Eheti sajtófigyelőnkben írunk egy rendkívül érdekes cseh-szlovák összehasonlításról, ami szerint a bérek lassabban az árak pedig gyorsabban nőnek Szlovákiában, mint Csehországban. Ezen kívül Macron és a Slavkovi Hármak találkozója kapott leginkább teret a nyugati sajtóban. A The Economist szerint pedig kezd csökkenni a Közép-Kelet-Európából kivándorlók száma.

 

Hazatérnek a külföldre költöző szlovákiai munkások? Ezt a kérdés járja közbe a The Economist cikkében, amelyben két külföldről hazatérő szlovákiai állampolgár példáján keresztül mutatja be, hogy a kelet-nyugati irányú munkaerőáramlás kezd enyhülni.

 

A brit lap szerint Közép-Európa régióját 1992-2015-között a lakosság mintegy 6 százaléka hagyta el (elsősorban nyugati irányba), ami körülbelül 18 millió embert jelent. A trendet ráadásul az uniós csatlakozás gyorsította fel.

 

 hirdetes_810x300  

A The Economist arra hívja fel a figyelmet, hogy 2010-től a kivándorlás mértéke drasztikusan visszaesett az EU egy volt kommunista országa esetében, a 2004 utáni a külföldre életvitelszerűen kiköltözők száma az évi 30 ezerről 5 ezerre csökkent. A lap úgy véli, nem csak a munkaerő-kereslet, az emelkedő fizetések  és az olcsó lakhatás vonzza haza az embereket, hanem a patriotizmus is.

 

„Azok a nyugati-európaiak, akik a kelet-európaiak szüntelen beáramlásától tartanak, meg kell érteniük, hogy sokan közülük a hazájukat is szeretik”

 

zárja cikkét a The Economist.

 

Régiónk legnagyobb hátránya a szakképzett munkaerő elvándorlása Nyugat-Európába

 

Munkaerő-korlátozásért cserébe mentesség a kvóták alól?

 

A kelet-európai munkások nyugati foglalkoztatása egyre égetőbb probléma a befogadó uniós tagállamoknál. Nem véletlen Emmanuel Macron kelet-európai útja sem. A francia választások után népszerűségét példátlan mértékben elvesztő francia államfő kétségbeesetten próbál eredményeket felmutatni hazai munkásainak és – ahogy azt a Politico.eu cikkében írja – megakadályozni, hogy a szakszervezetek az utcára vonuljanak. Céljaihoz Csehországban és Szlovákiában talált partnerre.

 

A francia igények iránt „fogékony” két visegrádi országgal kapcsolatban a Financial Times brit lap azt írja, hogy

 

„a cseh és a szlovák kormány, úgy tűnik, alkut akar kötni, amelyben a [franciák által szorgalmazott uniós irányelvet] elfogadják, ha cserébe nem kell részt venniük a menekültek szétosztásában”

 

Az Intellinews kelet-európai régiós hírportál a francia-S3 találkozóval kapcsolatban azt írta:

 

„A cseh és szlovák miniszterelnökkel való találkozó és a lengyel és magyar vezetők mellőzésével úgy tűnik, Macron sikeresen növelte a Visegrádi Négyek megosztottságát és a kiküldött munkaerőre vonatkozó szabályozás szigorításának esélyeit (…). Macron abban reménykedik, hogy sikerrel vonhatja be Közép-Európa egyes tagállamait az Európai Unió újraindításába, hogy az jobban ellenálljon a populizmusnak”

 

Az S3-Macron találkozó margójára: Pozsonytól nyugatra senki nem akar erős Visegrádi Négyeket

 

A cseh-szlovák paradoxon

 

Huszonöt évvel Csehszlovákia szétesése után Szlovákiában az árak még mindig magasabbak, a bérek pedig még mindig alacsonyabbak, mint Csehországban – írja a Prague Daily Monitor a Reflex gazdasági lapra hivatkozva. A különbség pedig annak ellenére fennáll, hogy Szlovákia 2009-től az eurozóna tagja.

 

A cikkben kiemelik, hogy a szlovákiai továbbtanulók közül 20 ezren csehországi egyetemet választanak, legtöbbjük Brünnben. Ezen túl 39 ezer szlovák állampolgár dolgozik Csehországban (Ausztriában 52 400, Németországban  24 500).

 

A „cseh-szlovák paradoxszal” kapcsolatban a portál megjegyzi: Miközben Szlovákiát példaként emlegetik a cseheknek a mély európai integrációra, addig Csehországban alacsonyabb a munkanélküliség (2,9 százalék) és kisebb a lakosság elvándorlása. A 25 év alatti fiatalok állástalansága Szlovákiában 18 százalékos, Csehországban csak 9. A cseh átlagbér 1047 eurónak megfelelő korona, míg a szlovák átlagbér épphogy megközelíti a 900 eurót.

 

A cikk azt is megemlíti, hogy az euró 2009-es bevezetés után általános volt az áremelkedés, amit a lakosság 60 százaléka egyértelműen a közös valuta használatával kapcsol össze.

 

Egyre több szlovákiai középiskolás választ csehországi egyetemet

 

Körkép.sk

Nyitókép: Unvired.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!