Nyitókép: Mészöly Kálmán készül a bajnoki idény utolsó mérkőzésére 1965-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár/Petrovics László)
Mészöly Kálmán már tizenegy évesen a III. Kerületi TTVE csapatában rúgta a labdát, 1959-ben igazolta le a Vasas SC. Az angyalföldi klubhoz visszavonulásáig, 1972-ig hű maradt, a csapat meghatározó tagjaként 279 bajnoki mérkőzésen lépett pályára. Minden idők egyik legjobb magyar középhátvédje 32 gólt szerzett, remekül fejelt, és általában ő rúgta a büntetőket is. A Vasassal négy bajnoki cím mellett (1961, 1962, 1965, 1966), három Közép-európai Kupát (1962, 1965, 1970) nyert, 1962-ben idehaza az év labdarúgójává választották.
1961-ben lett a válogatott tagja, és 1971-ig 61-szer húzhatta magára a címeres mezt, a Vasas játékosai közül ezzel máig ő a csúcstartó. A nemzeti tizenegyben hat gólt szerzett, ebből négyet büntetőből, s háromszor volt Európa-válogatott. A Szőke Szikla becenévre hallgató védő két világbajnokságon vett részt, a válogatott 1962-ben Chilében és 1966-ban Angliában is a negyeddöntőig jutott.
Angliában a csoportmérkőzések során világszenzációt keltve 3-1-re legyőzték a kétszeres világbajnok Brazíliát. A harmadik gólt Mészöly vágta be tizenegyesből (a rádióriporter Szepesi György szerint a lövés előtt a csapatból senki sem mert odanézni), s a mérkőzést kiugrott válla miatt felkötött karral játszva fejezte be.
1964-ben részt vett a futball történetének második Európa-bajnokságán (hivatalosan Európai Nemzetek Kupája) Spanyolországban, ahol a bronzmérkőzésen 3-1-re verték Dániát. 1969-ben ő is ott volt Marseille-ben, a csehszlovákok ellen 4-1-re elvesztett pótselejtezőn, ami után a válogatott első alkalommal nem jutott ki a selejtezőből a világbajnokságra. A „magyar futball Mohácsa” után hangzottak el Mészöly szájából a keserű szavak: „a mi időnk lejárt…” Később azt mondta: úgy értette, hogy változtatni kell a szemléleten, az MLSZ vezetésén, de a sportvezetés szó szerint értette és a harmincon felüli játékosokat „öregnek” minősítette.
Játékosként 61-szer lépett pályára a magyar válogatottban, melyet edzőként 1980 és 1983, 1990 és 1991, illetve 1994 és 1995 között összesen 61 mérkőzésen irányított.
1998-tól a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga társadalmi elnöke, majd szakmai igazgatója, 2007-ig a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöki tanácsadója volt, 2011-ben klubtanácsadóként visszatért a Vasashoz. Szaktanácsadóként szerepet vállalt a 2012-es Eb megrendezéséért folytatott kampányban.
Mészöly Kálmánt 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, ugyanabban az évben Pro Urbe díjat kapott. 2013-ban a Vasas életműdíjat adományozott neki, 2016-ban Csík Ferenc-díjat kapott, 2018 idén januárjában a Magyar Labdarúgó-szövetség életműdíját vehette át. 2014-ben jelent meg A Szőke Szikla című életrajzi regénye, amelyet Sinkovics Gáborral közösen írt.
A Magyar Labdarúgó-szövetség 2018 januárjában életműdíjjal ismerte el pályafutását.
Az utolsó éveiben az egészségi állapota megromlott, emiatt többször is kórházi kezelésre szorult.
2022 novemberében tüdőgyulladással, keringési rendellenességgel és fertőzéssel szállították a János Kórház belgyógyászati osztályára, ahol elkapta a koronavírus-fertőzést, ezért átmenetileg áthelyezték a Covid-osztályra.
Miután felépült a koronavírusból, visszahelyezték a belgyógyászati osztályra, a fertőzés azonban megviselte a Szőke Szikla szervezetét, és 2022. november 21-én szívelégtelenségben elhunyt.
2022. december 12-én helyezték végső nyugalomra a Farkasréti temetőben.
Megosztás:
Címkék: Mészöly Kálmán Szőke Szikla
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
