Orsolya
  • HUF: 330.72
  • USD: 1.12
  • 11 °C
  • 26 °C
Belföld

Mit rejt a Duna medre Medvénél? Szovjet síremlék és az azonosítatlan hajóroncs

A Körkép.sk a cikk szerzőjének kérésére felhívással fordul olvasóihoz

Nyomozzuk ki együtt a medvei hajóroncs rejtélyét. A Körkép.sk az olvasók segítségét kéri.

 

Mint arról múlt héten a Körkép.sk beszámolt, a szokatlanul száraz és csapadékmentes augusztus hatására a Duna vízszintje kritikus szintre apadt. A Magyar Honvédség is felhívta a Duna menti települések figyelmét, hogy az alacsony vízállással világháborús roncsok és fegyverek kerülhetnek a felszínre, ami nem is meglepő, révén a Duna mentén 1944 végétől komoly harctevékenység folyt. A kérdéses szakaszt Komárom és Dunacsúny között 1945. március végétől érte el a front. Az erőteljesen támadó szovjeteket a visszavonuló német csapatok és az őket támogató M. Kir. Honvédség egységei próbálták térségünkben is lassítani – sikertelenül.

 

A közzétett olvasói fotók ill. videó, valamint a roncs közvetlen közelében álló szovjet katonai emlékmű első pillantásra arra engedett következtetni, hogy egy szerencsétlenül járt orosz naszádról lehet szó. A Szovjet Dunai Flottila 1945. április 3-án valóban elvesztett itt egy páncélozott ágyúnaszádot és a környező települések idősebb lakói is mind hallottak az „orosz hajó”-ról a Duna mélyén. A kérdésre, hogy a most előkerült roncs valóban az a roncs-e, továbbra sem lehet egyértelmű választ adni, ám a kutatások eredményei alapján egyre valószínűtlenebb. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – azok az eshetőségek kerülnek bemutatásra, amelyek leginkább szóba jöhetnek.

 

A tények

 

Az augusztus második felében előkerült roncsot már előtte is többen látták, de magából ennyit még soha nem mutatott. A fotók alapján egy fém testű, közepes méretű hajóról lehet szó; a felvételeket készítő olvasó a látható részt mintegy 10-12 m hosszúra becsülte. Szembeötlő a hajótest formája vagy az a csőrendszer, amely a roncs hátsó és kb. középső részén vehető ki – ezek támpontok lehetnek egy esetleges azonosításhoz. Az is tény, hogy a roncs közvetlen szomszédságában lévő emlékművön nyolc szovjet katona neve olvasható; négyük közlegény (matróz), a maradék tiszti rangban volt. Három halálozási dátum adott: az április 3-a, a május 24-e ill. 25-e. Bár az utolsó két nap már a háború utánra esik, nem zárható ki, hogy ezek a katonák még április 3-án szerezték sérüléseiket – persze felvetődik a kérdés: Mennyire valószínű, hogy mindannyian szinte ugyanazon a napon távoztak el az élők sorából?

 

Bognár Gyula felvétele

 

A „BK(A)-244”-es teória

 

A Szovjet Dunai Flottila aktív szerepet vállalt a Vörös Hadsereg előrenyomulásában. A vízen folyó harcokban a monitorok és kisebb torpedónaszádok, valamint vontatóhajók mellett a „Projekt 1124” és „Projekt 1125” típusú páncélos ágyúnaszádok (BK) vették ki a részüket, amelyek nagy számban voltak jelen térségünkben is. A BK naszádokat még a háború előtt tervezték; az 1124-es hajókból 1935 és 1945 között mintegy 99, az 1125-ösökből a 1936-1945-ös időszakban több mint 200 darabot építettek. A hajók legénysége típustól függően 10 és 20 katonát számlált, a fegyverzet a T-28-as vagy a híres T-34-es páncélosnál ismert lövegtoronyba helyezett 76,2mm-es ágyúból és géppuskákból állt, de a fegyverzetet tetszés szerint variálták. A kb. 37 km/h-val közlekedő naszádok a part biztosításában és desszant egységek szállításában is jeleskedtek.

 

Szovjet/Orosz források három, a típushoz tartozó hajó elvesztéséről tudnak a Pozsony-Komárom közti szakaszon, méghozzá:

 

1, A „BK-161” nevű naszád 1945. április 5-én Pozsonynál a felrobbant híd tartóoszlopának ütközött és elsüllyedt.

2, A „BK-244”-es naszád 1945. április 3-án Komárom és Pozsony között az 1798. km-nél – tehát kb. Kisbajcs magasságában (+/-)  – aknára futott és elsüllyedt.

3, A „BK-8”-as szintén aknára futott 1945. április 27-én Pozsonyban.

 

Számunkra a BK-244-es hajó az érdekes, ugyanis a naszád elvesztésének időpontja megegyezik három, a medvei szovjet emlékművön található elesettek halálozási dátumával. A BK-244 története 1942-ben kezdődik; Perm városában került összeszerelésre a 139-es sorozatszám alatt. Az év végén a Volgán szolgált, majd 1944 elején már a Fekete-tengeren rótta a köröket. 1944. április 13-án a Szovjet Dunai Flottila kötelékébe került, ahol a 2. Szulinszkaya dandár 4. hadosztályában találta magát testvérhajóival, a BK-243-mal, 313-mal és a 321-gyel.

 

Bognár Gyula felvétele

 

A budapesti hadműveletek idején a naszád a fővárostól délre, Vukovár térségében, ténykedett, ezt követően északra rendelték, ahol március 27-én este már Neszmély és Dunaradvány közelében kilenc másik hajóval az ottani ellenséges állások felszámolására készülődött. Másnap délután erős géppuska-tüzet kapott, miközben szovjet gyalogos egységeket próbált partra tenni. Újabb egy nappal később a Flottila egységei már Komárom ellen vonultak, majd március 30-tól a Pozsony elleni offenzíva előkészítése következett. A parancs szerint április elején a 2. dandár hajói is részt kellett hogy vállaljanak a támadásban, ám a BK-244 nem érkezett meg a kijelölt pontra. A nap folyamán Medve és Kisbajcs magasságában a naszád aknára futott, ami széttépte az orr-részt. A hajó többször megpördült, majd elsüllyedt. Négy, más forrás szerint tíz személy életét vesztette.

 

A BK-naszád lenne tehát a most előkerült roncs? Sajnos, ha jobban utánajárunk, két érv is szól ezen teória ellen. Először is az elsüllyedt hajót május végén a szovjetek kiemelték, hogy megvizsgálják, javítható-e. A sérülés mértéke azonban a további hadrendben tartást kizárta, így a naszád lebontásra került. Maga a „bontás” szó önmagában még nem perdöntő, ugyanis a fegyverek leszerelése után a testet esetleg visszaengedhették a mederbe mint hadi emlékhelyet. A másik fő érv, hogy a fotókon kivehető roncs körvonala igencsak eltér a „Projekt 1125” hajóitól.

 

A „Projekt 1125“ név alatt futó BK páncélozott ágyúnaszád. Egy ilyen hajó futott aknára 1945. április 3-án Medvénél. Hasonlósága a most talált roncssal igen csekély (wiki commons; Borisz Mavlyutov fotója)

 

Aknamentesítők balesete a háború után?

 

Meg kell említeni a lehetőséget, hogy esetleg egy másik szovjet hajó lehet a roncs. A háború után a Szovjet Dunai Flottila hajói egészen 1948-ig végeztek aknamentesítő munkát a Dunán. Még a háború alatt az angolszász hatalmak mintegy 2.500 érintésre robbanó aknát dobtak a folyóba, hogy megnehezítsék a németek és magyarok vízen történő mozgását. A háború vége felé maguk a németek is elaknásították a Dunát, így 1945-től sok dolga akadt Kelet-Közép-Európa új urainak.

 

Az alkalmazott módszer szerint a vontatók nagy acélhálókat eresztettek a folyóba és ezzel pásztázták a Duna medrét – egy adott pontnál többször is tértek. Szintén orosz forrásokból tudjuk, hogy az aknamentesítők munkájuk során 3.000 aknát hatástalanítottak, közülük 500 fel is robbant. Az akcióban a szovjetek – állítólag – egy hajót sem veszítettek, de sok zsákmányolt gőzöst és egyéb úszó járművet is bevetettek, amelyek közül több is pórul járt; így nem zárható ki az összefüggés.

