Kalita Gábor: Vallásháborúk kezdetét jelzi az új-zélandi támadás?

A bevándorlás pártiak is kiveszik részüket /akár tudatlanul/ a vallásháborúk ösztönzéséből

A fenti alcím olvasatán sok olvasónk értetlenül elemezgetheti az itt állítottakat, éppen ezért érdemes mélyebben is megvizsgálni az e körüli korábbi, s legújabb történéseket.

Európában háború zajlik

   

Amikor biztonság- és terror elhárítási szakemberek kimondták, gondoljunk csak Georg Spöttle, biztonságpolitikai szakértő korábban sokszor hangsúlyozott mondataira, hogy Európában háború zajlik, naivan azt gondolhattuk, ezek a kijelentések valahol a túlzás szintjén lebegnek.

Persze, 2015 óta fokozatosan elérkezett az ébredés ideje. Akkor, amikor sorozatban történtek a terrortámadások az identifikálatlan kilétű migránsok, az itt letelepedni készülő, nagyrészük muszlim vallásúak között megbúvó, akár volt terroristák részéről. Tízesével, százasával haltak meg emberek, gondoljunk csak a bataclani fegyveres mészárlás, a Marseille-i, a berlini stb. gázolásos támadásokra, a londoni robbantásos merényletekre, az Európa szerte szinte naponta zajló késes támadásokra, a nők elleni erőszakos cselekedetekre.

Eddig ezekre a véres terrorcselekedetekre Európa válasza szinte megbocsátó volt. Bevándorláspárti, gazdasági spekulánsok, politikai lobbi csoportok által pénzelt, irányított NGO-k hada igyekezett tompítni a korábban bő szociális juttatásokban részesülő bűnelkövetők büntetését.

Ezek után az esetek után ébredt fel Európa népe, s tudatosította, hogy a kontinensfoglalás, jelenlegi úgynevezett háború nem erős hadseregek tankjai, támadó repülőgépei, rakétái tűzerejének bevetésével zajlik, hanem olyan milliós nagyságrendű betelepítések által, amikor identitás nélküli, más kultúrákat, vallást becipelő, az embercsempészek által megtévesztett emberek millióival kívánják folyamatosan  elárasztani a nagyrészt védtelen határokkal rendelkező Európánkat.

S ne feledjük: a háttérhatalmak teszik mindezt egy humánusnak nevezett, emberbaráti határozat-csomag segítségével. Gondoljunk csak az ENSZ globális migrációs határozataira, melyet éppen most kívánnak titkos határozatok alapján kötelezővé tenni az ez ideig még európai nemzetállamok számára.

Hogy az ördögi terv folyamatban lévő megvalósítása mit is hozhat majd magával, ezt jelenleg még a legvérmesebb álmainkban sem vagyunk képesek elképzelni.

Mit üzen számunkra a napokban végrehajtott, új-zélandi terrortámadás?

Azt üzeni, hogy ellentámadás történt. Egy fehér ember úgy gondolta, nem tudja már tovább nézni a muszlimok folyamatos támadásait a nem muszlim, történetesen a keresztény kultúrát előtérbe helyező világ ellen. Ezt le is fektette egy hetvenoldalas memorandumban, miszerint az ő véleménye, hogy az országában, s másutt történő muszlim terjeszkedés, vallásuk mindenek felettiként kezelése, idővel rabláncra veri a velük kultúrájukban nem azonos világot. A memorandum megírása után a tömeggyilkos cselekedett. Emberek haltak meg.

Igen, cselekedett, amit mindannyiunknak el kell ítélni. Ugyanis az erőszak, erőszakot válthat ki. Az ilyen cselekedetekre az államhatalomnak, a jognak kell felelnie, s olyan világberendezkedésnek, mely nem teszi lehetővé azt, hogy már meglévő, kiépített kultúrákat vallási fanatikusok, extrémisták romboljanak le oly módon, hogy nem ismerik el a gazda nemzet kultúráját, vallását, vagyis képtelenek integrálódni. Ezzel kapcsolatos példa Európában, a világban már ma is tucatszám adatik.

Míg az új-zélandi eset kapcsán hatalmas médiaérdeklődés tanúi lehetünk, arról már a hírközlő szervek alig adtak jelentést, hogy a radikális iszlamista fulanik több mint 6000 keresztényt mészároltak le csupán a jelen évben. Első sorban nőket és gyerekeket. Az ilyen támadások sorát lehetne tovább taglalni, mivel a statisztikai adatok szerint naponta 79 keresztény civil hal meg, elsősorban muszlim támadások által. Sajnos, ezekről az esetekről vajmi keveset olvashatunk, hallhatunk a világ médiafelületein.

