A PS magyar nyelvű sajtója nyugati pénzből rágalmazza a felvidéki magyar konzervatív médiát

Nyitókép forrása: körkép.sk

Néhány napja jelent a Denník N vörös-balliberális lap elemzése „A két rossz harca?. Intenzíven terjesztik az oroszbarát álláspontokat a Budapestről pénzelt szlovákiai magyar médiumok” címmel. Ez a silány, oknyomozásnak és elemzésnek csúfolt cikk azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a magyarországi támogatásokban részesülő felvidéki magyar médiumok (köztük a Körkép.sk is) „magyar dezinformációt” terjeszt Ukrajna kapcsán. Írja ezt az a lap, amelynek hátterében a progresszív PS pártot és Zuzana Čaputová államfőt támogató ESET áll, és amely ezt a harmatgyenge, lejáratónak szánt cikket is nyugati pénzekből finanszírozta.

Ennek ellenére a legtöbb, amit fel tudtak nekünk róni, az az volt, hogy analitikus megközelítéssel írunk, gyakran szemlézzük a világsajtót, forrásaink között angol, ukrán, orosz nyelvű lapok is szerepelnek, nem használjuk gyakran a magyar kormány paneljét, sok tárgyilagos cikkünk van, munkánk szakmailag megalapozott, a híranyagokat véleményekkel, szerkesztői megjegyzésekkel egészítjük ki. Továbbá, mint azt rólunk állítják, kifinomult újságírói eszközeink vannak és élesebben fogalmazunk Volidimir Zelenszkij ukrán elnök kapcsán.

Ezért igazán nem érdemes egy 5200 szavas cikket összetákolni nyugati eurókból, dollárokból és fontokból. Mondhatjuk, hogy a Napunk és Denník N lesz Soros Gyuri bácsiék és az amerikai nagykövetség leghaszontalanabb szlovákiai befektetése, csak ők még ezt sem látják.

De haladjunk sorjában

   

A cikket olyan újságírók jegyzik, mint Finta Márk, Szalay Zoltán és Papp Attila. Finta egyszer már nevét adta egy szégyenteljes, politikailag motivált oknyomozáshoz, ahol az egykori MKP-t próbálták rossz színben feltüntetni, de mivel hiányzott a cikk mögül a valódi munka és a tények, így kénytelenek voltak beérni néhány hangzatos becsmérlő megjegyzésekkel, benyomáskeltéssel. Az az iromány is több tízezer eurónyi külföldi támogatásból valósulhatott meg.

Egészen nevetséges, hogy a Napunk mostani „elemzésében” politikai kapcsolatokat vizionál a felvidéki magyar sajtó esetében. Főleg az érthetetlen, hogy mire alapozza, hogy a Körkép.sk és a Szövetség (vagy a korábbi MKP) között bármiféle szerkesztőségi függési viszony lenne. Aki ugyanis utánanéz régebbi cikkeinknek, maga is láthatja, hogy sosem bántunk sem kivételezve, sem kesztyűs kézzel a magyar párttal. Ahogy ma sem bánunk, ehhez elég elolvasni vonatkozó cikkeinket.

A Napunk hazudik és félrevezet

A Napunk tehát hazudik, félrevezeti saját, nem túl nagy számú olvasótáborát. Pénzt ugyanis progresszív médiumként könnyen szerezhetnek (az Európai Uniótól, Soros-alapítványoktól, oligarcháktól), olvasókat viszont csak kemény munkával és érdemi újságírói munkával lehet megszólítani. Azzal a felületes, ideológiailag elfogult, kizárólag narratívagyártásra fókuszáló harmatgyenge teljesítménnyel biztosan nem, amit nyújtanak.

Nem kevésbé megmosolyogtató, hogy a lap azzal próbálja bizonyítani elfogultságunkat az orosz-ukrán háború kapcsán, hogy felrója, háborúval kapcsolatos posztjaink alatt többségében vannak a „semleges” olvasói reakciók. Ez igen sokat elárul a Napunkról. Eszerint ugyanis a balliberális lap úgy véli, hogy az újságírók feladata megmondani az embereknek, hogyan gondolkodjanak egy adott témában, így felelőssé tehetők az olvasók véleményéért. Másrészt, a Napunk ezzel csak azt bizonyítja, hogy a Körkép.sk tájékoztatása objektív és kiegyensúlyozott – amire egyébként tényleg maximálisan törekszünk. 

A Körkép.sk szerintük is önálló és szofisztikált

Azt ugyanis a Napunk sem tudta elvitatni, hogy rengeteg, jórészt nyugati forrásból is dolgozunk. És nem csak az ideológiailag átitatott mainstream angol nyelvű lapokból, hanem olyan szakértői agytrösztök elemzéseiből is, mint a RAND Corp, a Stratfor vagy a Geopolitical Futures (a Foreign Policy-t nem véletlenül nem soroltuk ide). Így történhetett, hogy a Napunk kénytelen volt elismerni, hogy a Körkép.sk „önállóbban foglalkozik” a háború témájával, és hogy szofisztikáltak vagyunk. Aláírjuk. 

