáti György háromszoros ötkarikás győztes vízilabdázó, a Nemzet Sportolója lesz. A pályázat majdani elbírálásában kiemelt jelentősége lesz a 2017-es vizes vb-nek és a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak, hiszen közvetlenül ezek után kerül sor a NOB limai kongresszusára.
Magyarország a nyári olimpiák történetének 8. legeredményesebb nemzete és az első tizenháromból az egyetlen (az egykori NDK-t kivéve), amely még sosem rendezhetett olimpiát.
Az 2024-es olimpia megrendezésére Budapesten kívül három város pályázik. Párizsnak (1900, 1924) és Los Angelesnek (1932, 1984) korábban kétszer nyílt már alkalma megrendezni a sportünnepet, Rómának (1960) pedig egyszer. A magyar főváros az 1920-as olimpia rendezési jogát nyerte el korábban, de az ország első világháborús veresége miatt nemcsak a rendezési jogtól fosztották meg Budapestet, de a magyar sportolókat is kizárták a végül a belgiumi Antwerpenben megrendezett olimpiáról.
A Nemzetközi Olimpiai Szövetség 2017. szeptember 15-én, a perui Limában rendezett kongresszusán dönt majd a rendező városról.
(Körkép / MTI)
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
