Ellentétben a megszenvedett és milliók tragédiáját okozó sorstalanság éveivel (Kertész Imre után szabadon), tájékunkon most többen várják a „sorostalanság“ éveit olyan értelemben, hogy George Soros, magyar származású amerikai üzletember mikor hagy fel aktív közéleti és üzleti tevékenységével, vonul vissza valamelyik „kis” otthonába a világban, és egy karosszékben ringatózva éli békés, nyugdíjas éveit.
Viszont akadnak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy az üzletember megbékéléséhez, érdemei elismeréshez elengedhetetlenül szükséges egy Béke-Nobel díj is. A gondolatot tett is követte, a Wesley János Lelkészképző Főiskola öt professzora: Iványi Gábor lelkész, Lukács Péter oktatáskutató, Majsai Tamás teológus, Nagy Péter Tibor szociológus valamint Szilágyi Gál Mihály filozófus a közelmúltban egy levélben kezdeményezték a Nobel-békedíj odaítélését Soros Györgynek.
A levelet a Béke-Nobel díj bizottság elnökének címezték Oslóba. A Wesley János Lelkészképző Főiskola egy magyarországi egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény, melynek székhelye Budapest. Fenntartója a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, bölcsészettudományi, társadalomtudományi és természettudományi képzéseket folytat, rektora Iványi Gábor, aki Soros György Béke-Nobel díjra jelölésének egyik kezdeményezője.
Soros „szimbolikus súlya”
A Béke- Nobel díjra való felterjesztésben indoklásként többek között ez áll:
„Az antidemokratikus aktivitásukról elhíresült kormányok – mint a fehérorosz, vagy a 2014 utáni magyar – Soros György személyét központba helyező propagandakampányukkal csak megerősítik a demokratikus oldal meggyőződését Soros személyének szimbolikus súlyáról.”
Nem tudni, hogy a a professzor urak mennyire veszik komolyan Soros György jelölését, vagy milyen mértékben akarnak besimulni az ellenkező oldalról az általuk kifogásolt propagandakampányba. A békedíj adományozásáról egy öttagú norvég Nobel-bizottság dönt, melynek tagjait a norvég parlamentből választják ki.
A jelöléseket kiválasztott személyek szűk köre teheti meg: korábbi díjazottak, a nemzetgyűlések és kongresszusok tagjai, egyetemi tanárok, nemzetközi bírók és különleges tanácsadók tartoznak. Ebbe a körbe tehát oktatókként beletartozhatnak akár a teológus – lelkész és vallástanár, szociális munka, pedagógia és környezettant oktató lelkészképző főiskola tanárai is.
Szándékos időzítés?
Viszont ami lényeges: a jelölőknek titokban kell tartaniuk a jelöltek nevét!
Aki tehát komolyan veszi a jelölést, tiszteletben tartja a jelölés feltételeit is, szemben azokkal, akiket valamilyen egyéb, legtöbbször politikai célt követnek a beterjesztéssel.
Soros György Béke Nobel-díjra jelölése az elküldött levél szerint november 6-ai keltezésű. A létezését viszont azokban a napokban hozták napvilágra, amikor az Európa Parlament Magyarországot megalázó meghallgatásra kényszerítette a jogállamiságról. Köztudott, hogy a meghallgatás valódi oka a magyar kormánynak a menekültkvóták elutasításában tanúsított határozott magatartása és az ezzel összefüggő nemzeti konzultáció, amit a magyar kormány kezdeményezett, és amelynek főszereplője Soros György.
Az Európa Parlamenti meghallgatásra december 7-én, csütörtökön került sor. A jelölésről és Soros György személyéről, támogatásáról, valamint a civil társadalmat érintő kormányzati kampányról a 168 Óra hetilap közölt ugyanaznap interjút Iványi Gáborral, vagyis a főiskola rektorának egyáltalán nem állt szándékában titokban tartani a magyar származású amerikai „békeharcos“ jelölését Béke- Nobel díjra.
Száraz Dénes
A jelőlés angol nyelvű levelét szintén a 168 ra közölte:
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
