Emőd
  • HUF: 394.28
  • USD: 1.02
  • 19 °C
  • 29 °C

Hirdetés (X)

Amiről csak halkan beszélnek

Demográfiai zsákutca fenyegeti Európát.

 

A migránsválság kitörése előtt alig beszéltek róla. Utána is csak az EU kudarcra ítélt migrációs politikájának védelmében említették meg. A politikai pártok hangzatos címszavak mögé rejtik programjaikban, pedig az európai kultúra és értékrend megmentése nem a közel-keleti helyzet normalizálódásán múlik.

 

A rendszerváltás óta eltelt húsz évben Szlovákia lakosságának száma bár évről évre nőtt, korösszetétele drámai változáson ment keresztül. A Demográfiai Kutatóközpont (Výskumné demografické centrum) publikációi szerint az átlagéletkor az elmúlt 15 évben 4 évvel emelkedett, a 65 év felettiek aránya 11,5 százalékról 14 százalékra nőtt, a kiskorú lakosság aránya pedig 4 százalékponttal csökkent.

 

A gyermekvállalás ideje a nőknél kitolódott, az elsőgyermekes családanyák átlagéletkora majdnem harminc év. A hölgyek karrierlehetőségeinek bővülésével csökkent a három és több gyermekes családok száma, az egy-gyermekes családmodell a leggyakoribb. De találunk ennél megdöbbentőbb adatokat is. Az Eurostat szerint a 18-35 év közötti szlovákiai férfiak majdnem 80 százaléka a szüleivel él.

 

Dia2
A legfiatalabbak és legidősebbek számának alakulása Szlovákiában az elmúlt 5 évben. Szembetűnő, hogy míg a 20 év alattiak száma csökken, a 65 év felettiek száma fokozatosan nő. Forrás: A Statisztikai Hivatal adatai alapján Körkép.sk

 

Szlovákiában egyetlen nemzeti közösség áll ellen a népességfogyás trendjének. A roma lakosság körében kétszer annyi a fiatalkorúak aránya, mint az országos átlag. Ezzel a szlovákiai demográfiai helyzet egyik „megmentőjévé” léptek elő.

 

Gazdasági hatások

 

Ahogy újabb és újabb trendek látnak napvilágot, annál több terméket kell beszereznünk, hogy életszínvonalunkat fenntartsuk.

 

És ezen a ponton minden mindennel összefügg. A fogyasztásorientált társadalom a statisztikai adatok alapján azért engedett teret az olyan jelenségeknek, mint a szingli életmód, vagy a különélés, mert két külön háztartás kétszer annyit fogyaszt, s ez felpörgette a gazdaságot.

 

Egy ponton túl azonban azzal szembesülünk, hogy a dolgozó lakosság nem bírja fenntartani az életszínvonalát, több gyereket vállalni és az egyre gyarapodó nyugdíjas korosztályt is eltartani egyszerre. Márpedig a fogyasztás és az adófizetők számának növekedése nélkül a szociális állam nem tartható fenn.

 

Dia1
Az egyedülállók („szinglik”) és a házasok számának alakulása az elmúlt években Szlovákiában. Forrás: A Statisztikai Hivatal adatai alapján Körkép.sk

 

A bevándorlás, mint lehetséges megoldás

 

Az Európai Polgári Kezdeményezések Polgári Szolgálata (ECAS) által 2014-ben közzétett tanulmány szerint az EU tagállamai a GDP-jük több mint 30 százalékát költik szociális juttatásokra, miközben csak a GDP 22,5 %-át szedik be szociális hozzájárulások formájában. Nem véletlen, hogy több európai politikus azzal érvelt a migránsáradat befogadása mellett, hogy jelentős vérfrissítést jelenthet az elöregedett európai munkaerő pótlására. Az ok prózai: a letelepedő bevándorlók, ha munkát vállalnak, többet fizetnek be az államkasszába adóként és járulékként, mint amit szociális juttatásokként kivesznek, vagyis nettó befizetők.

