Dr. Hollósy Tamás: A tetoválás divattrend?

Nyitókép: SITA

A korábban születettek csoportjába tartozva, késztetést érzek megosztani gondolataimat a kedves olvasókkal. 

Mint minden földi halandó, magam is részese voltam a divatjelenség „követendő” nyomásának, az akkori, most már mondhatom – mindenkori társadalmi életet, még ha átmenetileg is befolyásoló, de mégis meghatározó formáira. Az átmeneti szót itt kihangsúlyoznám, mivel tudjuk, általában nincs semmi új a nap alatt – a divat egyik jellemzője, hogy vissza-visszatérő jelenség.

   

Úgy hiszem, a tetoválás több szempontból eltér a szokott és ismert tendenciáktól. Nem igazán tud átmenetivé válni, mégis – visszatérő karaktere ellenére, mára mondható óriási elterjedése és tartós jellege miatt is, másképpen kell megítélni. 

Anno Prágában, orvosi tanulmányaim meghatározó és felejthetetlen professzoraim közül egyik domináns egyénisége, pszichiátria professzorom szabad előadásán regisztráltam, hogy a tetováltak meghatározóan besorolhatók a tengerészek és a börtönviseltek közé. 

Nincs szebb csomagolás az érintetlen bőrfelületnél

Hol vagyunk már ettől? Mennyire nem érvényes ez napjainkra! Lassan igaz az az állítás, hogy ép bőrfelülettel rendelkező ember kivételnek számít, és kisebbségbe szorul. Nézetem szerint, különösen a fiataloknál, nem kell szebb és hasznosabb csomagolás, mint amit a Teremtő az emberiségnek szánt, vagyis a bőrünk szép, tiszta és egészséges felülete. Hangsúlyozottan érvényes ez a kisgyermekekre, és nem utolsósorban a még érintetlen, természetes bőrfelülettel rendelkező, szebbik nemhez tartozók csoportjára. Bennünket, az „erŐsebb nemhez” soroltakat joggal megbabonázó „gyengébb nem” örök szépségének jele, mondani szoktuk – „jó bőr” az illető. Azonban úgy gondolom, hogy elsősorban nem a tetoválás váltja ki a pozitív kapcsolódást vagy vonzódást a másik nem felé. 

Vagy netán már olyan hatással bír társadalmunkra a beteg Gender-ideológia, hogy nemiségről beszélni a mai időkben már avitt dolognak számít, hiszen a tetoválás gyakorisága szinte egyenlően megoszlik a nemek között. Valamikor a nők természetes tulajdonságához tartozott, hogy szerettek tetszeni, és általában nem volt zavaró, ha elismerő férfi tekintetek megcsodálták természetes szépségüket. 

A nőiességhez tartozott az is, hogy lehetőleg mindig vonzóak és szépek maradjanak. Manapság ezt az első vizuális megfigyelést – értékelést nagymértékben rontja a kitetovált végtagok és testrészek látványa. Valljuk be, inkább az elhanyagoltságot és nem a tisztaságot sugallják felénk. Akaratlanul is elvonják az első pillantás, szerintem fontos benyomását, vagy talán végül is az lenne a cél, hogy eltörölje a nemek közötti különbséget?  Hasonlóképen az amúgy is szép nőknél csökkenti a jó benyomást a deformált szilikonos ajkak és egyéb természetes szépséget csúfító ízléstelen nem kiemelő, hanem torzító tartozékok vagy szakadt rongyos „ruházat” viselete. 

Tartósan nem jó jelenség

Nem hiszem, hogy ez tartósan jó jelenségnek mondható. Vagy talán éppen az lenne a cél, hogy minél többen felfigyeljenek rá és megbotránkozzanak?

A szép és tiszta „bőrcsomagolás” Isten ajándéka. Nem vonja el a figyelmet, látást, sőt ellenkezőleg vonzó tényezőként lép fel érzékszerveink, elsősorban látásunk által az agyközpont felé, ezáltal sem zavaró tényező az alapvető emberi kapcsolatok kialakulásánál. Különösen a felnövekvő ifjaknál lényeges lenne, hogy érzékszerveiket, elsősorban látásukat ne zavarja semmi, ami a leendő élményt vagy vonzalmi reagálásukat félrevezetheti vagy megtörheti. 

A tetoválás különböző vegyi anyagai zavarólag hathatnak az immunitásra. Itt még aránylag rövid idő áll rendelkezésünkre, ezért erre majd csak a jövő ad választ, hiszen gyakran szinte teljes bőrfelületet érint. Párkapcsolat területén károsíthatja az ember központi – neurohumorális rendszerét, vagyis az agyi-idegi struktúrák hálózatát és a belső elválasztású mirigyek működésének természetes folyamatát és beindulását. A tiszta, szép bőr, még ha a külső jelek közé is tartozik, vizuálisan alapvetően mindkét nemnél a tisztaság érzetét tolmácsolja. Azontúl, hogy a gyulladásoknál szignalizációs funkciói által jelzéseket közvetít, védelmet nyújt az immunitásunkhoz is. 

