Egy érdekes jelenségre vagyok kénytelen felhívni a figyelmet a Most-Híd kommunikációját illetően: először Solymos Lászlónál figyeltem fel arra, még a kampányban, hogy a Most-Híd egyik céljaként megfogalmazott Kisebbségi Kulturális Alapot minimum egy választási kampánygyűlésen kulturális autonómiának aposztrofálta.
Ezt akkor még csak afféle barokkos túlzásnak véltem, ami kampányban még elmegy, azóta azonban a párt narratívájában, kommunikációjában meghonosodni látszik ez a jelenség, akár tudatosan, akár ösztönösen.
A kampányban a Most-Híd is autonómiázott
A párt Polgári Vízió 2016 című programnak szánt anyagában valóban szerepel ilyesfajta megfogalmazás, kisebbségi kulturális és oktatási önkormányzat, melyet egy kisebbségek jogállását szabályozó törvény keretében kívánnak létrehozni. Ezek a megfogalmazások egyértelműen utalnak egy olyan intézményrendszerre, melyet már a magyarországi 1993-as nemzeti és etnikai kisebbségek jogállásáról szóló törvény ott bevezetett. A médián keresztül figyelhetjük, hogyan választják meg az ottani kisebbségek a helyi és országos kisebbségi önkormányzataikat.
Ezt a rendszert vizionálja számunkra is a párt „programja“. Kénytelen vagyok itt szóba hozni azokat a különbségeket, ami az ottani kisebbségek és a felvidéki magyarság közt fennáll. Lélekszámban, történelmi kialakulás tekintetében, de mindenekelőtt területi elhelyezkedés tekintetében.
A magyarországi helyzet
A magyar törvény hatálya alá eső etnikumok, az országban elszórtan élnek, regionális etnikai csoportnak nem tekinthetők, mint a felvidéki magyarok és ruszinok. Tehát, sajnos, területi autonómia számukra nem megvalósítható.
A másik különbség, hogy a felvidéki magyarság, az egész történelmi Magyarország területén államalkotó-államszervező etnikum és nemzet, a szlovákság etnogenézisének kezdete előtt a Felvidéken is élt, még ha kisebbségben is. (Itt kell visszautasítani azt a víziós megállapítást, hogy a Felvidék szó mesterséges mai képződmény lenne – valójában a magyar állam kezdeteitől így nevezik, először Felföld néven, ami később Felvidékre változott, s még a /proto/szlovákok is Horné Uhorskonak hívták.
Bugárék a minimumban sem következetesek
A Most-Híd víziójában mindenesetre csak e minimum szerepel, de úgy látszik, még ebben sem következetesek: nem kerül be a kormányprogramba! Elkezdődött részükről viszont a kulturális és oktatásügyi önkormányzatiság szóbeli degradációja, s ezt próbálják elfedni az autonómia kifejezés eufemisztikus, szépítő használatával.
A kormányprogramba betett Kisebbségi Kulturális Alapot próbálják felmagasztalni azzal, hogy az Alapot a kulturális önkormányzatiság megvalósításának próbálják feltüntetni.
A valóságban ilyesmi szakmai nonszensznek minősül, hisz jól látjuk tőlünk délre, hogy ehhez nemzetiségi választási regiszterbe kell bejelentkezni, hogy jogosult legyen a kisebbségi a szavazásra, s helyi és országos választásokat kell kiírni. Az így megválasztott pl. országos testület dönt aztán a különféle kulturális támogatások felhasználásáról. Ez már tekinthető önkormányzati jellegű rendszernek. De egy Kisebbségi Kulturális Alap pénzosztó testülete, legyen az bárhogy kreálva, semmiképpen sem.
Könözsi
Nyitókép: aktuality.sk
Megosztás:
Címkék: Felvidék felvidéki magyarság Főoldal Kisebbségi Kulturális Alap kulturális önkormányzatiság Most-Híd Polgári Vízió 2016 Solymos László
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
