Nyitókép forrása: bbc.com
Valószínűleg az amerikai demokrácia egyik gyászos (vagy szégyenletes) emléknapja lesz január 6-a, amikor gyakorlatilag ostrom alá vették az amerikai törvényhozás épületét, a Capitoliumot Donald Trump republikánus leköszönő elnök hívei, hogy megakadályozzák Joe Biden kinevezését. A zavargások négy ember életét követelték, egyiküket a rendőrök lőtték le.
Az Egyesült Államokban, a „demokratikus világ elsőszámú hatalmában” valami igencsak félresiklott Donald Trump 2016-os, sokkot jelentő győzelme, és Joe Biden 2020-as egyáltalán nem meggyőző megválasztása között. Két dolgot érdemes kiemelni. Az egyik az, hogy az amerikai választók egy része elvesztette a hitet a demokráciában. A BLM-mozgalom brutalitását látva aligha kétséges, hogy a demokrata választók a mostani botránynál kevesebbel beérték volna.
A másik pedig az, hogy az amerikai politika (is) kezdi elveszíteni ellenőrzését a választók indulatai felett. Inkább csak meglovagolják a népharagot, semmint kezelnék vagy terelgetnék. Ezzel együtt azonban mindkét szavazótábor számára csak a totális győzelem fogadható el – ami szükségszerűen erőszakhoz vezet.
De álszent dolog lenne Amerikára mutogatni a Capitolium ostroma miatt. Az Öreg Kontinensen jóval több hasonló erőszakos politikai megmozdulást történt. A bneINtellinews kelet-európai régiós portál nyomán most bemutatunk párat.
A keserű vereség dühe
Örményország elvesztette az törökök által alaposan megtámogatott Azerbajdzsánnal szembeni háborút Hegyi-Karabahért. Közel három évtizeddel korábban azeriektől is elhódított, mostanáig kizárólag örmények lakta járásokból elmenekültek az emberek. A hátországban a vesztes háború okozta keserűség pedig felszította a népharagot a kormányzat ellen. Novemberben tüntetők rohamozták meg a kormányépületeket rohamoztak meg, betörtek a törvényhozás épületébe, bútorokat törtek össze, csaknem agyonverték Ararat Mirzoyan házelnököt.
Kirgiz felforgatók
Eurázsia közepén, Kirgizisztánban tavaly októberben rohamozták meg az elnöki irodát, átvették az irányítást néhány kormányzati épület felett, beleértve a hírszerző szolgálatok központját is, ami valljuk be, nem kis teljesítmény. A felfordulásban kijutott a börtönből Szapir Japarov is, aki politikai ellenfele elrablásáért került rács mögé, most pedig (január 10-én) rendkívüli választások keretében indul az elnöki posztért. Szabadulása után Japarov állítólag felforgatókat hozatott a kirgiz fővárosba hangulatteremtés céljából. A zavargások során Almazbek Atambajev exelnök ellen merényletet követtek el.
A grúz botlás
Grúziában nem szokatlanok a politikailag motivált kemény, tettleges megmozdulások. A korábban oroszokkal hadat viselő, az uniós és NATO-csatlakozással is kacérkodó Grúzia fővárosában 2019 júniusában szabadult el a pokol, mikor elterjedt a híre, hogy egy orosz parlamenti képviselő szólalhat fel a grúz törvényhozásban. Tüntetők ezrei rohamozták meg a parlament épületét. A rendőrség kemény fellépése nem maradt el, sokaknak gumilövedékkel lőtték ki a szemét az összecsapások során.
Az ukrán akció
2019 novemberében feldühödött tömeg rohamozta meg az Ukrán Nemzeti Bank irodáit Jakiv Szmolji akkori jegybankelnök lemondását követelve. Az emberek áttörtek a biztonsági őrségen és elfoglalták az épület fölszintjét, így a bank személyzete fogságba esett az emeleteken. A rendőrség szinte füle botját sem mozdította, sokan úgy tartották, hogy Ihor Kolomojszki oligarcha fizetett provokációjáról van, akit a jegybank megfosztott saját PrivatBank nevű pénzintézetétől. A történtek után gyújtogatásokba csaptak át a zavargások.
Észak-Macedóniában folyt a vér…
Körülbelül 2000 nacionalista tüntetőnek sikerült bejutnia a parlament épületében Észak-Macedóniában 2017 áprilisában, amiért Talat Xhaferi albán politikust választotta meg a baloldali kormány házelnöknek. A zavargásokban több mint százan sérültek meg, köztük Zoran Zaev akkori ellenzéki vezető, jelenlegi miniszterelnök. A felvételek tanúsága szerint Zaev arcán folyt a vér, Ziadin Sella képviselő elvesztette az eszméletét, Radmila Szekerinszka szociáldemokrata képviselőt pedig a hajánál fogva rángatták.
Moldova – az oligarcha szolgálatában
Moldovában 2016 januárjában szabadultak el az indulatok, amikor tüntetők százai törtek be a parlamentbe, mikor megválasztották Pavel Filip kormányát. Pavel Filipet az akkor Dubajban kvázi száműzetésben élő Vlad Plahotnuic oligarcha meghosszabbított kezének tartották. Miniszterelnökké választásakor az oroszbarát ellenzék is kivetkőzött magából.
Román juhászok
Romániában 2015-ben került sor egy kevésbé véres, de annál emlékezetesebb esetre: román gazdák és pásztorok ezrei törték át a parlament kapuját a kormány megszorító intézkedései miatt. Többek között a juhászkutyák számát is korlátozták volna. A pásztorok és gazdák még a rohamrendőröknek is nekiestek.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: Ázsia kelet-európa tüntetések
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
