Micskó András: Reménysugár Napnyugatról – Az ír nemnek is van ereje

Nyitókép: Körkép.sk

Lemondott az ír miniszterelnök, Leo Varadkar. Nem azért, mert koalíciójának népszerűsége csak (?) 43%-on áll, hanem mert március 8-án csúnya kis fiaskóba futottak bele, amikor a nevükkel fémjelzett népszavazást súlyos arányban elbukták. Varadkar Írország – mint a CNBC írja – „kétfajú” (félig indiai származású) és vállaltan meleg miniszterelnöke. Az ír miniszterelnökök közt mindkét minőségében vállaltan az első.

   

Történelem és gazdaság

Az 1650 óta leigázott katolikus írek negyven évvel később egy trónviszály következtében véres csatába keveredtek az anglikán-protestáns angolokkal Boyne-nál, és ismét veszítettek. A jó angolok ezen felbuzdulva, ráadásképpen, nyelvhasználati és vallásgyakorlási jogaiktól is megfosztották őket. A kisebbségi lét elszenvedői pontosan tudják, hogy az erőszak miként erősíti meg az elnyomottak identitását. Az alárendelt helyzet, a vele járó vagyon- és jogfosztás pontosan ezt tette az ír katolikusokkal. Nyugat-Európa lengyeljeivé változtatta őket.

Hogy az elmúlt negyven évben kiemelkedően sikeres ország életszínvonala milyen sebességgel nőtt, az Kelet-Európában fölfoghatatlan. A GDP 2012 és 2019 között fejenként 38.000-ről 70.000 dollárra nőtt! És, amint a mondás tartja, a jó idők hitvány embereket szülnek. Ez az elképesztő változás pontosan így hatott az írekre is. A jólét derűjével párosult krisztusi tolerancia felpuhította és elfogadóvá tette őket.

2015

Talán ennek tudható be, hogy a 2015-ös népszavazáson 61%-os részvétel mellett a szavazók 62%-a igennel szavazott. Az így megerősített törvényjavaslat lehetővé tette a házasságkötést két személy számára, nemükre való különbségtétel nélkül. A kampány egyik motorja Leo Varadkar volt. Magánélete vállalása, és aktivitása nélkül a referendum talán el is bukhatott volna. Így az eredményt politikusként és meleg polgárként is személyes sikerének tudhatta be.

Az ügyet kísérő kampány hatékonysága nyilvánvaló volt. Míg 2012 novemberében a közvéleménykutatások szerint 53% szavazott volna igennel 30% nem, és 17% bizonytalan mellett. Ezek a számok 2015. májusára 69%-15%-6%-ra módosultak. A valós eredmény: 62% igen, 38% nem. Másszóval: három év kampány után kb. minden 62, a valóságban igennel szavazó személy mellett 7 hazudta azt, hogy igennel fog szavazni! A nemmel szavazóknak pedig még a fele sem merte bevallani (38% vs. 17%), hogy nemmel fog szavazni!

Nagyon vicces, hogy a referendumot gyakorlatilag a teljes politikai paletta támogatta. Kormány és ellenzék egyaránt. A Sinn Féin (Mi Magunk), a függetlenségért harcoló IRÁ-ból alakult katolikus párt éppúgy, mint a szintén republikánusnak mondott Fianna Fáil és a liberális-konzervatív fából-vaskarika párt, a Fine Gael (Vadarkar pártja) is. Jellemző, hogy ma az utóbbi kettő közösen kormányoz, kiegészülve no kivel? – Hát a zöldekkel!

2024

Ezek után kilenc évvel a liberális Leo Vardakar miniszterelnök kormánya – szintén a teljes politikai spektrum egyetértésével – elérkezettnek látta az időt a család szétverésére is.

Ám kritikusai szerint egy erőtlen, „zavaros kampányt folytattak, amely összezavarta a választókat és elidegenítette a progresszív szövetségeseket.” Hogy ez mit jelent, senki nem magyarázta meg. A szavazást úgy harangozták be, mint lehetőséget arra, hogy a befogadást és az egyenlőséget beágyazzák az alkotmányba. A szavazás előestéjén Varadkar azt mondta, hogy a „nem” szavazatok „visszalépést” jelentenének, ami rossz üzenet a nem házasulandó pároknak, és fenntartja a nőkkel kapcsolatos „nagyon régimódi nyelvezetet”.

Az ellenzők hangoztatták, hogy a család fogalmának kiszélesítése hatással lehet az adókra és az állampolgársági szabályokra. Míg a gondozás terhének a nőkről az egész családra való kiterjesztése az állam felelősségét kerüli ki.

A szavazás

Úgy látszik, legjobban a „család” és az „anya” szavak sérthették az LMBTQ füleket, mert a szavazás az alkotmány alábbi két passzusának cseréjéről volt hivatott dönteni:

1. Eredeti: Az állam elismeri a Családot, mint a társadalom természetes, elsődleges és alapvető egységét, és mint olyan erkölcsi intézményt, mely elidegeníthetetlen és elévülhetetlen jogai megelőznek és felette állnak minden más pozitív jognak.

