Épphogy elfogadták a vitatott kínai nemzetbiztonsági törvényt, tüntetők százait tartóztatták le Hongkongban

Nyitókép forrása: cnbc.com

Alig egy nappal a vitatott kínai nemzetbiztonsági törvénymódosítás után 370 tüntetőt tartóztattak le Hongkongban, közülük tízet épp e törvény megsértése miatt.

Az új nemzetbiztonsági törvény kedden este lépett hatályba, miután a kínai törvényhozás elfogadta azt. Ezzel Peking kiterjesztette politikai hatalmát a partmenti városra, amelyet 1997-ben azzal a feltétellel kapott vissza, hogy ötven évig autonómiát biztosít számára, Hongkong így vált a központi kommunista kormányzat elől menekülők, vagy a központosított gazdaságot megkerülni akarók fővárosává. A nemzetbiztonsági törvény azonban most már lehetővé teszi, hogy Hongkong kiadja Pekingnek azokat, akik ellen a karhatalom – gyakran politikai indíttatásból – körözést adott ki.

A törvény életbe lépése miatt újra ezrek vonultak az utcákra tiltakozni, a város több körzetében erőszakos zavargásokra is sor került. A rendőrük közül legalább heten sérültek meg.

   

Jogsértő gumitörvény

Az USA természetesen drákóinak nevezte a törvénybe foglaltak. Mások szerint mellékhatásként felszámolhatja Hongkong pénzügyi csomópont szerepét, mert a befektetők tartani fognak a kínai hatóságoktól – annak ellenére, hogy Pekingben több illetékes is jelezte, hogy a törvény az emberek csak szűk csoportjára lesz hatással.

A nemzetbiztonsági törvény mindemellett sérti a város alaptörvényét is. A törvénybe foglaltak betartását pedig nem Hongkong, hanem a Peking által befolyásolt bíróságok és biztonsági erők felügyelik.

A Geopolitical Futures elemzése szerint demokratikus keretek között tüntetők, pártpropagandával ellentétes irányt képviselő szerkesztőségek és újságírók ellen is bevethetik a törvényt, sőt, az olyan iskolák ellen is, amelyeket Peking esetleg iskolai tantervük problémásnak tekint. A „szeparatizmus felforgató magatartás és terrorizmus” kifejezésekbe Kínában elég sok minden belefér.

Kína legfontosabb városa

Hongkong gazdasági jelentőségét nehéz túlbecsülni, bár „hazatérése” óta történtek változások. 1997-ben még a kínai GDP 27 százalékát Hongkong adta, ma már kevesebb, mint három százalékát – nem a város, hanem Kína zárkózott fel ilyen mértékben az elmúlt bő húsz évben.

Hongkong azonban továbbra is nélkülözhetetlen exportálási csomópont Kína számára a világ egyik legnagyobb kikötője és átrakodó állomása. Az a hely, ahol kontinentális Kína vállalati dollárban denominált tőkét szerezhetnek külföldi tevékenységeik bővítése céljából.

A Kínába érkező működőtők több mint fele Hongkongon keresztül érkezik, a Kínából külföldre irányuló (főleg infrastrukturális) tőke háromnegyede szintén Hongkongon keresztül hagyja el az országot. Hongkong kezeli a világ kínai jüanban zajló kifizetéseinek háromnegyedét. A külföldi cégek bíznak a város viszonylag független bíróságaiban és kereskedelmi hatóságaiban, ami jóval vonzóbbá teszi a befektetők számára, mint a kommunista központosított politikát kiszolgáló szárazföldi Kínát. Hongkong közvetlen fintech-kapcsolatban áll a brit és amerikai tőzsdékkel.

Nem csoda hát, hogy a globális hatalmi státuszra törekő Peking igyekszik kiterjeszteni hatalmát Hongkongra. És ezt nem véres katonai beavatkozás árán tette – nehogy felzaklassa vele délkelet-ázsiai szomszédait –, hanem egy törvénnyel, amelyet névleg azért hozott létre, hogy a korrupt politikusok és üzletemberek ne tudják kimenekíteni pénzüket Hongkongon keresztül.

Körkép.sk