Az Oktatásügyi Minisztérium munkacsoportja hétfőn leadta a tárcának azt az oktatásügy megreformálásáról szóló „Tanuló Szlovákia” (Učiace sa Slovensko) nevű dokumentumot, amely nagyban érinti a nemzeti kisebbségek iskoláit is.
A 260 oldalas dokumentum célja hivatalosan az, hogy a szlovákiai oktatáspolitikát átvezesse a 21. századba. Az előkészítés során a széles szakmai és laikus közvéleményt is megkérdezték, a készítők ezzel indokolják a dokumentum tervezettnél későbbi megjelenését.
„Nem tudjuk pontosan, milyen képességekre lesz szüksége gyermekeinknek néhány évtized múlva, de azt tudjuk, hogy az információk megtanulása, a tények memorizálása már nem lesz elég”
írják a szerzők az előszóban.
Ilyet még nem láttunk
A dokumentum 67 intézkedést tartalmaz, amit az államnak be kellene vezetnie ahhoz, hogy az iskolaügy alkalmazkodni tudjon a következő évtizedek kihívásaihoz. A kínos körülmények között leváltott korábbi oktatásügyi miniszter, Peter Plavčan (SNS) még hivatali ideje alatt azt nyilatkozta, hogy ez a dokumentum Szlovákia történetének legnagyobb iskolareformját vázolja fel.
Matematika, szövegértés és tudomány: Térképre rakták a szlovákiai oktatásügy teljesítményét
Utódja, a szintén SNS-es Martina Lubyová „nemzeti stratégiai programként” tekint a dokumentumra. És hogy milyen reformintézkedéseket tartalmaz?
Mit változtatnának?
Többek között 11 évre emelné a kötelező iskolalátogatás idejét 5 éves kortól, kötelezővé tenné az etika oktatását. A tervek szerint a nyolcosztályos gimnáziumok diáklétszáma nem haladhatná meg egyetlen régióban és városban sem a korosztály 5-10 százalékát. Nagyobb hangsúlyt kapnának gyakorlati tantárgyak, a technikai, művészeti és testmozgás fejlesztő tevékenységek.
A szerzők bevezettetnék a diákok szóbeli értékelését és nagyobb önállóságot adnának az intézményeknek az oktatás-nevelés területén. Az SNS bizonyára nem fog örülni, de a dokumentum tartalmazza a tankönyvkiadás nagyobb piaci decentralizációját. A Tesztelés 5 és 9 monitorok nem összehasonlító, hanem ellenőrző felmérők lennének.
A szerzők több pénzt követelnek az oktatásügy számára, elsősorban a regionális iskolahálózat számára, amit 2020-ra a GDP 4,9 százalékában határoztak meg (jelenleg a GPD 4,1 százalékát költjük az oktatásra).
A pénzből az iskolák felszereltségét bővítenék, nagyobb normatív támogatást juttatnának az intézmények fenntartására és a pedagógusok bérére. Ez utóbbival kapcsolatban a dokumentum azt írja, hogy 2027-ig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbérének 80 százalékára kell növelni a tanárok fizetését. A pályakezdő tanárok fizetését pedig a pedagógus-átlagbér 88 százalékában kell meghatározni.
Szlováknyelv-oktatás másképp
A dokumentum azt is megjegyzi, hogy a reformok után a rendszernek „olyan feltételeket kell kialakítani, hogy biztosítsa az egyenjogú oktatási körülményeket minden szlovákiai polgár számára, beleértve a nemzeti kisebbségeket is”.
Mindazonáltal a dokumentum tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek akár rosszul is elsülhetnek. Például az „oktatási eszközök tartalmának és kifejezések fordításainak szabályozása, (…)
hogy megszűnjön a nem egységes szakterminológia használata a fordításokban, biztosított legyen a tankönyvek minősége, nyelvi helyessége, és a fordítások egységessége”
Nem kell feltétlenül a legrosszabbra gondolni, de a történelmi tapasztalatokból kiindulva itt a fő kérdés az lesz, kik és milyen szándékkal „egységesítik” majd a tankönyvek taralmát és a szakterminológiát…
A dokumentumban helyet kapott a szlováknyelv-oktatás megreformálása is. Olyan új módszer kidolgozását javasolják a szerzők,
„amely tiszteletben tartja, hogy a gyerekek anyanyelve a magyar, a szlovákot pedig idegen nyelvként sajátítják el”
A szlovák nyelvet oktatók felé az az elvárás, hogy „vagy legyenek szlovák anyanyelvűek, vagy érvényes államvizsgájuk legyen a szlovák nyelv megfelelő szintű ismeretéről”.
Mégis lesz ötödikes tudásfelmérő, az új oktatásügyi miniszter megtalálta a megoldást
Iskolafenntarthatóság: minimális diáklétszámot javasolnak
Az iskolák fenntarthatóságát a dokumentum a diáklétszámtól, az állam és a fenntartó pénzügyi lehetőségeitől tenné függővé. Mindemellett a minimális létszám meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy számos nemzetiségi iskola esetében kevesebb gyermek jut egy osztályra vagy intézményre.
Ugyanezt a „kiváltságot” megkapnák a vegyesen lakott területek szlovák iskolái is, és közös, kompromisszumos megoldást kellene keresni. A dokumentum nem mondja ki, de a sorok között említést tesz az iskolák összevonásáról is, mikor arról ír, hogy „több iskolának esetleg közös megoldásra” kell törekednie, mindezt persze a „színvonal biztosításának” érdekében. Kiemeli azt, amiről már egy ideje beszélnek, hogy
„A minőség és az anyagi források, illetve az iskolahálózat módosításának megítélésénél számításba kerül az iskolabuszok kihasználásának lehetősége is”.
Mindez azt jelenti, hogy a dokumentumban az oktatási tárca mellett működő Oktatáspolitikai Intézet iskolák összevonásáról szóló javaslata köszön vissza – egyelőre csak javaslat szintjén.
A teljes dokumentum ide kattintva letöltheti, alább pedig pedig teljes terjedelmében olvasható:
Ide kattintva megtekintheti a Körkép oktatásüggyel, beiratkozásokkal foglalkozó internetes tematikus magazinját, melyben bemutatjuk a felvidéki magyar oktatásügy helyzetét.
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Nyitókép: aktuality.sk
Megosztás:
Címkék: Főoldal nemzeti kisebbségek nemzetiségi iskolák oktatásügy oktatásügyi reform szlováknyelv-oktatás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
