A házasságkötési és gyermekvállalási hajlandóság a Felvidéken – Így szakadnak le a déli járások (II. rész)

Nyitókép forrása: pxhere.com

Kétrészes cikksorozatunk első részében a munkanélküliségi mutatókat hasonlítottuk össze északon és délen, megnéztük, mekkora a lemaradása foglalkoztatottságban a magyarlakta régióknak. Időközben a kormányban új téma vetődött fel és okoz feszültséget, méghozzá a családtámogatás. Ezért a második részben nem csak az elvándorlást fogjuk górcső alá venni, hanem a a felvidéki fiatalok házasságkötési és gyermekvállalási statisztikáit is.

Még mielőtt megnéznénk a konkrét adatokat, érdemes néhány egyszerű, de sajnos napjainkban kevésbé hangsúlyozott összefüggésre kitérni. Röviden ezek a következők:

• Az a gyermek, aki ma nem születik meg, az 20-25 év múlva nem lép be a munkapiacra, hogy befizesse az adókat és járulékokat;
• egyre csökken a gazdaságilag produktív néprétegek létszáma, miközben egyre több a nyugdíjas;
• hamarosan nyugdíjkorhatár közelébe érnek az úgynevezett Husák-gyerekek, akik a 70-es évek elején születtek, és akik jelenleg a legnépesebb generációt alkotják;
• a fentiekből adódik, hogy egyre kevesebb munkásnak kell kitermelnie egyre több nyugdíjaskorú életjáradékát;
• nem egyszerűen a demográfiai válság a probléma, Szlovákia helyzetét tovább rontja, hogy az elmúlt húsz évben elmulasztották a kormányok megreformálni az oktatást, összeszerelő-műhelyből magasabb hozzáadott értékre áttérni, hatékonyabbá tenni a közigazgatást, az egészségügyet, és mérsékelni az elvándorlást;
• a most családot alapító korban lévő korosztály az utolsó viszonylag népes generáció, utána egyre szűkebb generációk következnek. Ez pedig kihat majd a születésekre is, így logikus: ha valaki demográfiai fordulatot akar elérni, arra a legnagyobb esélye most van – mivelhogy az elmúlt 20 évben ezt a témát elhanyagolták.

Az alábbi grafikon az ezer főre jutó házasságkötések számát mutatja a felvidéki, 16 magyarlakta járás összesítésében az északi (Pozsony és Kassa nélküli) régiókkal összehasonlítva. A különbség szemmel látható, ráadásul évről évre nagyobb a különbség dél rovására.

   

A következő térképünk azt mutatja meg, hogy hol hány évvel tolódott ki a házasságkötés ideje a férfiaknál és nőknél. Közepesen elfogadható helyzetben csak Pozsony és Kelet-Szlovákia van. A déli járások 7-8 éves tolódása nem túl bizalomgerjesztő.

A gyermekszületések számában is elég nagy a különbség Szlovákia déli és északi járásai között. Az alábbi grafikonból jól látszik, hogy ha visszaesés van a gyermekvállalásokban, akkor a déli járásokban az markánsabb, felíveléskor viszont nem akkora a csúcsérték, mint északon. Különösen 2016-tól látványos a negatív trend.

Családalapítás terén nagyon beszédes adat, hogy az anyák átlagéletkora elsőszüléskor országos szinten 3,6 évvel tolódott ki 20 év alatt. Jellemzően a keleti járások jobban állnak, de nyugaton a déli járások esetében markánsabb a gyermekvállalás kitolódása. A Dunaszerdahelyi járásban közel öt évvel, a Komáromi járásban 4 évvel később vállalják az első gyermeket, mint 20 évvel ezelőtt.

A családtámogatás kapcsán az egyik legtöbbet emlegetett érv, hogy önmagában az anyagi juttatás kevés. Valódi növekedést csak bevándorlással lehet elérni. Ez a narratíva a lakosság elutasítása ellenére a ma a liberális mainstream sajtó egyik központi üzenete. Jellemző, hogy még a Smer 13. nyugdíja ellen sem volt akkora az ellenszél, mint most Matovič családtámogatási tervével szemben.

A születések számának visszaesése mellett a kivándorlással is meg kell küzdeni. És bár a migrációs szaldó rendszerint pozitív, az érem másik oldala, hogy évente ezrek hagyják el Szlovákiát a jobb élet reményében.

Az elvándorlók leggyakoribb célországai Csehország, Ausztria, Egyesült Királyság, Németország, USA, Svájc és Olaszország.

Cikkünk következő részében megnézzük a járások szerinti kivándorlási adatokat is (belföld és külföld irányába is), és vetünk egy pillantást a külföldről érkezők számára és leggyakoribb származási országaira is.

Körkép.sk