Király Zsolt: A kapocs első öngólja

Nyitókép: Facebook, Forró Krisztián

Egy politikai párt, pártelnök, politikus számára a legfontosabb a „szakmában” a hitelesség. Hogy szavainak súlya legyen, hogy a választó, a politikai partner, saját szervezete komolyan vehesse azt, amit mond. Mert súlya akkor van, ha következetes, alátámasztott álláspontot képvisel. Ha az, amit mond, és az, amit cselekszik, nem üti egymást.

Forró Krisztián, a Szövetség-Aliancia elnöke a választási kampányban következetesen elutasította a Smerrel való esetleges együttműködést. Nem kellett volna hogy ezt tegye, de ő ezt tette. Pedig megvolt rá a recept, hogyan kezelje a liberális, progresszív sajtó ezirányú kérdéseit. De ő nem élt vele. Inkább ismételgette, hogy Robert Fico és a Smer nem jöhet szóba a Szövetség számára. Az egér és az elefánt tipikus esetét láthattuk, ahol végül csak egyikük, az elefánt ért át a túlparta.

   

Köpönyegforgatás

Majd jött a választások utáni kabátcsere, és a Ficót addig elutasító párt azt mondta, hogy ők bizony kapocs szeretnének lenni a magyar és a szlovák kormányfő között.

Hogy mit is akar jelenteni ez a furcsa kapocsszerep, arra világos választ nem kaptunk Forrótól. Még Szijjártó Péter is nagyban bólogatott kérdésünk hallatán, hogy mégis hol látja Forró a kapocs szerepét, ha a Smer és a Fidesz, Orbán Viktor és Robert Fico között sokkal jobb a viszony, mint a Smer és a vele semmilyen viszonyt nem ápoló Szövetség között.

De mi azért nem adtuk fel. A kormányprogram nyilvánosságra kerülése után megkérdeztük a párt sajtóosztályát, hogy mi a helyzet azóta a kapocsszereppel. Elküldte-e az önjelölt kapocs a javaslatait Robert Ficónak, megkapta-e a Smer azokat a konkrétumokat, elképzeléseket, amelyeket a Szövetség-Aliancia a koalíciónak a kormányprogramba javasolt. Hogy ne lehessen kitérni a válasz elől, kértük, küldjék el a Körképnek is ezeket a pontokat.

Semmit sem küldtek, csak dumálnak

A sajtóosztály válaszából kiderült, hogy a Smer a Szövetségtől semmilyen intézkedéscsomagot Dél- és Kelet-Szlovákiára vonatkozóan nem kapott. Annyi történt csak, hogy találkozót kezdeményeztek a miniszterelnöki kabinettel, de kérésüket válaszra sem méltatták.

Erre Forróék jól megsértődhettek, ezt jelentheti az „Ennél többet érdemlünk” kurta reakció a kormányprogram elemzését illetően, majd a dokumentum elfogadása után Forró Krisztián a pártmédián keresztül kommunikálva azonnal ellenzékbe is küldte önmagát a jelenlegi kormányzattal szemben.

Csakhogy értsük: a Szövetség így azonnal egy platformra került a Progresszív Szlovákiával, a magyar pártot elhagyó nemzetárulókkal, és a teljes ellenzékkel. Parlamenten kívülről bármit tesz (ha tesz majd valamikor valamit), azt garantáltan halkabban teheti, mint a parlamenti ellenzék. Önhibájából sértett helyzetből, az öltözőből túl sok mindent a felvidéki magyarság érdekében nem lehet elérni. 

Ki lehet akkor a kapocs?

Hogy ki lehet akkor a kapocs a felvidéki magyarság számára? Az egyik ilyen kapocs úgy mint eddig is, a Fidesz lehet, mely Orbán Viktor és Szijjártó Péter nyilvános szereplései alapján jó kapcsolatokat ápol Robert Ficóval és a Smerrel, illetve a Hlas és az SNS vezetőivel, azaz a teljes patrióta szlovák kormányzattal.

Azzal a kormánnyal, mellyel most helyezkedett szembe Forró Krisztián. És ha Gyimesinek sikerül konstruktív, megoldásokra törekvő, a felvidéki magyarság szülőföldjének érdekeit követő kapcsolatot kialakítania a jelenlegi szlovák kabinettel, akkor ő lehet a másik itteni kapocs Pozsony irányába.

Cikkünket azzal kezdtük, mennyire fontos egy politikus számára, hogy szavainak súlya legyen.

A Szövetségnek alig egy hét alatt sikerült légüres térbe manővereznie magát a jelenlegi szlovák, patrióta kormányzattal szemben. Ennél többet érdemlünk!

Király Zsolt