Felmérés: Soha ennyire nem volt megosztott Szlovákia az Európai Unióval kapcsolatban

Nyitókép forrása: europa.eu

A szlovák IVO (Közérdekű Kérdések Intézet) nemrég megjelent felmérése szerint a szlovákiai polgárok többsége inkább pozitívan viszonyul az Európai Unióhoz, ennek ellenére az EP-választás nem nagyon mozgatja meg a népességet. Márpedig Szlovákia „büszkélkedhet” az EU-ban a legalacsonyabb választási hajlandósággal. Öt évvel ezelőtt a választójogú lakosok 13 százaléka járult csak az urnákhoz.

A felmérésben az megkérdezettek 54 százaléka mondta azt, hogy az EU jó dolog, és csak 8 százalék volt egyértelműen negatív véleménnyel az unióról. Ez az eredmény azonban európai mércével elmarad az átlagtól: uniós szinten a népesség 61 százaléka elégedett az EU-val.

   

Azonban, ha a pártszimpátia alapján nézzük a válaszok megoszlását, akkor már első ránézésre is feltűnő a lakosság megosztottsága. Nem meglepő módon a parlamenten kívüli, balliberális PS-SPOLU koalíció hívei a legelégedettebbek az Unióval. Ez a mozgalom ráadásul ma Szlovákia harmadik legerősebb pártja (a legutóbbi AKO-felmérés alapján).

Az sem meglepő, hogy a nyugat- és Brüsszel-ellenes ĽSNS hívei között csak 5 százaléknyi olyan válaszadó volt, aki kedveli az uniót. Ez azért is lényeges, mert épp ezek azok a pártok, amelyek várhatóan a legtöbb szavazót tudják majd z urnákhoz csábítani május végén. A PS-SPOLU és az ĽSNS ráadásul a politikai skála két ellentétes végén helyezkednek el, az unió kérdésében is: Kotlebáék kiléptetnék Szlovákiát az EU-ból, a progresszív pártok pedig felmagasztalják az európai projektet.

A múltkorinál nagyobb, de így is alacsony lesz a részvétel

Annak ellenére, hogy az választási kampány a viszonylag túlfűtött államfőválasztás után és az állandóan levegőben lógó előrehozott választások miatt nagyon élettelennek tűnik egyelőre, valószínűleg ezúttal többen mennek el szavazni az öt évvel ezelőtti 13 százaléknál. Az IVO mérései szerint a választójogú lakosság 21 százaléka megy majd el szavazni.

A Hospodárske Noviny-nek nyilatkozva Oľga Gyárfášová kiemelte, hogy a pártok EP-választási népszerűségéről és esélyeiről valószínűleg nem nagyon készülnek majd konkrét felmérések, mert annyira alacsony a várható részvételi arány, hogy nem a pártpreferencia lesz a döntő, hanem a képesség a szavazók mozgósítására.

Liberálisok, konzervatívok, MKP, Most-Híd

Újabb érdekesség, hogy a Most-Híd szavazóinak mindössze 38 százaléka tartja jó dolognak az uniót, pedig  MOst-Híd élén Bugár Béla pártelnökkel rendkívül Brüsszel-barát és nyugat-orientált retorikát folytatott kormánypártként. Ez a 38 százaléka gyakorlatilag a harmadik legrosszabb eredmény a listán az ĽSNS választói és a voksolni nem akarók után. Erről a listáról az IVO nem szerepeltette az MKP-t. A koalíciós pártok közül csak a Smer választóinak véleménye átlagon felüli az EU-ról: 69 százalékuk elégedett az Európa-projekttel.

A választáson való részvétel  a PS-SPOLU koalíció szimpatizánsai körében a legvalószínűbb: 64 százalékuk biztosan voksolni akar. A második helyen az ĽSNS végzett, hívei 59 százaléka tervez az urnákhoz járulni május végén. Összességében a liberális pártok hívei szándékoznak nagyobb arányban szavazni (48 százalék), a konzervatívok csak a második (42 százalék) a centristák csoportja kevésbé tud mozgósítani (40 százalék).

A Most-Híd választóinak 41 százaléka tervez részt venni az EP-választáson, ami megfelel az IVO által mért országos átlagnak. Ennél valamivel jobban mozgósít a jelek szerint az MKP: szimpatizánsainak 48 százaléka akar az urnákhoz járulni.

Kor szerinti megoszlásban a leginkább szavazni vágyók a 24-34 évesek és a 55-64 évesek közül kerülnek ki (mindkét korcsoport 46 százaléka részt akar venni az EP-választáson). A végzettségi szerinti megoszlás szerint a főiskolások részvételi aránya messze veri majd a többiekét (60 százalék), a legkevésbé mozgósítható réteg az alapiskolai végzettséggel rendelkezőké.

Körkép.sk