Csaba
  • HUF: 407.73
  • USD: 1.03
  • 18 °C
  • 27 °C

Hirdetés (X)

Belföld

Szemétügy a hulladékszelektálás – de közérdek

Nyitókép: Körkép.sk

 

Ritka lesz, mint a fehér holló, de a törvény olyan településekkel is számol, amelyek 60 százalékos újrahasznosítási arányt érnek majd el. A váltás nem lehetetlen.

 

Épp hogy csak túl vagyunk a helyhatósági választásokon, és az új vagy régi-új polgármesterek már kezdhetnek is gondolkozni, hogyan feleljenek meg a most-hidas környezetvédelmi minisztérium egyre szigorúbb követelményeinek. Sólymos László (Most-Híd) miniszter hamarosan a parlament elé kerülő törvénytervezete tovább növelné a hulladéktárolási illetéket, ami a hétköznapi emberekre nézve a „kukaadó” növekedését fogja jelenteni. Legalábbis akkor, ha nem kezdünk el szelektálni, néhány hónap alatt behozva azt lemaradást, amit a nyugatiakhoz képest évtizedekig halmoztunk.

 

A szelektálás egyre gyakrabban felmerülő téma. Egyrészt, hatalmas nyomás nehezedik Brüsszel irányából a kormányra a hulladék-gazdálkodás zöldebbé tétele és a károsanyag-kibocsátás csökkentés végett, másrészt a hulladéklerakók kapacitása sem végtelen, újak nyitására pedig sem megfelelő hely, sem törvényi lehetőség, sem politikai akarat nincs.

 

Mindenesetre a kormányzat számlájára így is felróható, hogy némileg lépéshátrányban van, és gyorsabban teremt kényszerítő erőket a szelektálás fokozására, mint ahogy megteremti a feltételeket hozzá. A felelősséget ugyanis a települések önkormányzatai viselik, vagyis, ha nem akarnak több adóterhet kiróni a lakosokra, vagy máshonnan pénzt elvonni a hulladékgazdálkodásra, meg kell felelniük a minisztérium ambiciózus terveinek.

 

Körkép.sk

 

A fő probléma, hogy Szlovákia sokadik éve marad adós a hulladékgazdálkodás zöldebbé tételével. Bár egy főre vetítve az éves szeméttermelésünk a legkisebbek közé tartozik (329 kg/év), de azon kevés országok egyike vagyunk az EU-ban, ahol ez nem csökken, hanem nő. Ráadásul az újrahasznosítási arányunk is csapnivaló, kicsivel több, mint 30 százalék, vagyis a szemetünk 70 százaléka saját élőkörnyezetünkbe kerül.

 

Összehasonlításképp, az uniós átlag 24 százalékos. Magyarországon a hulladék 57,4 százaléka, Csehországban 48, Lengyelországban 52,6, Ausztriában 4,1 százaléka kerül a szeméttelepekre.

 

Miből áll a hulladékadó?

 

A háztartási hulladékgazdálkodási adó két részből áll. Az egyik a hulladékkezelő cég által szabott szállítási és tárolási, valamint egyéb költségeket és persze nyereséget kifedő szolgáltatási díj, valamint a hulladéktárolási díj, amelynek nagyságát az állam határozza meg (17/2004-es törvény). Ezt is a vállalat számlázza ki, de továbbutalja annak a településnek, amelynek területén a szeméttelep található.

 

Az idei évig a hulladéktárolási díj nagyságát az állam a szemét típusa szerint sávozta, illetve aszerint osztályozta, hogy természetes személy vagy vállalat produkálta-e. Ennek a rendszernek idén véget vetett a parlament azzal, hogy október 17-én elfogadta a környezetvédelmi tárca díjemelési javaslatát.

 

2019. január 1-jétől a díj nagyságát az adott település szelektálási arányától teszi függővé.

 

Jelenleg a hulladékkezelő vállalatok alapárai 25-30 euró/tonna körül mozognak. Az egyszerű háztartási hulladék esetében 5 eurótól kezdődött a díj nagysága. Az új szabályozás már teljesen más, szinte már nem is ösztönző, hanem kényszerítő módszert alkalmaz.