Az ilyen, tragikus következményű esetek  dominó-efektusokat válthatnak majd ki, vagyis vallásháborúk sorozatát indíthatják el. Ezt sem mi, sem az aktuális új-zélandi, példaként említve azoknak a közel ötmilliós szigetcsoportnak a lakói sem kívánják, ahol mindaddig béke volt. Amíg a földrajzilag a Föld legelszigeteltebb állama polgárainak véleménye szerint nem telepedtek le messziről, mediterrán országokból érkezettek, akik külön kulturális, vallási aglomerátumokba zárkóztak be, nem elfogadva a gazda nemzet törvényeit, szokásait, megvetve ennek /a saría muszlim törvénykezés alapján/ helyi valláskultúráját.

Persze, még ha nem is váltanak ki egyelőre számottevő véres inzultust, a helyi lakosok, így is, úgy is, idegen testként néznek rájuk. Reflektálva a már említett saría, vagyis muszlim törvénykezés leendő hatásaira.

S ilyen esetben, hamar felugorhat a lángkakas a tetőre, a keresztény templom, az iszlám mecset, vagyis az egyikük vagy a „másikuk” házára.

Ez az a valami, amire a világnak végképp semmi szüksége, de véleményem szerint arra sem, hogy az iszlám beköltözzön mondjuk egy, az Antarktiszhoz közeli országba, megbolygatva ezzel az ottani, eddig békés közösség belső rendjét.

Pozsonyi példa – tanulságokkal

Mi, pozsonyiak még jól emlékszünk a következő, nyolc évvel ezelőtt megtörtént esetre. Dévényújfaluban, egy társasház egyszobás lakásában lakott Lubomír Harman, akit a szomszédok úgy ismertek, mint egy magába zárkózott, nyugodt, senkivel nem igen beszélő, egyedül élő férfit.

Harmannak volt egy kedvtelése, méghozzá a sportlövészet. A közeli klubban voltak a barátai, akikkel jól megértették egymást, s sportágukban nagyon szép eredményeket értek el.

Harman lakása mellett egy szintén garzonlakásban – a szomszédok véleménye szerint is – alkalmazkodni nem tudó, hangoskodó, iszákos, tudatmódosító szereket használó emberek laktak, találkoztak.

Harman sokáig tűrt, a betonpanelen átszűrődő zajok miatt évekig képtelen volt pihenni, nyugodtan élni. A sportolókra jellemző önfegyelmezése szinte határtalan volt. Szomszédai szerint többször nyugodt hangon figyelmeztette az ott lakókat, de azok fittyet hánytak szavára. Figyelmeztette az illetékes lakás kezelő vállalatot is, de  eredménytelenül.

Egyszer csak kiborult a bili

Harman szomszédai egyszer fegyverropogásra figyeltek fel. Harman gépfegyverrel berontott az alkalmazkodni képtelenek lakásába, s egyesével kivégezte az ott levőket. Aztán, célzott lövésekkel, véres tette kint az utcán is áldozatokat szedett. Majd a rendőrök tették ártalmatlanná az ámokfutót.

Az eset elítélendő, az önítélkezés büntetendő. Persze, hogy miért írtam le ezt az esetet, kontextusba hozva a fentiekben már leírtakkal, ennek miértjére, olvasóm nagyon is megtalálta a helyes választ.

Érzik – e a jövendő veszélyt az ENSZ , s az Európai Unió fura urai?

Visszatérve – tanulságképpen – az új-zélandi esetre: az Iszlám Állam terrorszervezete videó üzenetben adta tudtára a saját, évszázadok alatt kialakított kultúrával rendelkező, szorgalmas tengerész és halásznemzet lakói számára, hogy keményen megtorolják a híveik ellen történt terrortámadást.

Vagyis: elindíttatott a dominó effektus?

S ezzel el is érkeztünk arra a pontra, ami miatt ez az összefoglaló megszületett.

Amint már az alcímben részben megfogalmaztam: érzik – e a veszélyét  az ENSZ, az Európai Unió csúcsvezetői annak, hogy az eszetlen betelepítések, migráció ösztönzés idővel kemény polgár s vallásháborúkba is torkolhat?

Véleményem szerint ezt nem tudatosítják, vagy ha igen, akkor „elhazudják.” Az európai polgár a jelenlegi politikai „világmozgások” alapján azt érzékeli, hogy mind az ENSZ, mind az Európai Unió atyjai amolyan Duracell-nyuszik módjára kitartóan dobolnak és dobolnak, méghozzá abban a rigmusban, amit a háttérhatalmak diktálnak számukra.

