Nyitókép: youtube.com

 

A köztársasági elnökválasztás közeledtével figyeltem fel arra, hogy jó pár ismerősöm Čaputová jelölttel szimpatizál. Megjelentek az „én elnököm” vagy „én Čaputovára szavazok” profilképek a közösségi médiában.

 

Nekem ezzel több bajom is van. Ahogy a barátaim mondták anno, mikor nekik nem tetsző újdonsült barátnőmet mutattam be. „Ezt meg hol kukáztad össze?” – szólt a kérdés. Valahogy így vagyok én ezzel a hölggyel is. Két hete még azt sem tudtam, hogy létezik és gondolom sokan vannak így ezzel. Persze ez a hiányos politikai ismereteimnek is betudható. De mégis számba vettem, miért is kéne nekem, nekünk a voksunkat odaadni. Végeredményben semmiért.

 

Az kevés, hogy magyarul szól hozzánk

 hirdetes_300x300  

 

A gazdasági, kulturális és egyéb sikerekre kiéhezett felvidéki magyarság minden irányunkban tett gesztusért könnybe lábadt szemmel hálálkodik. Čaputová anyanyelvünkön szól hozzánk a Facebookon. Sokaknak ez már elég. Nekem kevés, mint Győzike-showban a Goethe-idézet.

 

Ugyanolyan államalkotó, adózó állampolgárai vagyunk ennek az országnak, mint a többségi nemzet. Egyetlen magyar jelöltünk még jóformán el sem indult, máris visszalépett. Képünkbe tolva Mistríket, aki szintén meghátrált. Ember legyen a talpán, aki ezt követni bírja.

 

Rosszabb már nem lesz

 

Körítésként megint megkapjuk azt, amit már máskor is nehéz volt lenyelni. A kisebbik rosszat kell választanunk, mert aki nem megy el, irgum-burgum a rosszat támogatja és ha az a másik nyer, lesz itt ne mulass. Nem lesz. Ettől rosszabb már nem lesz. Volt már itt a magyarok számára nem „kedves” elnök, például Gašparovič személyében. Az egyszerű ember mit sem érzett meg ebből. Sem jót, sem rosszat. Annyiszor voltunk már a mérleg nyelve, hogy az üres fecsegésre, ígéretekre már immunisak lehetünk.

 

Minden jelölt, aki most keblére ölel minket, előbb bizonyítson, tegyen gesztusokat felénk. Aztán kuncsorogjanak a szavazatainkért. Ha tényleg ennyire esélyes Čaputová, akkor lesz annyi értelmes szlovák, aki megválasztja őt. Neki meg lesz rá öt éve, hogy bizonyítsa, tudja, hol van Dél-Szlovákia.

 

Öt évig bizonyíthat

 

Öljön euró milliókat az afrikai színvonalat megütő infrastruktúránkba, egészségügybe. Legyen kezdeményezője a Beneš-dekrétumokat eltörlő parlamenti vitának. Kárpótolja az 1947-es kitelepítések kárvallotjait. Fogadtassa el a már többször benyújtott törvénytervezetet, amely a magyar iskolákban a szlovák nyelv oktatását modernizálja. Merje vállalni a kettős állampolgárság több európai országban honos intézményét. Legyen élharcosa a kulturális és oktatási autonómiánknak. Törölje el a sportesemények alkalmával foganatosított zászlótörvényt. A sor hosszas. Viszont a felsoroltakból bátran csemegézhet. Öt év nagy idő. Ez alatt mindent megvalósíthat.

 

2024-ben a jól végzett munka után hátradőlve bátran kampányolhat majd felénk is. Akkor majd a modernkori piacgazdaságnak megfelelve kiegyenlítődik a kereslet-kínálat fogalma. Mert sajnos egyelőre csak kereslet van. Meg ígéret. Az viszont még mindig nem kínálat és valljuk be, így, ebben a formában ez még mindig sovány.

 

Na, én ezért nem szavazok sem neki, sem másnak bizalmat. Elég volt. Előbb kérek letenni valamit az asztalra, aztán lehet felmarkolni érte a jutalmat.

 

Dian Csaba

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 78 olvasónak tetszik ez a cikk.