Nyugati katonák Ukrajnában? A párizsi tárgyalásokkal négy üzenetet küldött a Nyugat Oroszországnak

Nyitókép forrása: SITA/Gonzalo Fuentes/Pool via AP

Korábbi összefoglalónkban részletesen leírtuk, hogy milyen bejelentések hangzottak el a nyugati katonák Ukrajnába küldése kapcsán hétfőn és kedden. Két fő pólust kell kiemelni: a német nemleges álláspontot, és a francia „talán küldünk” álláspontot. Minden e két pólus körül mozog, és ez dönti el, hogy Európa és a nyugati világ meglépi-e a nyolcvanöt éve nem látott rossz döntést. De mi állhat a háttérben? Milyen szándékok vezérlik a nyugati döntéshozókat, hogy háborúba akarják keverni magukat? Vagy valamiféle trükkről van szó? Ez is, az is benne van a pakliban, és a jelenlegi helyzetben Európa ugyanakkora eséllyel keveredhet háborúba, mint amekkora esélye van arra, hogy kimásszon a két évvel ezelőtt teremtett kátyúból.

Mindenekelőtt el kell mondani, hogy miért lenne elképesztően veszélyes, ha nyugati katonák harcolnának, bármilyen formában, az orosz hadsereg ellen. Ez nem csak azt jelentené, hogy egyes NATO és EU tagállamok közvetlenül bevonódnának a háborúba, hanem azt is, hogy a nyugati katonák oroszok általi megtámadása esetén elindulhat egy veszélyes eszkalációs spirál, ami a NATO-t is a háborúba vonhatja. Tegyük fel, hogy egyik reggel olyan hírekre ébrednénk, hogy 30 francia katonát (nem zsoldosokat) öltek meg az oroszok egy légicsapásban. Franciaországnak választ kellene erre adnia, és ha a belpolitika azt követelné meg, el kellene kezdenie nyomást gyakorolni a NATO-ra, hogy álljon mellé. A következmények beláthatatlanok.

Így mindenkinek alapvető érdeke (lenne), hogy ez ne történjen meg. Azonban nem teljesen reménytelen a helyzet. 

Annak ellenére, hogy a találkozó fő üzeneteitől minden egészséges életösztönnel rendelkező emberen mély aggodalom lesz úrrá, érdemes figyelni Emmanuel Macron nyilatkozatának részleteit. Kijelentette ugyanis, hogy nincs konszenzus a tekintetben, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába, de abban igen, hogy nem akarnak háborút viselni az orosz néppel. 

   

A dolog azért különös, mert nem volt jelen minden NATO-tag és EU-ország a hétfői párizsi találkozón, csak egy részük. Így eleve nem születhetett olyan döntés, miszerint egyöntetűen hajlandók katonákat küldeni. Felmerül tehát a kérdés, hogy miért volt szükség a „konszenzus” hiányának beismerésére, ha előre borítékolható volt, hogy lesznek, akik ezt ellenzik – Szlovákiáról biztosan tudták, mert Fico egy nappal korábban egyértelművé tette. 

Hacsak nem az volt a cél, hogy üzenjenek Moszkvának. Az üzenet első része pedig abból állt, hogy a NATO és az EU nem akar háborúzni, és ennek garanciája, hogy a tagállamok egy része nem hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába.

Ezt követően Macron kijelentette, hogy „minden lehetséges”, ha Oroszország ukrajnai győzelmének megakadályozásáról van szó. Ez is érdekes kijelentés, tekintettel arra, hogy az amerikai és európai tisztviselők másfél éve számlálják, hogy „Oroszország már elvesztette a háborút, mert nem tudta elérni stratégiai céljait”.

