Király Zsolt: Sürgősen tennie kell valamit a Szövetségnek, ha politikai porondon kíván maradni

Nyitókép: Körkép.sk

A felvidéki magyar választópolgár egyre inkább úgy érezheti magát, mint az egyszeri utas a vágány mellett, aki vár, csak vár a saját vonatára, miközben a szomszédos vágányokon sorra húznak el a különböző szerelvények.

Miközben a magyarok a döcögős helyi járat érkezését figyelik, legfeljebb azon izgulva, hogy Forró mellett Gyimesi is ott lesz-e a járaton, az országos politika valami teljesen másról szól. Amit a felvidéki magyar szintén figyel, és ha a kis piros nem érkezik, vagy be is fut, de késve, lassan, döcögve, könnyen előfordulhat, hogy inkább más vonatra vált jegyet, vagy fel se száll. Megint.

Átalakult szlovák belpolitika

   

Hat és fél hónappal a parlamenti választások előtt teljesen átalakult a politikai szféra Szlovákiában. A kormánypártok kivétel nélkül vagy megszűntek (Za ľudí), vagy az ötszázalékos parlamenti küszöbbel küszködnek (OĽaNO, SaS, Sme rodina, Demokrati). Ez leginkább saját maguknak köszönhető. A Sme rodina egyre inkább progresszív irányt vesz (támogatja Ukrajnát, egyetért a MiG-ek átadásával, stb.), a Demokrati Hegerrel és szinte az összes miniszterrel nem tudott meggyőző színpadra lépést produkálni. A magára maradt Igor Matovič járja az országot, teltházas fórumokat tart, de látni, hogy elfogyott mögötte szinte mindenki.

A prímet a baloldal, a progresszívek és a fasiszták vették át, akik igyekeznek megszólítani a magyarokat is. Ha nem is direkt, de indirekt formában. Mégpedig a háborúhoz, magas árakhoz, megélhetési kérdésekhez fűzött üzenetekkel. Ezek pedig sok esetben inkább a Fidesz retorikájához hasonlítanak, vagy egyenesen követik azt. Amire a felvidéki magyar is felfigyel.

A Szövetség így könnyen légüres térbe kerülhet

A nagy belső konfliktusok, önmagukkal való foglalkozás közepette nem tudjuk, hogy mit gondol azokról a témákról, melyek menték a szlovákok is befutókat választanak maguknak.

Belső problémáik, pozícióharcuk, ideológiai sokszínűségük (és opportunizmusuk) ugyanis annyira erős, hogy minden más, érdemi politizálást maga alá gyűr.

Így a jöjjenek már végre a választások, legyünk már túl rajta magatartás jellemzi őket. Csakhogy a választót ez nem érdekli. Ő a saját problémáira szeretne választ találni. Ezekre pedig ha a Szövetség csak gyengén, halkan, akkor majd a szlovák pártok adhatnak hangos, népszerű (populista) választ. Csakúgy, mint legutóbb.

Hogy nem elég semmilyennek lenni, láthatjuk Peter Pellegrini pártján is. A sokáig vezető Hlas márciusban a Focusnál és az AKO-nál is a második helyre szorult, támogatottsága pedig csökken. A vezető szerepet Robert Fico és a Smer veszi át, akivel a Szövetség kizárt minden lehetséges politikai együttműködést.

A Progresszív Szlovákia Világi Oszkár jóváhagyásával magyar szakajtóból erősít és várhatóan rámozdul az egykori Most-Híd választókra.

Félő, hogy a Szövetség-Aliancia ilyen tempóban ismét nem fogja tudni megszólítani kellő számban a felvidéki magyarokat. Fel kellene pörögni, el kellene kezdeni a kampányolást. Mármint a valódit, nem a falunapos, kulturális fellépésekkel megtűzdelt ingyen eszem-iszomot, ami ilyen mértékben legfeljebb pénzkidobás már 2023-ban.

Ami látható, hogy a Most-Híd és a Világi-platform legfeljebb afféle fékként, akadályként van a Szövetségben. Jelenlétük mintha kimerülne abban, hogy a Szövetség-Aliancia még véletlenül se jusson be a parlamentbe. Ellenkező esetben húznák a közös szekeret, tennék, ami a dolguk. De nem ezt látjuk.

Az MKP ennél többre vágyik. Tudják ugyanis, hogy fel kell kapaszkodniuk a parlamenti küszöbre, különben a jövőben regionális pozícióik is veszélybe kerülhetnek. Berényi József számára egy megyei alelnöki pozíció legfeljebb vigaszdíj. Az MKP korábbi elnöke, volt külügyi államtitkár ennél azért magasabb szinten is tud(na) politizálni. Ugyanez érvényes még néhány MKP-s politikusra is.

A többiek jóllakottan polgármesterkednek, esetleg értéket mentenek, szelfizgetnek, megmaradva legfeljebb a megyei szint környékén. Ebből a túlzott kivárásból kellene végre kilépni és dobbantani, ha a párt komolyan gondolja a parlamenti bejutást.

Király Zsolt