Az exhibicionizmus helytelen megnyilvánulása?

A szebbik nemnél az igazi nőiességet hirdetheti, a csábítás és vonzódás természetes bűvkörét alakítva. A nőiességet támogató ösztrogenizált szép, többnyire szőrzet nélküli, puhább és lágyabb bőr ehhez hozzájárulhat. Nem kell lekötni és elterelni az érzékszerveinket helytelen irányba, amikor például az örök természet adta nemünk, teremtett lényünk körvonalai egyértelműen bizonyítják nemi hovatartozásunkat, és meghatározzák a természetes vonzódásunkat is. Lehet, hogy ez is az emancipáció vagy az exhibicionizmus egyik helytelen megnyilvánulása lenne?

Természetesen beszélhetünk a bőr kellemes tapintásáról, illatáról, mert ilyen hatása is ismert. Igaz, érzékszerveinkre egyénileg, szaglóérzékünkön keresztül egyéni vagy alkalmi besorolással is bírhat. Az első benyomás érzetére az ismerkedésnél is komoly hatással lehet.

Visszatérve a tetoválás témájához, még aktív orvosi pályám idején, kismama gondozó – tanácsadás keretében, már egy kis élettapasztalattal a hátam mögött, megdöbbentem azon a változáson, amellyel leendő anyuka egy hónap elteltével meglepett. A hetedik hónapban járó, különben nagyon fiatal és csinos kismama hasfalának egész bőrfelületén, a melleket sem kihagyva, színes, nagy virágmintás kompozícióval jelent meg a rendelőmben.

De doktor úr, hiszen manapság ez a trendi

A „művészi” alkotást nem posztom megítélni. Engem, akkor talán a meglepetés vitt arra (ma már valószínűleg nem szólnék), az alkotás utóhatása gondolkodtatott el és vitt a kérdés feltevéséhez: ,,tudja azt, hogy életében továbbra is ragaszkodni kell majd ehhez a tartós bőrmintához, és az évek során, amíg  a szervezetünkön akarva – nem akarva az öregedés jelei önnél is majd fellelhetők lesznek, tetszeni fog-e ez a döntése saját magának, és akkor majd mit szól hozzá a párja?  Netán gyermekének ez lesz az ismertetőjele…  „ jé – milyen jó, könnyen felismerem, ez itt az én anyám?!” Sértődötten, bevallom akkor  jogosan – kioktatott a kismama: „De doktor úr, hiszen manapság ez a trendi!” 

Jön majd újabb divatminta, no és akkor majd mit mondanak a környezetében? –folytattam, lehet, hogy ez már rég nem lesz trendi!? Szomorú, de ezt a valamikori hóbortos divatot és következményét tartósan a bőrén kell, hogy viselje! Itt talán tévedtem és rosszul mértem fel e divat időtartamát és a mai idők liberális felfogás követését. Igaz, manapság több bőrgyógyászati rendelő a tetoválás eltávolítását reklámozza. Gondolom „ jó pénzért és valószínűleg nem teljesen nyomtalanul ”.

Ismerjük a tetoválással kapcsolatos tréfás mondásokat – van igazságalapjuk, bizonyos testrészeken az öregedés-zsugorodás folytán a szövegek értelmezése is megváltozhat. Például az eredeti kitetovált cseh fürdőváros MARIÁNSKE LÁZNĚ tetoválásából évek múltán csak a MARNĚ – fordításban (hiába) olvasható ki. Avagy a női Vénusz-dombocskán kitetovált „CSAK NEKED” szöveg komoly félreértésekhez, pszichopatológiás következményekhez is vezethet. Különben ezt már előttem egy-pár éve taglalta, médiában gyakran szereplő, közismert cseh nőgyógyász-szexológus kollégám.

Beteg időknek beteg divathulláma

Jó lenne, ha ismét az emberi társadalomban visszaállna a genetikailag adott rend dominanciája, ahol nő az nő, szerető  feleség és édesanya perspektívával, hasonlóan a férfi jó férj és édesapa perspektívával rendelkezzen.

Szeretném, ha érezhető lenne, hogy az emberi szeretet szól belőlem akkor, amikor lehet, hogy keményebben, de kimondom: a tetoválás beteg időknek beteg divathullámával vagy netán már cunamijával találjuk magunkat szemben.

Lehet, hogy csak ki kell várni vagy kiimádkozni egy szebb, testben-lélekben egészségesebb, reményeim szerint békésebb közeljövőt, ahol nem az ilyen divat vagy hasonló trendűség dominál.

Dr. Hollósy Tamás

nyugalmazott nőgyógyász