Elemzés: Változtatnak-e a félidős választások eredményei az USA külpolitikáján?

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/J. Scott Applewhite

Az Egyesült Államok féldiős választásainak eredményei megerősítették az egyre megosztottabb belpolitikát nemcsak a Demokrata és Republikánus Párt között, de a progresszív és mérsékelt demokraták, valamint a Trump-párti republikánusok és Trumppal nem szimpatizáló republikánusok között is. A kérdés, hogy mindez hogyan hat majd az amerikai külpolitikára. A Stratfor elemzése sorra veszi a legfontosabb témákat, köztük Ukrajna sorsát is.

Az amerikai magánhírszerző ügynökség szerint a megosztottság egyik legfontosabb eredménye elvonja majd az USA figyelmét a külpolitikáról a belpolitikai kihívások felé.

Ez pedig lehetőséget teremt a kihívóinak (Kína, Oroszország, Irán) és szövetségeseinek is (Németország, Franciaország, Japán), hogy mozgásteret kapjanak.

   

Ez magyarul azt jelenti, hogy a képviselőház és a szenátus is jobban odafigyel majd arra, hogy külpolitikai döntéseiknek milyen belpolitikai hatásaik vannak.

Ukrajna

Ukrajna kapcsán az várható, hogy a leköszönő demokrata többségű képviselőház még elfogad egy 2023-ra vonatkozó nagy támogatási csomagot Ukrajna számára.

Bár a Stratfor nem számít arra, hogy a republikánus többség kivonulna Ukrajna mögül, az azért várható, hogy jobban odafigyelnek, mennyi pénz megy Ukrajnának, és azt mire költik.

Az tehát nem valószínű, hogy a republikánus többség ne szavazna meg további támogatást Kijevnek – ám az összegek érzékelhetően csökkenhetnek (főleg, hogy az amerikai gazdaság hanyatlása mellett a választók „lelkesedése” is előbb-utóbb csökkenni fog).

Klímaváltozás

Ez a lehető legmegosztóbb téma az USA-ban a két párt között. Itt mindenképp politikai alkuk egész sorára lesz szükség, hogy előrelépések szülessenek. A republikánusok nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a klímacélok felülvizsgálatára.

Migráció

A közeli Haitin rendkívül súlyos helyzet alakult ki, a Kolumbia és Panama közti Darien résnél északra tartó migránsok száma csak októberben 150 ezer volt. Ez újabb jelzés arra, hogy 2023 a migráció éve lesz.

A republikánusok pénzt és jogszabályokat akarnak majd mozgósítani a migráció feltartóztatására. Az új kongresszus várhatóan a jövő év első negyedében kirukkol egy törvénnyel a határ biztosításáról – ez többé-kevésbé megegyezik Donald Trump volt amerikai elnök regnálása idején beterjesztett javaslattal.

Ez újabb politikai játszmákat, intrikákat és alkukat szül majd, ám a migráció érdemben nem fog változni, mivel annak elsődleges okai (például Haitin a politikai nyomás, a megélhetési válság és a súlyos erőszakhullám) nem fognak megoldódni.

Kína

Ez az egyik olyan pont a külpolitikában, ahol a republikánusok és a demokraták egyet tudnak érteni, legfeljebb árnyalatnyi különbségek lesznek az eszközök megválogatásában. Kínát mindkét csapat az USA-t érintő legfőbb fenyegetésnek tekinti.

Folytatódni fog tehát a keményvonalas Kína-politika, amely elsősorban az ország technológiai szektorának megbéklyózására összpontosít. Például elzárják őket bizonyos technológiáktól, szabadalmaktól, termékektől, illetve korlátozzák tengerentúli befektetéseiket.

A két párt közötti különbség annyi, hogy a republikánusok némileg érzékenyebbek a nagy amerikai vállalatok igényeire.

Irán

A képviselőházi republikánus többség valószínűleg azt fogja követelni, hogy a kongresszus kapjon felhatalmazást az USA és Irán közti atomalku felülvizsgálatára. Ez vélhetően megnehezíti majd a két ország egyeztetéseit, de míg Iránban a női jogok miatti tiltakozások kitartanak, addig egyébként sem ülnének asztalhoz.

Valószínű, hogy a republikánusok és demokraták együtt fognak kidolgozni szankciókat Irán ellen, és egyesek megpróbálhatnak olyan passzusokat is beléjük csempészni, amelyek megakadályozzák, hogy nukleáris engedményekért cserébe Irán felmentést kapjon bizonyos szankciók alól.

Körkép.sk