Nyitókép forrása: webnoviny.sk

 

Az interneten elég komoly társadalmi vita alakult ki arról, hogy vajon kire tud/hajlandó szavazni a felvidéki magyarság a márciusi elnökválasztáson, miután Bugár Béla az elmúlt években maradék hitelét is eljátszotta, Menyhárt József pedig látványosan kínos módon lépett vissza.

 

A legtöbben úgy vélik, megint a rossz, és a még rosszabb közül választhatunk, ami valójában igaz is. Azonban az is tény, hogy ezen egyáltalán nem kéne meglepődnünk. A felvidéki magyar lét egyik meghatározó eleme, hogy a sorsdöntő választásoknál sosincs kézenfekvő, általánosan elfogadható megoldásunk, ha lett is volna, sajátjaink torpedózták meg – mondjuk egy pártszakadással.

 

Azt sem szabadna elfelejteni, hogy a felmérések szerint az előző elnökválasztáson már Andrej Kiska is nagy mennyiségű szavazatot kapott a felvidéki magyaroktól, pedig nem volt kevésbé balliberális és bevándorláspárti, mint a szintén balliberális, macronista Progresívne Slovensko üdvöskéje, Zuzana Čaputová.

 hirdetes_300x300  

 

Az interneten szinte mindenki elmondhatja véleményét arról, hogy a legesélyesebbnek tartott Čaputovát érdemes-e vagy sem támogatni. Valójában azonban rosszul közelítünk a problémához. A valódi kérdés az, olyan elnököt akarunk-e, aki támogatja a kormányzatot, amelynek összetétele a felmérések szerint ránk nézve csak rosszabb lesz a parlamenti választások után, vagy olyat, aki akadályozni, fékezni, kritizálni fogja azt, ahol csak tudja.

 

Személy szerint úgy vélem, hogy jobban megéri az ellenpólust támogatni. A belpolitikai válság kiteljesedése óta azt látjuk, hogy felvidéki magyar nem tud jó színben feltűnni a szlovákok előtt, legyen szó a szlovákság liberális, baloldali, balliberális, konzervatív, nemzeti ortodox, nacionalista, vagy fasiszta érzelmű néprétegeiről. Így ugyanarra a döntésre vagyunk kárhoztatva, mint az elmúlt harminc évben mindig: az ellenpólust támogatni mindaddig, míg nem kínálkozik megfelelő alkalom egy jobb döntésre.

 

A felvidéki magyar politikai elit pedig pont ennek a megfelelő alkalomnak az esélyét vette el tőlünk – egy időre. Az ő felelősségük, hogy újra a kevésbé rossz, taktikus lépésre vagyunk kárhoztatva. Ha Bugár nem lép koalícióra a Smerrel, ma jobb eséllyel indul az államfőválasztáson, ha az MKP jobban politizál (vagy legalább középszerűen), akkor ez a mostani választás sem tűnne annyira kilátástalannak. Hogy túléljük a ránk váró nehéz időket, és rendezni tudjuk sorainkat, egy számunkra előnyös szlovák hatalmi egyensúlyt kellene támogatnunk. Nem szép megoldás, egyáltalán nem elegáns, de most ez jutott.

 

Komjáthy Lóránt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.