Nyitókép forrása: unz.com
Egyes szlovákiai kommentátorok azt a következtetést vonják le az elmúlt hetek történéseiből, hogy a Most-Híd napjai meg vannak számlálva, mert – és most tessék figyelni – a liberális érzelmű magyar választókat majd tömegével csábítja el a Progresívne Slovensko.
Bizonyára a balliberális érzelmű véleményvezéreknek mi sem okozna nagyobb örömet. Csakhogy, megnyugtathatjuk őket, ez nem fog megtörténni. A többségi nemzet újra és újra anélkül von le következtetéseket a felvidéki magyarságról, hogy valójában ismerné a motivációit. Nézzük meg hát, miért nem reménykedhetnek tömeges balliberalizációban a déli járásokban.
A magyar választóknak csak kis hányada liberális – a szó ma használt értelmezésében. A Most-Híd-projekt sikerének (már ha 3,5 százalékpontnyi magyar választó sikernek számít) hátterében a konfliktus-kerülés áll. Évtizedeken át küzdöttünk a többségi nemzettel, hogy megmaradjunk, ám a gazdaság felpörgésével a politikai mellett már gazdasági célok is megjelentek: az életszínvonal emelése.
Az egész Most-Híd-projekt alapgondolata, hogy a többségi nemzettel kötött alkuért, és a részleges önfeladásért cserébe viszonylagos nyugalom és gazdasági jólét következik be. A sors fintora, hogy végül csak egy szűk kör részesülhetett a gazdasági fellendülés örömeiben. A többieknek az ország gazdasági helyzete hozta el az áttörést, nem a Most-Híd – a Volkswagent egyáltalán nem érdekelte, hogy ki milyen nyelven beszél, csak dolgozzon, mert kevés a munkaerő…
Mi változott? A fentiekből az következik, hogy addig van a Most-Hídnak politikai tőkéje, míg a gazdasági előnyök a magyar választók egy részénél képesek elnyomni a megoldatlan politikai problémák keserű szájízét. Ez azonban csak politikai nyugalom idején valósulhat meg, amit maga a Most-Híd borított fel azzal, hogy koalícióra lépett a Smerrel és az SNS-szel. A belpolitikai válságok sora pedig olyan helyzetet teremtett, amelyben egyre többen vállalják fel a konfrontációt (lásd a tüntetéseken való részvételt), vagyis csökken a konfliktuskerülők száma – ergo, a most-hidas szavazóké is.
Ez a körülmény, és nem a liberális eszmék meghazudtolása miatt fordultak el a magyar választók a vegyespárttól. A gyakorlatban ugyanis „nem hozott annyit a konyhára” a Most-Híd politizálása, mint amennyi áldozattal járt. Nem valósult meg a szlovák nyelv oktatásának reformja, általánosságban nem javult sem az oktatásügy, sem az egészségügy helyzete, és az elmúlt három év kormányzása csupán a tűzoltással és magyarázkodással telt.
A második ok, amit érdemes megemlíteni, az az, hogy bár sok magyar a konfliktuskerülő politikát részesíti előnyben, de európai és migrációs kérdésekben Orbán Viktorral szimpatizál. Erre vonatkozó nyílt felmérések sajnos nincsenek, de ha lennének, valószínűleg ezt az állítást igazolnák. A felvidéki magyarság aránytalanul keveset kapott az uniós forrásokból, így a többségi nemzetnél jóval kevésbé érzik magukat kárpótolva az unió miatt bekövetkezett drágulásáért, a hazai gyárak tönkretételéért, a mezőgazdaság leépítéséért, a DAN Slovakia-hoz hasonló külföldi cégek környezetszennyezéséért.
Orbán Viktor magyar kormányfő és az általa képviselt európai politikai talán az a két dolog, amely ma a legkevésbé osztja meg a felvidéki magyarságot. A vele szemben elhelyezkedő balliberális, macronista, migráns-csalogató politikai erők ezt nem fogják tudni felülmúlni. Egyszerűen azért, mert a szlovákok abból indulnak ki, hogy a magyaroknak örülniük kellene, hogy ez itt Szlovákia, és a többségi nemzet minden alkalmat meg is ragad ennek fitogtatására. A balliberálisok ugyanúgy, mint az szlovák nacionalisták.
Ez az, amit nem fognak fel még a magukat „haladónak” nevező pártok sem. Talán mert kimondva, kimondatlanul, de a szlovák néprétegek minél nagyobb részének megszólítása érdekében, ha burkoltan is, de a többségi nemzet dominanciájára és felsőbbrendűségére játszanak rá, azt táplálják. Mert ez az egyetlen, pártpolitikán felül álló téma, amelyben a szlovákság nagy része egyetért: ők vannak itthon, ez az ő országuk. Ez pedig lealacsonyító a magyar ember számára, aki száz éve figyeli, hogyan pusztítják azokat az értékeket, melyeket őseink évszázadokon keresztül építettek.
Az alapvető helyzet tehát nem változott. A szlovák politikusok ragaszkodnak ahhoz a nemzetiségi status quohoz, ami a magyarok számára előnytelen, az MKP nem tudott, a Most-Híd meg nem akart ezen változtatni. A problémák továbbra is megoldatlanok, és egy olyan pártnak, amelynek többet számít egy afrikai migráns, mint saját választója, esélye nincs megnyerni a „déliek” szavazatát.
Komjáthy Lóránt
Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Vélemény rovatban megjelenő cikkek tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