Az azonban elszomorító, hogy arra már nem futotta a cikk szerzőitől, hogy a háborúról való tájékoztatás valódi részleteit feltárják. Például azt róják fel a magyar konzervatív sajtónak, hogy a Putyinról alkotott kép a cikkekben nem olyan rossz, mint Zelenszkijé. Erről viszont elsősorban Zelenszkij tehet, másodsorban a Napunkhoz hasonló háborúpárti lapok, amelyek kötelességként állítják be a harmadik világháborúval fenyegető konfliktus fenntartását.

Felróják azt is, hogy Zelenszkij mellett foglalkoztunk az ukrán elnök potenciális kihívóival és kritikusaival, mint amilyen Olekszij Aresztovics. Eláruljuk a Napunk szerkesztőinek, ezt úgy hívják, hogy az olvasók tájékoztatása – tessék kipróbálni néha.

Bírálat Putyinért

A cikk bírált minket azért is, mert nem háborús bűnösként emlegetjük Putyint. Ezt nem egészen lehet értelmezni. Ez ugyanis egy politikai narratíva, nem egy általánosan elfogadott tény. Ahogy az sem, amiről a Denník N és a Napunk is számtalanszor írt, hogy Putyin halott, düblőre van, remeg a keze, halálos betegsége van, stb. Mert a Körkép.sk sok más liberális magyar nyelvű lappal ellentétben nem azért létezik, hogy annak az USA-nak a narratíváját erősítse, amely el sem ismeri a hágai nemzetközi törvényszék joghatóságát. 

Azt is felróják nekünk, hogy nem cáfoljuk Putyin állításait. Ez sem értelmezhető. Ha az orosz elnök olyat nyilatkozik, ami ismereteink szerint nem állja meg a helyét, annak megkérdőjelezését eddig is minden alkalommal megírtuk, összefüggéseiben alátámasztva. Ellentétben azzal, amit a Napunk és a Denník N művelt az ukrán ellentámadás piedesztálra emelésével, aztán szégyenteljes illúziórombolásával. Vagy azzal, mikor azt írták, hogy az oroszok által megszállva tartott zaporizzsjai atomerőművet bombázták az oroszok. És még véletlenül sem tették fel a kérdést, hogy az ukránok tényleg nukleáris katasztrófát kockáztatnak?

Persze értem én. Finta Márk, a Napunk „elemzésének” egyik szerzője 10 hónappal ezelőtt az általa kritizált MA7 stúdiójának vendégeként a háború és a sajtó kapcsolatáról a következőket mondta:

„Nekünk stratégiai érdekünk az, hogy Ukrajna épen és egészségesen vészelje át a háborút és megmaradjon a szuverenitása és integritása, és az, hogy Oroszország úgy fejezze be ezt a háborút, hogy fogja magát és kivonul Ukrajnából. (…) A közérdekünk az, hogy a jó oldalára álljunk a rossz ellen.”

fogalmazott. Vagyis nem a hiteles, tényekkel alátámasztott tájékoztatás van az első helyen. Hanem az, hogy a „jó oldalra” álljunk. És ennek szellemében írnak.

Magyar Nemzeti Médiaszövetség: Kiállunk a véleményükért megbélyegzett felvidéki magyar kollégáink mellett

A cikk születésének körülményei

Érdemes még pár szót ejteni a cikk születésének körülményeiről. Ahogy már említettük, a Napunk portál kiadójának, a Denník N-nek az 50 százalékos tulajdonosa az ESET vállalat, amely a PS és Zuzana Čaputová államfő egyik mecénása. A cég egyik alapítója fiának szervezete, a Gerulata a Zuzana Čaputová államfő által kinevezett Ódor Lajos-féle szakértői kormánytól több százezer eurós megbízásban részesült, a megbízás pedig a szlovákiai médiatér megfigyeléséről szól. Ennek rendje és módja szerint, az ESET kiadója, a Denník N most Ódor könyvét futtatja, és azóta is komoly hátszelet biztosít a volt megbízott kormányfőnek.

A másik fontos összefüggés az, amire Gyimesi György is felhívta a figyelmet egyik Facebook-bejegyzésében. A Napunk „elemzése” a Science+ szervezet támogatásával valósult meg, ami a Free Press Unlimited nevű NGO hozott létre. Éves költségvetése 27 millió euró, bevételük harmada pedig Hollandia külügyminisztériumától származik – Hollandia pedig az amerikai külpolitika egyik oszlopos támogatója. 

