Keményebb hangnem az európai diplomáciában.
Szokatlan az európai politikai kultúrában, sőt, úgy kellene keresni, mint a tűt a szalmakazalban, hogy egy politikus kijelentése miatt egyszerre két országban is behívatták raportra a külügyminisztériumba a magyar nagykövetet. Két Európa Uniós tagország egy harmadik tagország nagyköveteit!
Sőt, az EU-n belül egy még szorosabb szövetségben, a V4-ekben robbant ki a vita, a bekéretéses magyarázatkérés, ami a diplomácia nyelvén az erős nemtetszés-nyilvánítást jelenti. A hagyományosan működő diplomáciában egyáltalán nem szabad elbagatellizálni egy nagykövet behívását, mivel annak komoly, figyelmeztető jellegű jelentősége van.
Higgadt párbeszéd, kapkodó diplomácia
Míg az elmúlt évtizedekben inkább a higgadtság volt jellemző az európai országok közötti párbeszédre, a világ mostani változásával a diplomácia is kapkodóbb és kevésbé átgondolt lett. Emlékezzünk csak vissza, hogy a nyár folyamán szinte egymásnak adták a kilincset a Bem téren a Külgazdasági és Külügyminisztérium épületében az osztrák, román, svéd, francia nagykövetek. Mindez bizonyítandó, hogy egész Európára jellemzőbb lett a keményebb hangnem, a menekültáradat felébresztette konzervatív álmából a vén Európát.
A nagykövetek egyre gyakoribb berendelése tökéletes eszköz arra, hogy a közvélemény is értesüljön a minisztériumok véleményéről, cselekvőkészségéről.
Miért kellett a Beneš-dekrétumot megerősíteni a szlovák parlamentben?
A kollektív bűnösség továbbra is érvényes
A cseh és szlovák külügyben Kövér László magyar házelnöknek a Právo cseh napilapnak adott interjúja verte ki a biztosítékot, amelyben többek között elhangzott az a vélemény, hogy sem Szlovákiát, sem Csehországot nem lett volna szabad felvenni az EU-tagok közé, míg jogrendjükben olyan törvény (Benes-dekrétum) van érvényben, amely a kollektív bűnösség elvén alapul.
Ez a törvény Szlovákiában elsősorban az itt élő magyarok számára megalázó, és a kisebbségi lét számos egyéb negatív hatása mellett a kollektív bűntudat érzését is keltheti. Sokan gondolják úgy, hogy teljesen felesleges foglalkozni a dekrétummal, mivel az Európai Unióban és a 21. században elképzelhetetlen, hogy egy tagország a dekrétumban foglaltak szerint bánjon el más nemzetiségű polgáraival, és kollektív büntetés alá vonja őket.
Ha meg elképzelhetetlen, akkor mi szükség van arra, hogy továbbra is érvényesek legyenek a dekrétumok a szlovák és cseh jogrendben. Akkor mi szükség volt arra 2007-ben, hogy a szlovák parlament megerősítse, és határozatot fogadjon el a Benes-dekrétumok sérthetetlenségéről?
Tisztázni kell a sérelmeket
Sokan gondolják úgy, hogy kár volt megzavarnia a Kövér kijelentésnek a V4-ek ígéretesen kibontakozó együttműködését. Ahhoz, hogy zavartalanul tudjunk együttgondolkodni Európa közepén, tisztázni kell a sérelmeket, és el kell távolítani a tüskéket, akár jelképes módon egy közös parlamenti határozat formájában!
Mit tesz ilyenkor az MKP és a Most-Híd?
Mivel a benesi dekrétumok negatív hatása elsősorban a szlovákiai magyarokat érinti, természetes elvárás, hogy az érdekeinket képviselő pártok elmondják véleményüket, nyilatkozatban reagáljanak a Kövér László kijelentésre valamint a cseh és szlovák kormány diplomáciai lépésére, illetve tényszerűen felsorolják, hogy történetük során milyen politikai lépéseket tettek a dekrétum eltörlésének kikényszerítése érdekében.
Tudtommal ilyen jellegű politikai nyilatkozatot eddig még nem tettek!
Száraz Dénes
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
