Nyitókép: sciemag.org
Nyitókép: Egy újonnan, a Nature-ben megjelent, és valószínűleg hamarosan igen heves szakmai vitákat generáló kutatás eredménye alapján nem kevesebbet állít a kérdéses tanulmányt készítő csoport, mint azt, hogy már az Utolsó Nagy Eljegesedés (26500-19000 éve) idején, de akár 33-31 ezer éve is lakott volt a kontinens.
A nemzetközi kutatócsoport egy mexikói barlangot tárt fel, az igen nehezen megközelíthető Chiquihuite-barlang Zacatecas állam egy sivatagi területének hegyén foglal helyet. A barlang talajában mexikói kutatók ásatásaik során kb. 2000 kő tárgyat tártak fel, amelyekről azt állítják, hogy ember alkotta kőeszközök, s az érintett talajrétegeken modern technikákkal (radiokarbonos és optikai lumineszcenciás) elvégzett kormeghatározás szerint 26 ezer évesek.
32 ezer éve kelhettek át Szibériából Amerikába
Ez azt jelentené, hogy az eddig vélt 16 ezer évnél még 10 ezer évvel korábban már emberlakta régió volt Mexikó. Ahhoz, hogy erre az időre Mexikóba érjenek az emberek, már kb. 32 ezer évvel ezelőtt át kellett kelniük Szibériából Amerikába a beringiai földhídon.
A barlangban talált kőtárgyak közt a kutatócsoport szerint lándzsahegyek, kézi balták, illetve vágó-kaparó eszközök vannak, valamint ezek készítéséből visszamaradt töredékek, azonban semmi egyéb, emberhez köthető maradványra nem találtak rá az átvizsgált 3 méter mély talajrétegben. Valóban ember készítette kőeszközökről lehet szó? A kérdéses kövek nem a barlang mészkövéből vannak, hanem a barlangon kívüli eredetűek, a kutatók szerint ez bizonyítja, hogy emberi kéz munkája révén kerültek ide. Azonban számos olyan természetes folyamat is lehet, amelyek segítségével idegen eredetű kövek kerülhetnek egy barlangba, ez egyáltalában nem ritka dolog.
Bizonyítani kell a tárgyak emberi eredetét
Az, hogy 10 ezer éven át halmozódtak e kövek, és ennyi idő alatt semmilyen technológiai változás nem következett be a kőeszközök készítésében, meglehetősen szokatlan dolog. Az eszközöknek látott kövek létrejöhetnek természetes aprózódás révén is, ahhoz, hogy valóban emberi tárgyként lehessen őket kategorizálni, mindenképp bizonyítani kell akár a készítésük, akár a használatuk okozta nyomokból, hogy emberi tárgyak voltak. Az emberi jelenlét egyéb nyomainak hiánya is árulkodó, a felfedezés kritikusai szerint.
A kőtárgyakon kívül csak egészen kevés állati csont töredékre bukkantak rá a barlangban, ez pedig ismét nem jellemző az ember által lakott vagy használt helyekre, s a kövekhez hasonlóan könnyedén bekerülhetett a barlangba emberi közreműködés nélkül is. A megtalált állatcsontok jelentős része denevéreké, ezen túl számos egérfaj, cickány, harkály, veréb volt, a nagytestű fajok közül szarvas, medve és egy kecskeféle csontjaira bukkantak, de a tanulmányból nem derült ki, hogy ezekből mennyi, és milyen csont került elő.
A ma sivatagi, kihalt mexikói tájban lévő barlang 26 ezer éve gazdag élővilágú helyszín volt, a barlang közelében egy patak futott, mormoták, kecskék, lovak, medvék, darvak, kondorok lakták; ekkor még erdős volt, az élőhely leginkább a mai Oregon vagy Brit Columbia dús erdőségeihez hasonló lehetett, csak később alakult át a mai, sivatagos jellegűvé a térség.
A talált emberi DNS minták nem egyértelműek
A talajmintákban olyan, egykori szerves anyagokra (életre) utaló jeleket is megvizsgáltak, mint a foszfátok, a karbonátok, a fehérje- és zsírsav-mardványok. A karbonát egységes volt az egész barlangban (lévén mészkőbarlang), a többi jel viszont erősebb volt a barlangnak abban a részében, ahol a kőtárgyakat is kiemelték az üledékrétegek közül. Ugyane helyeken halmozódott az emberi tevékenységhez kötöttnek vélt cink, kén és kálcium mennyisége is.
Végeztek környezeti DNS (eDNS) vizsgálatot is a feltárás talajrétegeiben, és bár rábukkantak az emberi DNS-darabokra, azt nem lehetett ebből megállapítani, hogy valóban a korabeli talajban megőrzött, vagy a feltárást végzők genetikai nyomait találták-e meg.
A talajrétegek mindegyikében volt DNS-nyom, azonban ezek lebomlásból adódó károsodása eltért, és még a rétegek korával sem korrelált, a kutatók ezeket az eltéréseket azzal indokolták, hogy különbözőek voltak a talajrétegekre ható külső folyamatok.
Az eszközöknek nevezett tárgyakról az egyébként adatok terén igencsak bőkezű tanulmányt kritizálók azt jelezték, hogy egyrészt nem emlékeztetnek az Amerikában másutt talált kőeszközökre.
Új elmélet jöhet Amerika benépesítésére vonatkozóan
Az elmúlt évtizedekben számos vizsgálat állította azt, hogy Kanadától Chiléig a megtalált, emberhez köthető leletek jóval korábbiak, mint a kontinens klasszikus elképzelések szerinti és bizonyított meghódítása, e leletek azonban nem ritkán ellentmondásosak. A klasszikus elmélet szerint 13 ezer évvel ezelőtt már egészen Patagóniáig elért az ember és minden lehetséges területtípust elfoglalt, számos különböző életmódot folytatott, az adott helyszín lehetőségeinek megfelelően. Ehhez képest azonosítottak emberi jelenlétre utaló jeleket pl. Brazíliában 20-30 ezer éves, Chilében 18 ezer éves, és most Mexikóban 26 ezer éves kormeghatározással.
Amennyiben bebizonyosodna, hogy a mexikói leletek valóban emberi eredetűek és valóban 26 500 éves a legrégebbi, akkor újra kell gondolni az Amerika benépesítésére vonatkozó elméleteket is. Jelenleg az az elfogadott, hogy az emberek a Csendes-óceán partvidékén vonultak egyre délebbre, mivel a 18-16 ezer évvel ezelőtti megérkezéskor az eljegesedés teljesen lehetetlenné tette a kontinens belsejében való közlekedést, létfenntartást. Ha viszont 30 ezer éve érkeztek, akkor még könnyendén lejuthattak a kontinensen belüli folyosón is, hisz ekkor még nem érte el teljes kiterjedését az utolsó jégtakaró.
A kutatók a tanulmányukat még 2018 nyarán küldték be a Nature-nek, és csak 2020. júniusában fogadták el a cikk végleges változatát, így valószínűleg sok kritika érhette már e folyamat során is a kutatócsoportot. Az, hogy hatalmas adatmennyiséggel támogatták meg a vizsgálatot, ugyan alapos munkára vall, de ez még nem jelenti azt, hogy az adatokból levont minden következtetés is helyes.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