Korábbi írásaimban meg is írtam, Kofi Annan az ENSZ korábbi főtitkára /1997-2007/ mennyire George Soros befolyása alatt állt, miként is főzték ki együtt némi segédlettel Európa migránsokkal való elárasztásának a tervét. Utódja, António Guterres hű folytatója lett az Annan „hagyománynak,” ami meg is hozta már-már beérett gyümölcsét. Az ENSZ határozat alapját a globális migrációt alapvető emberi jogként fogadták el. Ezt igyekeznek most, az Európai Unió „szintén zenész” atyjain keresztül törvénybe iktatni, holott végig hazudták /eltitkolták/ az egész törvényhozási folyamat kimenetelét, mely alapján ez az EU tagállamai számára nem lesz kötelező.

Sargentini asszony, a Hamasz kedvenc „nyuszikája”

Bombaként robbant be a világ hírközlő gurujainak jelentése, miszerint a Hamasz terrorszervezet videó-bejátszásán Magyarország „kedvencét,” európai parlamenti képviselőjét, a hollandok „zöldikéjét” pozitív beállításban, amolyan szuper kedvencként mutatja be.

Hogy ezzel mire is gondolhatott a Hamasz? Talán arra, hogy milyen jó, hogy Sargentini asszony foggal-körömmel támogatja a muszlimok betelepítését Európába, így ők is át tudnak „csúsztatni” Európa többnyire védtelen határain néhány száz terroristát, muszlim imámot. Hadd legyen Európában is cirkusz, vallásháború, emellett hadd ékelődjön be a muszlim hit, a saría, akár az Antarktisz környékére is.

Az Európai Néppárt legújabban „szintén zenész?”

Mindannyian emlékszünk arra, hogy az Európai Néppárt /EPP/, az új parlament beiktatása /2014/ óta milyen visszafogottan működött, vezetői, a párt koalíciós egységei soha nem voltak „hangosak,” csupán itt-ott hallott róluk az európai polgár. A kereszténydemokráciát képviselő párt – / vagyis az alapító atyák – Helmuth Kohl, stb. – memorandumai alapján ezt kellene, hogy képviselje. Közben, „suttyomban” olyan változásokon ment keresztül, hogy ha ma ezt Kohl látná, forogna a sírjában.

A néppártot olyan nyugati törpepártokkal dúsították fel, melyek olyan messze vannak a kereszténydemokráciától, mint Makó Jeruzsálemtől. Közben arra is fény derült, hogy vagy harminc olyan emberke is ott csücsül az egyes frakciókban, akik George Soros emberei. Hogy Sorosék ide is befészkelődtek, bizonyítja az is, hogy a nagy tőzsdespekuláns fia, Alex éppen aznap /e hét szerdáján/ érkezett Strasbourgba, amikor az EPP – szerintük – rakoncátlankodó Fidesz frakciótag további sorsáról, esetleges kizárásáról tárgyaltak.

Tehát a balliberálisok, a szocialisták, a zöldek már azt a kereszténydemokrata irányvonal követésére létrehozott pártot, ennek frakcióit is „megszállták,” melynek teljes mellszélességgel kellene védenie Európa évszázadok alatt kialakított konzervatív, keresztény kultúráját. Védeni attól, hogy Európa ne váljék kevert nemzetek olvasztótégelyévé, elkerülve ezzel a vallásháborúk által kiváltott vérontásokat, népfelkeléseket.

Az EP-ből májusban távoznia kell az idegen érdekeket kiszolgálók siserehadnak

Túllépve az EPP frakcióinak fura ténykedésein:

Kontinensünk EU párti polgáraiként mit várhatunk el egy olyan Európa fővárosától, Brüsszeltől, az itt székelő EU parlamentjétől, melynek „tövében” hatalmas no go-zóna alakult ki, ahol terrortámadások, incidensek idején, a képviselők képtelenek be, vagy kijutni /pld. 2018 karácsonya/ a parlament épületéből?

Kedves olvasóink, a fentiekben felsorolt, az utóbbiakban leírt tényeket próbáljuk meg mindannyian, ceruza nélkül „összeadni.” Vagyis:

Számunkra nem marad más hátra, mint az, hogy májusban igen is menjünk el szavazni az Európai Parlamenti választások idején. Csakis az okos döntések ebrudalhatják ki az Unió parlamentjéből azokat az eddig mindannyiunkat orrunknál vezető, agyon fizetett figurákat, akik fittyet hánytak Európa biztonságára, a külső határok levédésére. Akik nem tettek eddig semmit azért, hogy a kevert, idegen vallási kultúrákból közénk ékelődött népesség új, sajátos, kirekesztő igényei révén ne történjenek véres terrortámadások, később népfelkelésekbe torkolló vallásháborúk.

Éljen Európa, éljenek az erős nemzetállamok!

Kalita Gábor