Holland, amerikai, brit pénzből elemezgetnek

A szerzők a Ján Kuciak Oknyomozó Központra (ICJK) hivatkoznak. Ez a központ jó ideje a liberálisok politikai ellenfeleinek valós vagy sajnos nagyobb esetben csak vélt ügyeivel foglalkozik – liberálisok visszaéléseivel még véletlenül sem. A támogatók között pedig ott van az a Holland Királyság, az amerikai és brit nagykövetség is.

A cikkben hivatkoznak tovább a Poltical Capital magyarországi, nyilvánvalóan ellenzéki agytröszt egy nemrégiben megjelent elemzésére is, amely szintén magyarországi dezinformációval vádolta meg többek között a Körkép.sk-t is.

Ez magyarul annyit tesz, hogy azért rágalmaztak meg minket dezinformációval, mert vettük a bátorságot, és a hiteles tájékoztatás érdekében eltérünk a mainstream narratíváitól. A kutatásban a Napunk egyik újságírója is részt vett.

A tisztánlátás kedvéért mutatjuk, mi a Political Capital számára a dezinformáció az orosz-ukrán háború kapcsán:

• A békét helyre kell állítani. (Ezt még kommentálni sem kell. Ha ez dezinformáció, akkor érdemes elgondolkodni, milyen világban akarnak élni a liberális újságírók és „szakértőik”)
• Ez nem a mi háborúnk. (Miért? Az?!)
• A nyugati segélyek csak elnyújtják a háborút. (Tény, hogy az ukrán ellentámadás kudarcba fulladt, tény, hogy a front befagyott, tény, hogy az ukránok nem tudtak áttörést elérni, és tény, hogy Ukrajna rosszabbul áll ma, mint a háború első hónapjaiban.)
• A nyugatiak be akarnak vonni bennünket a háborúba. (Tény, hogy létezett egy nyugati javaslat a „hajlandók szövetségéről”, ami olyan közép-kelet-európai országokat tartalmazott volna, akik katonákat küldtek volna „békefenntartóként” Ukrajnába.)
• Az Ukrajna-párti közszereplők az idegen hatalmak bábjai.
• Ukrajna elveszíti a háborút, Oroszország legyőzhetetlen. (Tény, hogy Oroszország atomhatalom, aligha lehet legyőzni úgy, hogy ne vesse be előtte az atomfegyvert. A front befagyása ás a nyugati lapok aktuális hangulata azonban szintén az ukrán győzelem esélytelenségére utalnak.)
• Az ukránok háborús bűnöket követtek el.
• Ukrajnát magyarellenes rezsim vezeti (ez kétségtelenül nem dezinformáció, hanem tény)
• A Nyugat provokálta a konfliktust (Érdemes visszaidézni, hogy Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szólta el egyszer magát nyilvánosan Kijevben, hogy a háború célja nem Ukrajna felszabadítása, hanem Oroszország meggyengítése; és Boris Johnson brit miniszterelnök kaszálta el a 2022 tavaszi orosz-ukrán békemegállapodás lehetőségét.)
• A Nyugat a konfliktus része. (Tény, hogy 40 nyugati ország fegyverrel látja el Ukrajnát. Ezt máshogy nem lehet értelmezni, ez nem dezinformáció). 
• Ukrajna nem érdemel támogatást a kisebbségekkel való rossz bánásmód miatt (ez egy olyan kijelentés, ami nem is tartozik a dezinformáció kategóriájába).
• A háború a magyar revizionizmus esélye. (Ez ráadásul nem a felvidéki magyar lapok, hanem a magyargyűlölő progresszív lapok, újságírók és politikusok narratívája, mint amilyen a SME, a Denník N, a Napunk, Rastislav Káčer és Ivan Korčok.)
• Ukrajna a Nyugat bábja. (Mivel Ukrajna nyugati támogatás nélkül összeomlik, egy valós világban élő újságíró tudja, hogy ezzel a nyugati országok visszaélnek és vissza is fognak élni. Pont.)

A Napunk alaptalanul rágalmaz

A fenti listából érezhető, hogy a Napunk cikke nem tárt fel semmilyen dezinformációs hátteret, alaptalanul rágalmaz. A Körkép.sk és mások egyetlen bűne, hogy nem sorolunk be a mainstream narratívái mögé és nem szolgáljuk az amerikai és nyugati érdekeket. A Napunk koholt vádak alapján próbálja saját jelentőségét felnagyítani külföldi és oligarcha finanszírozói körében. Nem véletlenül írta néhány hete a Globsec, hogy a Napunk és az Új Szó támogatását fokozni kell.

És ahogy az várható volt, a Napunk cikke lerövidítve, felületesen, és félrevezető tartalommal órákon belül megjelent a magyar ellenzéki sajtóban (Telex, 444, HVG) is. Így működik a progresszív-atlantista médiahatalom: a semmiből építenek vádakat, és fiktív információk mögé rejtik a politikai célú manipulációt.

Körkép.sk