 

A brit Migrációkutató és Elemző Központ tanulmánya szerint 2001-től 2011-ig 25 milliárd fontnyi többletbevételt hoztak az európai és az Európán kívüli migránsok az Egyesült Királyságnak, de hasonlóan „jótékony” hatása volt a migrációnak Németország, Dánia, Hollandia és Ausztria gazdaságára is.

 

A migráció tehát nagyon jó üzlet a fejlett gazdaságoknak, s kellően toleráns lakossággal a legkönnyebb módja az adófizetők számának növelésére, akik esetleg még kevesebbet is vesznek ki juttatások formájában az államkasszából.

 

A közép-kelet-európai példa

 

A közép-kelet-európai országok ellenállása a migránsáradattal és az EU migrációs politikájával szemben abból fakad, hogy a posztszovjet országok sokkal nehezebb utat jártak be a rendszerváltás óta a nyugati tagállamoknál, és nyilván nem áll érdekükben úgy új terheket nyakukba venni, hogy a korábbiakat sem oldották meg. Másrészt a lakosság nagy része számára elképzelhetetlen, hogy szubjektív döntéssel valaki „csak úgy” megváltoztassa nemzeti identitását.

 

A kulturális kötelékek és a hagyományos vallási-erkölcsi értékrendszer jóval szilárdabb a lakosság körében itt, mint Nyugat-Európában. Ez azt is jelenti, hogy sokkal élesebben különböztetik meg magukat a közel-keleti bevándorlótól, akinek szokásai, bőrszíne és vallása is eltér az övéktől. Így ebben a térségben a bevándorlók befogadása nem alternatíva. Saját kiterjedt feldolgozóipar hiányában pedig nincs értelme munkaerőpótlásról beszélni.

 

A népességfogyás megállítására eddig kétségkívül Magyarország tette a legtöbb erőfeszítést, igaz, jelenleg a legrosszabb demográfiai kilátásokkal ő rendelkezik a térségben. Számos intézménnyel, családtámogatási rendszerrel, adókedvezményekkel és juttatásokkal próbálják növelni a gyermekvállalási hajlandóságot.

 

Azok a magyarországi párok például, akik tíz éven belül három gyermeket vállalnak, 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, illetve további 10 millió forintos kedvezményes hitelre jogosultak. A gazdasági ösztönzőkön túl egyúttal a magyar kormányzat politikai szintre emelte a család intézményének védelmét, ezzel magyarázható, hogy a Magyar Telekom fellépését Kovács Ákos énekessel szemben nem egyszerűen diszkriminációnak, hanem a családmodell elleni támadásnak értékelték, és válaszul azonnal ő is szerződésbontással reagált a multira.

 

Van kiút?

 

A számok nem derűlátóak, a Demográfiai Kutatóközpont adatai szerint Szlovákiában 2058-ra minden egyes aktív korúra (15-65 év közötti) jut egy nyugdíjas vagy egy iskolás. A folyamat persze megfordítható, ha a gyermekvállalási hajlandóság meghaladja a lakosság elöregedésének mértékét. Ehhez persze elsősorban gazdasági intézkedésekre van szükség, amelyek nem csak állami támogatásokat, hanem ésszerű intézkedéseket is tartalmaznak.

 

Ilyen lehet az általános iskolák számának megőrzése (kisiskoláink jövője ezért sem lehet mindegy számunkra), vagy a bölcsődék számának növelése, a lakhatási feltételek könnyítése a fiatalok számára. A folyamatnak azonban mindenképp megfizetjük az árát, mégpedig elsősorban az a generáció, akinél majd újra a jó irányba billen a mérleg nyelve.

 

A legfontosabb tényező a politikai akarat megléte. A választások közeledtével nagyobb az esély arra, hogy a megfelelő problémák témaként a köztudatba és a pártprogramba kerüljenek. A demográfiai zsákutca elkerülése nagyban múlik a társadalmi összefogástól is, hiszen mindenkitől áldozatokat követel.

 

Komjáthy Lóránt

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket