Somogyi Szilárddal készült minapi interjúnkban az SaS parlamenti képviselője a hátrányos helyzetű magyar diákok számára létrehozandó alapítványáról is beszélt. Az alapítvány célja felvállalni, hogy egzisztenciális okok miatt is megérje magyar iskolába járatni a gyermeket. Somogyi Szilárd akkor hozzászólásában jelezte, három héten belül jut el oda, hogy felkérhesse az olvasókat, tegyenek javaslatokat olyan jó nevű, korrekt emberekre, akik majd helyet foglalhatnak az alapítvány kuratóriumában.
Igéretünkhöz híven ezzel kapcsolatos felhívását tesszük most mi is közzé.
Alig egy hónapja jelentettem be itt, hogy létre szeretnék hozni egy alapítványt, amelynek elsődleges célja a szlovákiai magyar iskolákba járó gyerekek iskoláztatási költségeinek átvállalása. Azt, hogy miért éppen ezt tartom fontosnak, a jelzett interjúban elmondtam, most nem akarnám újra részletezni.
Az alapítvány előkészítése azóta sokat haladt előre. Az igazgatótanácsnak öt tagja lesz. Ez az öt ember dönt majd arról, hogy ki kaphat az alapítványtól segítséget. Én az igazgatótanács munkájában nem akarnék részt venni, azt hiszem, hogy ez így van rendjén, így nem érheti szó a ház elejét.
Viszont Önöktől kérnék javaslatot olyan emberekre, akiket felkérhetnék, hogy az alapítvány igazgatótanácsában részt vegyenek. Olyan emberekre van szükség, akik szűkebb vagy tágabb lakóhelyükön jó hírnévnek örvendenek és Ön meg van róla győződve, hogy korrekt emberekről van szó. Életkori, foglalkozásbeli megkötés nincs és mindegy, hogy férfi vagy nő az illető. A javasoltakkal felveszem a kapcsolatot és egyeztetem a részleteket. Egyet szeretnék csak kérni: Ha lehet, ne javasoljanak politikust. Szeretném, ha az alapítvány politikamentesen működne, biztos vagyok benne, hogy így könnyebben tudunk majd adományokat, segítséget gyűjteni. Az igazgatótanácsi tagoknak nem jár semmilyen fizetség a munkájukért, ezt is előre el szeretném mondani. Annyi befolyást azért meghagytam magamnak, hogy nevet választhassak az alapítványnak, s szeretném, ha Gondviselés Alapítványként kezdené és folytatná a munkáját.
Megkérem tehát Önöket, hogy ha ismernek a környezetükben olyan egyént, akit alkalmasnak találnak arra, hogy megfontoltan tudjon döntést hozni arról, melyik családnak adható támogatás iskola költségek megtérítésére, akkor szíveskedjenek javaslatukat elküldeni nekem az [email protected] mailcímre, lehetőségük szerint március 1-ig. Ha minden jól megy, még márciusban aláírhatjuk az Alapító Okiratot, nagyon jó lenne, ha úgy jönne ki a lépés, hogy ezt már március 15-én megtehetnénk.
Javaslataikat előre is köszönöm,
Üdvözlettel,
Somogyi Szilárd
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Trenčík Katalin
2011. febr. 22. 14:47Kedves Somogyi Szilárd! Az alapítvány létrehozását erkölcsileg maximálisan támogatom. A cél nemes és minden idegszálammal szurkolok, hogy a munka sikeres legyen. Több, mint három évtizede óvópedagógusként- tőlem telhetően- én is a szlovákiai magyar oktatásügyet szolgálom. Minden elismerésem mellett azonban engedjen meg nekem egy figyelemfelhívó megjegyzést. Nagyon szeretném megérni azt, hogy a szlovákiai magyar oktatás támogatása az óvodával kezdődjék azaz, hogy a támogatást már azoknak is meg lehessen ítélni, akik magyar óvodába járatják gyermeküket. Az óvodáknak keményen meg kell küzdeniük azzal a tévehittel szemben, hogy a szlovák óvodai oktatásban résztvevő gyermekek az iskolában könnyebben veszik az akadályt a szlovák nyelv tanulásánál. Ebben lehet némi igazság, de hol van ez attól az elvtől, hogy "nyelvében él az ember". A szakemberek azt állítják, hogy az idegennyelv tanulásának sikere a szilárd anyanyelvi alap függvénye. Az első hét év az ember életében egy olyan