Lajos, Patricia
  • HUF: 331.90
  • USD: 1.12
  • 22 °C
  • 33 °C
Vélemény

Egy fecske csinál-e nyarat?

Bélánk több alkalommal békejobbot nyújtott, azonban még koalíciós partnerei is rendre beleköptek.

Nyitókép: mandiner.hu

 

Pár évvel ezelőtt a Szép magyar beszéd (kiejtési, fogalmazási verseny alapiskolások részére) lévai fordulójában érdekes fogalmazástémákból választhattak a versenyzők. Az egyik legkedveltebb téma a következő volt: „Ha én miniszterelnök lennék.” A gyerekek frappánsabbnál frappánsabb munkákat hoztak össze nagyon rövid idő alatt, amelyeket néhány felnőtt is megirigyelhetne. Kevesebb iskola, kevesebb adó, kevesebb politikus – volt bennük minden.

 

A hazafelé tartó úton jómagam is elgondolkodtam e témán, ám kicsit más szemszögből közelítettem meg – bár miniszterelnöki babérokra nem kívánok törni. A következő kérdés fogalmazódott meg bennem: Mihez kezdenék Szlovákia (szlovák származású) miniszterelnökeként az országban élő kisebbségekkel, hogy megőrizzem az ország egységét, területi integritását?

Hirdetés(X)

 

(tadesco.cz)

 

Lojalitás-diszlojalitás-díszlojalitás

 

A rendszerváltást követő kormányok általában ellenségként próbálták beállítani az országban élő más (nem szlovák) nemzeti közösségeket, a kisebbségi jogok semmibevételével, korlátozásával igyekezték őrizni a szlovák „nemzetállamot” tőlünk, felvidéki magyaroktól. A többségi társadalom jelentős részének ma is szúrja a szemét Magyarországhoz fűződő viszonyunk, illetve magyarsághoz való ragaszkodásunk. Gyakran hangzik el a vád, miszerint nem vagyunk (elég) lojálisak Szlovákiához. De miért nem vagyunk (elég) lojálisak, ha valóban nem vagyunk azok?

 

A válasz egyszerű, hosszan sorolható: egynyelvű bizonyítványok, nyelvtörvény, Malina Hedvig, szurkolóverés, a kettős állampolgárságot ellehetetlenítő (vélhetően alkotmányellenes) törvény, zászlótörvény, himnusztörvény stb. Szerintem ennyi is elég, sőt, túl sok harminc évre.

 

Lebo Béla

 

Bélánk kifundált egy jó utat pártszakadás idején, csak Szlovenszkóban ez a jelenlegi viszonyok között nem járható, ti.: nyújtsunk békejobbot elnyomóinknak, működjünk együtt, legyünk lojálisak, s akkor majd eljön a Kánaán. Nem jött el! Nem az ő hibája, logikusan gondolkodik, csak épp rossz helyre született.

 

Működik ez Dél-Tirolban (ahol Bélának már szobra lenne, ha oda születik) nálunk azonban kudarcot vallott. Miért nem működhet itt, ami ott működik? Mert Szlovákia egy komplexusokkal teli, ráadásul túl fiatal ország? Az olasz pedig egy ősi kultúrnemzet? A feszültség, nemzetiségi ellentét a politikai elit érdeke? Mindenki döntse el maga!

 

(tvnoviny.sk)

 

Bélánk több alkalommal békejobbot nyújtott, azonban még koalíciós partnerei is rendre beleköptek. Slejmeset, himnusztörvényeset. Pedig a megbékéléshez két fél akarata szükséges.

 

Ha miniszterelnök lennék

 

Mit tennék, ha miniszterelnök lennék? Valószínűleg ugyanazt, amit Zuzana Čaputová államfőként. Próbálnám elérni, hogy a magyar közösség hazájaként szeresse ezt az országot, ha már így hozta a sors. Köztársasági elnökünk rájött arra, hogy ezt erőszakkal, büntetéssel, jogtiprással nem lehet elérni, ennél sokkal hatásosabb a bőkezűség. Vessünk csak egy pillantást arra, milyen reakciók születtek gombaszögi kijelentései után (megvédi a magyarok jogait, nem ellenzi a kettős állampolgárságot stb.) a közösségi térben.

 

Zuzana Čaputová Gombaszögön. (dennikn.sk)

 

Röviden annyi, hogy felvidéki magyarok garmadája jelent meg bejegyzései alatt, hálálkodva, reménykedve, köszönetet mondva szavaiért – volt, aki egyenesen szerelmet vallott az elnök asszonynak. Eddigi keserű tapasztalataink után biztató szavak ezek, valódi jogkörök nélkül azonban egyelőre CSAK szavak, melyeknek örülnünk kell.

 

Egy fecske csinál-e nyarat?

 

Valószínűleg nem, de egy változás előszele lehet. Ha egy olyan párt kap lehetőséget a kormányalakításra 2020-ban, amely nem ellenségként, hanem partnerként tekint ránk, felvidéki magyarokra, újra békejobbot nyújthatunk.

 

Addig csak egy dolgunk van: egy olyan politikai egység megteremtése a választásokig, amely nem a hidas „merjünk kicsik lenni” politikai doktrínája, hanem a nemzetek közötti egyenlőség, a kompromisszumkészség, ugyanakkor a kérlelhetetlen magyar érdekképviselet mentén határozza meg önmagát – amit csak egy magyar etnikai párt/szövetség tud biztosítani. A döntés a mi kezünkben van, ne szalasszuk el a lehetőséget!

 

Kapusník Csaba

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 19 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás