Nyitókép: gondola.hu

 

Európa egyre súlyosbodó migrációs ostrom alatt áll, amely immár nem csupán a déli, hanem a keleti fronton is zajlik, ezért november 23-án Budapesten tárgyalnak a V4-országok kormányfői. Lengyelország azon friss tapasztalattal érkezik a csúcsra, hogy miként tudja egy EU tagállam saját határait megvédeni. Magyarország ezzel a tapasztalattal már rendelkezik, ugyan kapott érte hideget-meleget – ma sorra látják be az érintett államok, hogy az EU migrációs szabályainak teljes körű átalakítására van szükség egy 21. században is hatékony migrációs politika által.

 

Ébredő V4 öntudat

 

A V4 országok mindegyikét a posztkommunista múltjából ébredve elszoktatták attól, hogy öntudatra ébredjenek, meghatározzák magukat. Olyan esetekben is, amikor az tulajdonképpen nem lett volna az elrugaszkodás a valóságtól. Európa hatalmai humánus idomítást végeztek minden alkalommal, amikor egy-egy Közép-Európai vezető ráeszmélt saját országa értékeire, gyökereire és azt védeni, menteni akarta. Kiállni érte. Pedig ugye az európai értékek szerint pont úgy kellett volna felkarolni, mint minden más igyekezetet az EU-n belül, ami éppen gazdasági érdeket szolgál.

 hirdetes_300x300  

 

Mondhatnánk, hogy persze, mert kicsik vagyunk, kevesen vagyunk, na és a GDP… Hogy is van ez?

 

A V4 országok lakossága 64 millió. Franciaország hangját, ami 67 millió emberért szól – a lényegi kérdésekben mindig halljuk, ugye? Nem beszélve a 82 milliós Németországéról, amelynél nagyobb lélekszámot nem is tapasztalhatunk az EU-n belül.

 

Globális kérdések és a V4

 

Mondjuk erre, hogy igen, de a gazdaság! Németország GPD termelése 3800 milliárd USD 2019-ben, Franciaországé ugyanebben az évben 2700 milliárd USD. Ha a V4 országokét nézzük, Lengyelországé: 592 milliárd USD, Magyarországé 161 milliárd USD, Szlovákiáé 105 milliárd USD, Csehországé 250 milliárd USD. Ez így együttesen 1 108 milliárd USD. Hogy ez sok-e vagy kevés? Feldarabolva, egységekre bontva egyre kevesebbnek tűnik. Közelítsünk onnan, hogy mi nevezhető kiemelkedőnek. A G20 a világ 19 jelentős gazdaságát és az egész Európai Uniót tömörítő szervezet, amely 1999 óta létezik.

 

Főleg a globális gazdasággal kapcsolatos fő kérdésekkel, például a nemzetközi pénzügyi stabilitás, az éghajlatváltozás mérséklése és a fenntartható fejlődés témakörével foglalkozik, de más globális témákkal is, mint például a foglalkoztatás és a munkaerőpiac, a digitalizáció vagy a terrorizmus elleni küzdelem. A G20-as országok államai közül 9 nem éri el azt a GDP szintet, amit a V4-es országok: Mexikó, Indonézia, Hollandia, Svájc, Törökország, Szaud-Arábia, Argentína, Szingapúr, Dél-Afrika. Csaknem a felének alacsonyabb a világgazdasági értékmérője szerinti eredményessége.

 

Budapest, 2021. november 4.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Mun Dzse In dél-koreai államfõ (b2), valamint Orbán Viktor magyar (k), Andrej Babis cseh (b), Eduard Heger szlovák (j2) és Mateusz Morawiecki lengyel (j) kormányfõ a V4-Dél-Korea csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a Várkert Bazárban 2021. november 4-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

Tényleg kicsik lennénk?