korszak, amely kihat további egész életére. Ebben a korban alakul ki az "énkép" az identitástudat, amely az "emberré" válás folyamatának alapköve.Azt pedig mindenki tudja, hogy erős falat csak erős alapra lehet építeni. Fogalmazhatnánk úgyis, hogy az óvodáskor az alapozás időszaka. Minél szilárdabb alapokat kap egy "kisember", annál nagyobb a teherbírása további életében. Egy utolsó megjegyzés. Én is drukkolok annak, hogy ne politikusok üljenek a kuratóriumban. Engem nem is maga a politikus zavar, inkább a politikai pártok erőharca. Nem szabad, hogy e nemes cél elérése pártpolitikai erőfitogtatások tárgya legyen. Tisztelettel T.Katalin
Somogyi Szilárd
2011. febr. 22. 16:34Kedves Trenčík Katalin! Köszönöm a hozzászólását, a "szilárd anyanyelvi alap" szókapcsolat külön tetszett, többször is elolvastam :-). De komolyra fordítva a szót, három dolog is megfogott abban, amit írt: 1., a nevét vállalva írta a kommentet, amit külön nagyra tartok. 2., levele lényege az óvodai oktatásról szól, amelyet szintén támogatásra javasol. Én biztos vagyok benne, hogy, amit ezzel kapcsolatban írt, az a gyakorlatban is úgy van. Nekem az óvodák nem jutottak az eszembe az alapítvánnyal kapcsolatban, az igazat megvallva nem vagyok benne biztos, hogy ennyire széleskörűen tudna működni a Gondviselés Alapítvány az első években. Viszont szívesen venném, ha tanácsaival segítene az Alapítványnak. 3., Amit a pártok erőharcáról írt, azzal teljes mértékben egyetértek, de ez már egy másik téma :-) Üdvözlöm és köszönöm a figyelmét, Somogyi Szilárd u.i.: S ha már személyessel kezdtem, személyessel is fejezem be. Én egy jó félévet szlovák nyelvű oviba jártam, s úgy emlékszem vissza erre az időszakra, hogy teljesen természetes módon kerültem kapcsolatba a szlovák nyelvvel, ami aztán már csak a kollégiumi években köszöntött vissza. A kettő közti időszakot viszont már a nyelvtan nem túl vonzó módszerei határozták meg: nominativ, genitív, stb. dlan, kost, stb.. A kisebb lányom most van éppen szlovák ovis szakaszban. Sajnos, a nagyobbiknál ez a fél év-egy év kimaradt, s úgy érzem, ez nem volt helyes.
Trenčík Katalin
2011. febr. 22. 17:11Kedves Somogyi Szilárd! Negyon köszönöm válaszát. Nem is reméltem, hogy válaszra méltat és ígérem nem írok többször, de ezt a válaszát még kommentálni szeretném. Leveléből kitűnik, hogy nem igazán ért egyet velem. De az igazunkat, sem Ön sem én nem tudjuk bebizonyítani, mert nem tudjuk mi történt volna ha... Amit írok az csak a saját véleményem. Nem tudni mi történt volna, ha nem jár fél évet szlovák oviba. A nyelvérzék mint minden más nemcsak tanulás, de adottság kérdése is. Van aki hamar el tudja sajátítani az idegen nyelvet, van akinek hosszabb időre van szüksége rá. A nyelvi készség egy kincs és ha párosul hozzá akarat is minden nyelv megtanulható előbb vagy utóbb. És mi történik,ha utóbb? Semmi. Azzal, hogy megszülettünk három csodálatos dolgot kaptunk ajándékba: a nemünket, a hitünket és a nyelvünket az összes többi dolgot magunknak kell megteremteni. Az ajándékot pedig meg kell becsülni és nem illik elkótyavetyélni vagy aprópénzre váltani. Mély tisztelettel Trenčík Katalin
Somogyi Szilárd
2011. febr. 22. 20:25Üdvözlöm! Részemről nincs szó arról, hogy bármiben eltérő lenne a véleményem attól, amit Ön is írt. Valószínűleg az a félreérthető, hogy hogy lehet úgy elismerni az anyanyelvi oktatást, foglalkozást, hogy közben az ember egy időt idegennyelvű környezetben tölt el. Ebben nem látok ellentétet. Nekem ez egy kitekintés volt, miközben sem az édesanyámban, sem bennem nem merült fel (4 évesen :-) ), hogy folytatni kéne akár a nagycsoportban, akár az iskolában. Köszönöm a figyelmét, üdvözlöm! S.Szilárd
A kommenteket lezártuk.