Természetesen sejthető, hogy mi áll e kijelentés hátterében. Az ukránok nemrég elvesztették Avgyijivikát és a hivatalos nyugatról megerősített hírek szerint is sorban foglalják el az várostól nyugatra lévő településeket. Hasonlóképp, Dél-Ukrajnában is előrenyomultak, miközben az ukránok kifogytak a katonákból és a tüzérségi lőszerből. Nyugaton szemmel láthatóan félnek, hogy a front összeomlik, az oroszok pedig akár a Dnyeperig szoríthatják az ukránokat.

Ráadásul a Macron azt is kijelentette, hogy a „stratégiai kétértelműség” jegyében tartózkodni fog a konkrétumoktól. A stratégiai kétértelműségre pedig Oroszország elrettentéséhez van szükség, és Oroszország elrettentéséhez arra is szükség van, hogy retorikában minden eshetőség előtt nyitva tartsa a kapukat. 

Itt érdemes kiemelni, hogy francia Le Monde bennfentes információi szerint Macronnak az volt a szándéka, hogy jelezze Oroszországnak, hogy „ha túl messzire menne, akkor következményekkel kell szembenéznie”. Emeljük ki még egyszer: HA Oroszország túl messzire megy. Vagyis még nem ment elég messzire? Felmerül a gyanú, hogy az ukrán front teljes áttörését és a Dnyeperig való nyomulást lehet ez alatt érteni.

Vagyis Macron üzenetének második része arról szól, hogy konszenzus ide vagy oda, egy adott határt elérve a nyugati országok egy része szükségét érzi majd, hogy beavatkozzon.

Nem elhanyagolható Macron azon kijelentése, hogy el kell érni, hogy Ukrajna a lehető legjobb pozícióból kezdhesse meg a tárgyalásokat Oroszországgal. Ilyen hallottunk már korábban is, de általában akkor, amikor az ukránok ellentámadásban voltak vagy arra készültek, és meg kellett indokolni a háborúellenes közvéleménynek a fegyverek átadását. Most azonban az ukránok hátrálni kényszerülnek.

Ilyen körülmények között az üzenet már a közvéleménynek, hanem Oroszországnak szól, és úgy hangzik, hogy tessék tárgyalni, mert ha Moszkva nem tárgyal, a Nyugatot eszkalációs spirálba kényszeríti, ami Oroszországnak sem lehet érdeke.

Érdemes még kitérni arra, hogy miért Macron és Franciaország vállalta ezt a vezető szerepet. Az ok prózai. Az Egyesült Államok nem teheti meg. A választások előtt álló Joe Biden amerikai elnök nem hátrálhat ki a „végsőkig támogatjuk Ukrajnát” narratívából, mert belebukna a „második afganisztáni lebőgés” párhuzamba, amit az ellenzéke rásütne. Olaf Scholz sem tehette meg, mert kormánykoalíciója lépésekre van az összeomlástól. Egyedül Emmanuel Macron tehette meg, mert ő hivatali ideje lejártáig elmozdíthatatlan, nem fenyegeti belpolitikai válság. Franciaországon kívül pedig más európai nagyhatalom nem maradt.

A végén még emeljük ki, hogy Macron nem Ukrajna győzelméről, területi integritásának helyreállításáról beszélt. Hanem Oroszország győzelmének elkerüléséről.

Vagyis a párizsi találkozó negyedik üzenete, hogy a jövőbeli tárgyalásokon olyan kompromisszumnak kell születnie, ami Európának is elfogadható. Értsd ez alatt azt, hogy Oroszország legalább olyan elégedetlen legyen a végeredménnyel, mint Európa. Itt több lehetőség is lehet, a háború befagyasztása az egyik valószínű forgatókönyv.

Mindez arra utal, hogy egy nagyon veszélyes játék kezdődött Nyugaton, ahol a háborús retorikát ész nélkül toló nyugati elit próbálja megmenteni magát, és felkészülni egy olyan helyzetre, amikor az ukránok a jelenlegi támogatások mellett akár el is veszíthetik a háborút. Két irányba mozdulhatunk el:  háború és a tűzszünet irányába.

Komjáthy Lóránt