Király Zsolt: Miért nem baj, ha veszekedés van a Szövetségben?

Nyitókép: Körkép.sk

Amikor 2020-ban azon kezdtek el dolgozni három platform politikusjelöltjei, hogy egységes magyar képviseletet hozzanak létre, ez egy közös párt alapításában nyilvánult meg. Egy jogi létesítmény. Ez a kezdeményezés tulajdonképp abban a feladatban nyilvánult meg, hogy békítsük ki annyira a politikusi pályára vágyó embereket, hogy egy pártban megférjenek, netán később egy listán induljanak. Ez a feladat elvégeztetett. A párt létrejött annak három platformjával.

Az a tény, hogy három platformra van szükség, azt igazolja, annak ellenére, hogy az egység címerén bútoroztak össze, világlátásbeli különbségek vannak a tömörülések között. Nem kicsik – nagyok! És ez tulajdonképpen így természetes. Hiszen általánosságban a pártok ideológiákra alapulnak, elképzelések rajzolódnak, hogy miként szeretnék megreformálni az éppen aktuális rendet – milyen törvényekkel szeretnék másképp szabályozni a közösséget. 

   

Legalább háromféle irány

Ebben a formában itt minimum háromféle irány nyilvánul meg – és remélem, ebben nem túlzok: mert az Összefogás platform részéről a „szeretkezz, és ne háborúzz”, „legyen világbéke” eszmerendszert csak a szépségkirálynő-választásokon szokták komolyan venni, de legyen három. Mondjuk, lehet, hogy jobban is járnánk, ha szeretkeznének vagy szépségkirálynő-választásra járnának – de ezzel egy kicsit túltoltam a platformnak szánt figyelmet. Orosz Örs is igyekszik titokban platformelnök lenni: azt hiszem sikerült megdöntenie a rekordot a „csináljunk úgy, mintha nem lenne balhé – vagy legalább ne lenne hozzá közünk” versenyben miért kellene a semmiről öt sornyit is írni.

Tehát igenis van ideológiai különbség, és ez így van rendjén. De a párt ugye azzal ambicionálta magát, hogy ő közös magyar képviseletet teremtsen. Nem mesélte el, hogy az mégis milyen lesz: Rigó Konrádos magyar képviselet vagy Berényi Józsefes, ne adj Isten Gyimesi Györgyös. Magyart ígért. Aztán az a magyar lehet turulos meg szivárványos is. Mármint persze akkor, ha a jelöltekből a választók parlamenti képviselőket választanak. Azok a választók, akik eddig otthon maradtak, aztán azok, akiknek a lelküket melengeti, hogy végre magyar magyarnak nem vájja ki a szemét, meg azok is, akik eddig is nagyon szurkoltak valakinek, aki parlamenti képviselő akart lenni, és most akkor nagyon megszavazta, és nagyon megnyerette. 

Ki ért a parlamenti munkához?

Tételezzük fel azt a helyzetet, amit eddig egyik közvélemény-kutató intézet sem mert: hogy a Szövetség három platformjának politikusai ott vannak a parlamentben. Először készülnek letenni a képviselői esküt az új öltönyükben, aztán van közös fotó is, mosolygós. Aztán mérlegelik, hogy ki ért a parlamenti munkához. Mérlegeljék Önök is… 

Ki lehet az első tízben, aki bekerül. Jó, ne azon időzzünk, hogy Rigó Konrád mit gondol magáról, hogy ért-e hozzá vagy sem. Mert természetesen ő ehhez is ért, de őt nem szokták megválasztani, csak kinevezni. Úgyhogy ő majd később ért valamihez. De sikerült végiggondolni ugye, hogy ha felsorol 10 szlovákiai magyar politikust, akkor azokból hányan képesek interpellációt benyújtani, törvényt megírni, stratégiát létrehozni mondjuk alulmaradt régiók ügyében, szlovák oktatás ügyében, fejlesztésekben és azokról tárgyalni szlovák nyelven szlovák politikusokkal, meggyőzni őket a magyar közösség érdekéről. Jó, akkor ezt most lefuttattuk…

És miközben arról elmélkedünk, hogy teljesült a szlovákiai magyar álom, és 9 szép szál legény meg a Bauer Ildikó női kvóta ott van a parlamentben (Legyünk optimisták, mert így számolni is könnyebb!), mivel töltik meg a szlovákiai magyar álmot?! Mert gondoltunk-e már arra, hogy ugyan bejuttathatunk 10 politikust akikből 5:3:1 arányban más-mást akar, az utolsónak meg még nem mondták meg, hogy mit akarjon.

Ildikó, a női kvóta

 És most ebben az arányban gondoljuk végig, hogy mit érünk el azzal, hogy van egy törvénytervezet, ahol 5:3:1 arányban másképp szavaznak, az az egy meg vélhetően statisztikailag nem ér rá. Milyen az a magyar egység a gyakorló parlamentben, aki egymáshoz aránylik. Ahol a szivárványos zoknitól a turulmadárig megfér minden. Ez nem politikai stratégia, ez marketingstratégia: ha sikerül nem összeveszni, csendben maradni, akkor a választók bejuttatják a sajátjukat: a négyüket, a hármukat és az együket, na meg az Ildikó női kvótát. És ezzel együtt az ő érdeküket, akaratukat ki juttatja be? A nélkülözésük, a hátrányuk mitől oldódik? Ki tud, és ki mer ez ellen majd felszólalni vagy megszólalni? 

Az, hogy a fiúk összekapnak mostanság, miközben a békés összefogást hirdetik, teljesen természetes. Most elvi alapon van más véleményük a dolgok állásáról, később ez mitől változna?  A nézetkülönbség nem baj! A tömörülés velejárója. A Szövetség tévedése abban van, hogy az előrehozott választásokra készülve úgy látszik kívülről, mintha elégedetten megpihentek volna a munka elvégezte után. 

De a munka nem az volt, hogy összehozzák a pártot, és nyilvánosan keveset veszekedjenek. A munka még nincs elvégezve: a feladat abban állt volna, hogy a nézeteltéréseket tisztázni kellett volna, a közös irányvonalat felvázolni. A választó általában, ha nem a szlovákiai magyar álmot álmodja, választási program szerint tájékozódik és dönt, és nem elégszik meg a közös magyar képviselettel.

Kiállás kell, nem megalkuvás

Ha mégis megelégszik, sokkal magasabban támaszt igényeket a szlovákiai magyar politikusokkal szemben. Ugyanis ekkor azt feltételezi, hogy a magyar politikus a magyar érdeket fogja képviselni. Tudják, ahogy azt régen tették. Ahhoz meg kiállás kell, nem megalkuvás, karakánság, meggyőző erő, hitelesség, gerinc. Ebben az esetben igazi vezetőt keres ez a típusú választó, akiben már nem kell csalódnia, aki az ő gondolatát mondja ki, amit eddig a kocsmában és a piacon hallott, és amitől az ő élete lesz komfortosabb.

Szóval, egyáltalán nem baj, ha közben veszekszenek! Természetes dolog, csak élő adásban zajlik, és mások nem így szoktak kampányolni. De lehet, hogy ez is stratégia!

Észrevették, hogy nem is oligarcháztam?! Csak úgy csendben megbeszéltük a magyar egységet a szivárványtól a turulig.

Király Zsolt