 

BK- páncélozott naszád egy orosz bélyegen. Ezek a hadihajók hathatósan támogatták a Vörös Hadsereg előrenyomulását az Esztergom-Komárom-Pozsony szakaszon is (wiki commons; az Orosz Posta fotója)

 

A magyar vagy német hadihajó kérdése

 

Felmerülhet a kérdés, hogy a M. Kir. Folyamerők vagy a németek egyik naszádja nyugodhat-e a Duna mélyén Medvénél. Csonkaréti Károly történész szerint a Folyamerők fő részei még 1944. december végén új állomáshelyükre érkeztek Nagybajcsra, ahonnét december 29-én Dunacsúny irányába, majd 30-án az ausztriai Hainburg an der Donau irányába hajóztak, elhagyva ezáltal a Magyar Királyság területét. A magyar hajók az új év első hónapjaiban nem kerültek bevetésre, egyrészt az erős jégzajlás, másrészt rossz műszaki állapotuk miatt. A Duna Komárom és Pozsony közötti szakaszán nagyobb összecsapás a két fél hajói közt nem történt; ám a légitámadás veszélye állandósult.

 

Többen a fonetikusan a „Voltan” névre hallgató német (szovjet zsákmány?) hajót vélték újra látni a mostani felvételeken. Egy 85 éves medvei szemtanú visszaemlékezése szerint a hajó 1945-ben járt szerencsétlenül és az oldalára fordulva süllyedt a folyó fenekére. A német források a háborús pusztítások miatt igencsak hiányosak. Példaként szolgál Eduard Helleparth német korvettkapitány (1945-től a német 2. Dunai Flottila parancsnoka) 1970 környékéről származó jelentése, amiben többek közt Medvénél említ egy aknazárat, miközben a hivatalos katonai dokumentumok és hadinaplók minderről semmit sem tudnak. A németek is beismerik, hogy a háború vége felé a dunai veszteségek nyilvántartása nem minden esetben sikerült, főleg 1944 végétől egész a harcok végeztéig ritkult meg alaposan az elvesztett úszó objektumok számbavétele.

 

Lehetséges opcióként a Csehszlovák Határőrség őrhajóit is fontolóra kell venni mint potenciális jelölt.

 

A roncs helyszíne Medve és Nagybajcs között (google maps)

 

Civil hajó lenne a roncs?

 

A térségben több történet is kering aknákra futott hajókról, azonban meglehet, hogy az említett hajóroncs egyáltalán nem is világháborús, még csak nem is katonai. A hajó mérete miatt mindazonáltal az esetről a helyiek egészen bizonyosan hallottak valamit. A mai történelemtudományban nem elhanyagolható szempont a szem- és fültanúk meghallgatása.  Sokszor épp ezen személyek szolgáltatják a kulcsot a rejtélyhez. S habár 1945 óta sok év eltelt, most az Ő segítségükre van szükség.

 

Bognár Gyula felvétele

 

Épp ezért a Körkép.sk a cikk szerzőjének kérésére felhívással fordul olvasóihoz:

 

FIGYELEM: Ki tud valamit a medvei szovjet emlékmű környékén elsüllyedt (nem csak katonai) hajókról/bárkákról/uszályokról?

Tisztelettel megkérek minden érdeklő személyt Csicsó-Kulcsod-Medve-Balony-Csilizradvány-Szap ill. Vámosszabadi-Kisbajcs-Nagybajcs-Vének környékéről, hogy amennyiben használható információval szolgál, azt kommentben a cikk alatt, a facebook-on vagy a szerkesztőségnek címzett e-mail-ben ossza meg, hogy közösen fényt derítsünk a most előkerült hajóroncs történetére. Továbbá mindenkit kérek, hogy ne menjen bárminemű roncs közelébe, mert baleset- és életveszélyes lehet. Köszönöm!

 

A történet ezzel természetesen nem ér véget. A kistérség más roncsai is saját múltjukat rejtik és arra várnak, hogy elmeséljék őket.

 

Orbán Gábor

a szerző felvidéki magyar hadtörténész

Nyitókép: Bognár Gyula felvétele

 

Kapcsolódó tartalom:

 

Alacsony vízállás: Világháborús hajó maradványa bukkanhatott elő a Dunából Medvénél – fotók+videó

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Vaskovics Péter
2018. dec. 03. 15:37

Tisztelt Körkép szerkesztőség, Az index.hu portál "Gőzhajók, hadihajók, hajózás" című fórumán, a 127073 sz. hozzászólásomban megpróbáltam beazonosítani a Medvénél (1805 fkm) a háború végén elsüllyedt és a kisvizes időszakban vízből kilátszó roncsot. A hozzászólás közvetlen linkje: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=149787109&t=9011160 Üdvözlettel: Vaskovics Péter

Szóljon hozzá!

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője. Mindenhez ért. Mindenhez is!

Kövessen minket

Megosztás