 

Mitől vagyunk akkor kicsik? Akkor mégsem lehet az ok a lakosság vagy a GDP. A hangunk Európának az ígéret szerint ugyanolyan fontos. Arról nem volt szó, hogy nézetkülönbség esetén el kellene hallgatnunk. A V4-es országokból egyelőre Magyarország és Lengyelország hangját hallani. Nem lenne túl elegáns ennek fontosságát pont Orbán Viktor ideológiájával alátámasztani, sokkal objektívebbnek tűnik az egyik kritikusa, Schiffer András (volt országgyűlési képviselő, ügyvéd) meggyőződését felidézni, aki ezt pont a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek szánta:

 

„Aki nem akarja a V4-et nyomásgyakorlásra használni, az feladja a magyar érdekeket. Az első számú magyar érdek a külpolitikában a regionális szövetség, a V4-k megerősítése, illetve a megerősödött V4-nek meg kell találnia a közös pontot Dél-Európával.“

 

Az, ami látszik Magyarországról, ugyanúgy kell, hogy látható legyen Szlovákiából és Csehországból is. Bár nem mindig…

 

Amikor Bek bezavar…

 

Csehországban az új leendő kormány európai ügyekért felelős miniszteri címének várományosa Mikuláš Bek (STAN) ugyan még hivatalát nem foglalta el, de sikerült már lenyilatkoznia, hogy

 

„a V4 jelentősége túl van értékelve. A szenátori tapasztalata szerint a lengyel és magyar kollégák mindig a brüsszeli ideológiai harcaikban kérték a segítségünket. Hasznosabb megbeszéléseket tartottunk az osztrák vagy német féllel.”

 

Elgondolkodtató lehet, hogy vajon milyen más ideológiai alapot tulajdonít majd Bek Csehországnak, ami alapján újra kellene gondolnia a közép-európai hovatartozását.

 

Mikuláš Bek (STAN). Kép: tyden.cz

 

A fentiek tűnhetnek akár megkésett forradalmi gondolatnak is, hiszen a csehországi politikusok többsége ennek ellenére a visegrádi szövetséget egy alapvető szövetségnek ismeri el. Érvényes ez az eljövendő új cseh kormányra is. A kormánypártok koalíciós szerződésének rögtön első mondata ugyanis így szól:

 

„A visegrádi csoportban való együttműködés minden szinten meghatározó kapcsolatunk.”

 

Az európai és külpolitikai iránymeghatározás meglepte magát Beket is, aki ezt így kommentálta: „

 

A konkrét lépések fontosabbak, mint a szavak, de az a mondat meglepett. Szeretnék majd erről beszélni a miniszterelnökkel.”

 

Ki is az a Bek?

 

Az ötvenhét éves Bek egyébként zenetudományt tanult, muzikológus szakon doktorált, szakmájában prorektorként és rektorként is dolgozott. Az utóbbi három évben a parlament felső házában tevékenykedik.

 

A politikai karrierje akár indulhatott volna korábban is, hiszen 1988-ban a Cseh Kommunista Pártba már majdnem felvételt nyert, de a rendszerváltás ezen ambícióját meghiúsította. Így harminc évet kellett várnia, hogy politikusként is kipróbálhassa magát. Hogy eredeti szakmájához hű maradjon, az új idők új dalaival szemlátomást már próbálkozik. Remélhetőleg sikerül megtapasztalnia, hogy a művészi szabadságot adott esetben a politikában korlátozzák olyan írásos anyagok, mint a koalíciós szerződés. De maradjunk az ő szótáránál: ha már a szavak nem fontosak, csak a lépések…

 

Integration: Der deutsche Islamunterricht kommt zuerst nach NRW - WELT
Kép forrása: welt.de

 

Bizonyára tapasztalni fogja, hogy a német barátai közétkeztetéséből már lekerült a sertéshús. Igen, a kulturális tolerancia miatt a gasztronómiai szokásokon belül az iszlám hívőknek kedvezve. Igen, ez ugyanabban a 82 milliós lélekszámú országban történik, amihez az előbb kicsinek gondoltuk magunkat. Akkor most mi lesz a cseh nemzeti étel sorsa? Miből is készül majd a vepřo-knedlo-zelo?!

 

Szőke Nő

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 37 olvasónak tetszik ez a cikk.