Az állam kötelezettséget vállal arra, hogy különös gonddal őrzi és a támadásokkal szemben megvédi a házasság intézményét, amelyre a Család épül.

1. Új változat: Az állam elismeri a családot, akár házasságon, akár más tartós kapcsolaton alapul, mint a társadalom természetes, elsődleges és alapvető egységét, és mint olyan erkölcsi intézményt, mely elidegeníthetetlen és elévülhetetlen jogai megelőznek és felette állnak minden más pozitív jognak.

Az állam kötelezettséget vállal arra, hogy különös gonddal őrzi és a támadásokkal szemben megvédi a házasság intézményét.

2. Eredeti: Az állam különösen is elismeri, hogy a nő az otthoni életével olyan támogatást nyújt az államnak, amely nélkül a közjó nem valósítható meg.

Az állam ezért arra törekszik, hogy az anyák ne kényszerüljenek gazdasági okból arra, hogy otthoni kötelességeiket elhanyagolva munkát kelljen vállalniuk.

2. Új változat: Az állam elismeri, hogy a családtagok által egymásnak nyújtott gondoskodás a közöttük fennálló kötelékek miatt olyan támogatást nyújt a társadalomnak, amely nélkül a közjó nem valósítható meg, és törekszik az ilyen gondoskodás támogatására.

Mint azt a szavazás előtt az angol kutatók írták, „A referendumnak át kell csúsznia, de a vártnál szorosabb lehet”. „…[a választók] szavazási szándékai jelenleg azt sugallják, hogy mindkét népszavazás sikeres lesz. A szavazók több mint fele (55%) támogatni fogja az 1. alkotmánymódosítást a nem házas családokról szóló népszavazás esetében, ami 58%-ra emelkedik a tényleg szavazni szándékozók körében, míg nekik mindössze 16%-a jelezte, hogy ellenzi a változtatást. Még nagyobb arányban (59%) jelezték, hogy támogatják a 2., nőkről/gondozókról javasolt módosítást, a tényleg szavazni szándékozók közt az igenek aránya 61%-ra emelkedett, míg mindössze 23%-uk jelezte, hogy ellenzi azt”.

Progresszív megtorpanás

Nos, nem lett szoros. A maguk által gerjesztett publikus kényszer megint megszédítette a „közvéleménykutatókat”. A különbség – 44,4%-os részvétel mellett – nem csak meglehetősen nagyra sikerült, de még csak nem is a várt irányba billent! A két változtatást a polgárok (1. a Családról) 32 igen/68 nem, illetve (2. a gondoskodásról) 26 igen/74 nem arányban elutasították. Amint a miniszterelnök mondta: „A mi felelősségünk volt meggyőzni az emberek többségét, hogy igennel szavazzanak, és nyilvánvalóan nem tettük meg,” – Nem értem! Miért kellett bárkit is meggyőzniük? Nem az emberek véleményére voltak kíváncsiak?

A történteknek voltak előjelei. Részben, hogy az elmúlt két ciklus liberális kormányzása véget vetett a (2015 körüli) növekedésnek. Az elégedetlenség tavaly októberben utcai tüntetésekbe és gyújtogatásokba torkollt. A konzervatív értékek folyamatos eróziója és tudatos aláásása mára olyan helyzetet teremtett, hogy a referendum talán nem is csak a feltett kérdésekről szólt, hanem egy protestálást is lehetővé tett a szavazófülkék intimitásában. A politika, a világcégek és a média által szokásosan támogatott kampány ellenzői között többen azzal érveltek, hogy a család „felhígítása” végtelen lehetőséget teremt a bevándorlásra és súlyosan megszaggathatja a szociális hálót.

Varadkar javára legyen írva, két hét töprengés után lemondott, ezzel okozva ugyan némi káoszt az ír politikai életben (a következő választás csak egy év múlva volna esedékes), de belátva: a kísérlet, melyben személyes elköteleződését nem támogatta választói akarat, elbukott.

De talán mondhatjuk úgy is: az írek minden befolyásolási igyekezet ellenére reménykeltő józanságról tettek tanúságot. Ez, az „Irish Woke”, talán az első olyan „ébredés”, amit mi is szívesen látunk!

Micskó András

Felhasznált források:

https://en.wikipedia.org/wiki/Thirty-fourth_Amendment_of_the_Constitution_of_Ireland

https://en.wikipedia.org/wiki/March_2024_Irish_constitutional_referendums

https://www.breakingnews.ie/ireland/irish-election-poll-tracker-sinn-fein-on-top-but-lead-narrows-1593121.html

https://www.cnbc.com/2024/03/20/irelands-prime-minister-leo-varadkar-resigns.html