 

Azok a falvak például, amelyek a hulladék 10 százalékát vagy kevesebb részét szelektálják évente, 2019-től 17 euró hulladéktárolási díjat fizetnek tonnánként. Ráadásul ez is évente növekszik, így a cech egész tekintélyes 46 euróra emelkedik tonnánként. A szakértők szerint jelen helyzetben a falvak reálisan 40 százalékos újrahasznosítási arányt tudnak elérni.

 

Az ilyen falvak esetében a hulladéktárolási díj nagysága 8 euró/tonna lesz 2019-ben, de négy évvel később már 31 euró.

 

Ritka lesz, mint a fehér holló, de a törvény olyan településekkel is számol, amelyek 60 százalékos újrahasznosítási arányt érnek majd el. Az ilyen szerencsések számára a törvény 2019-ben 5, 2023-ban 16 eurós díjat ír elő.

 

Körkép.sk

 

(Nem csak) pozitív példák

 

A falvak és lakóik tehát csúnyán ráfizetnek, ha hanyagolják a hulladékszelektálást. A minisztérium mellett működő Környezetpolitikai Intézet elég optimista elképzelése szerint az a négy tagú család, amely jelenleg 108 euró éves „kukaadót” fizet (a példa Bártfa városából való) az új díjszabás miatt jövőre 151 eurós adóra számíthat.

 

Azonban ha legalább az üveget, a papírt, a műanyagot és a fémet szelektálja, költségei évi 111 euróra csökkennek. Ha még a szerves hulladékot is újrahasznosítják, egészen hangzatos 44 euróra csökken kiadásuk.

 

A váltás nem lehetetlen. Tótmegyeren 2000-ben az összes háztartási hulladék a szeméttelepen kötött ki, 2014-re ez az arány 37 százalékra csökkent. Többek között 2005-ben bevezették a mennyiségi hulladékadót. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a lakosok a nem szelektált hulladék elszállításáért és tárolásáért fizettek, a szelektált hulladék kezelése ingyenes volt. A község ezen kívül 3,30 eurót elengedett az éves hulladékadóból azoknak a személyeknek, akik részt vesznek a szelektálásban és a szerveshulladék komposztálásában. Egy négy tagú család esetében ez 13,20 euró megtakarítást jelent.

 

A poprádi járásbeli Szepesvéghelyen az önkormányzat 2007-ben vezette be a mennyiségi hulladékgazdálkodást. A lakosok 15, 30 és 60 literes zsákokba gyűjthették a vegyeshulladékot, így szó szerint kidekázhatták a fizetni kívánt hulladékdíj nagyságát. Meg is lett az eredménye, néhány évvel később a község visszavonta a rendelkezést, mert nem tudtak elegendő lakost bekapcsolni a szelektálásba, és nem tudták megakadályozni, hogy egyesek kijátsszák a rendszert.

 

Visszatérő problémák

 

Megoldások között tehát lehet válogatni, a vonalkódos zsákoktól az automata mérőkonténereken át a traktorral begyűjtött szelektív hulladékig. Visszatérő problémát jelentenek a műanyagzsákokba gyűjtött, majd kukák mellé biggyesztett lehullott falevelek és gyomok, és még mindig sok helyen bukkan fel régi házak padlásaiból vagy hátsó udvarairól az azbesztalapú építkezési hulladék. Így az önkormányzatok előtt az egyik legnagyobb kihívás a lakosság felvilágosítása és főleg meggyőzése lesz annak érdekében, hogy magasabb újrahasznosítási fokozatra kapcsoljanak. Ám ez csak a kisebb probléma.

 

A Környezetpolitikai Intézet a magasabb díjak bevezetésével párhuzamosan elkerülhetetlennek tartja az illegális szemétlerakatok elleni harc fokozását is. Nem véletlenül. A rosszul menedzselt hulladékkezelés és/vagy a puszta felelőtlenség miatt sokan próbálhatják meg elkerülni a hulladékadó befizetését.

 

Körkép.sk/KL

A cikk a Körkép.sk Látókör c. online magazinjában jelent meg

 

Bővítjük a látókört. Megjelent a Körkép.sk új magazinja

 

Három felmérés, három világ – mit jelentenek az eltérések?

 

Látókör: Angela Merkel terhes öröksége

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket